05
- Milyen volt az út? - kérdezte anya az asztalnál, miközben ettünk.
- Csak a szokásos - rántotta meg a vállát Tim. Egész normálisan viselkedik. Ügyes.
- És sikeres volt? Tetszettél az ügyfélnek? - kérdeztem. Tim kissé gyanakvóan nézett rám, én pedig próbáltam semleges érzelmeket mutatni, mint aki csak rosszul fejezi ki magát.
- Igen, sikerült megegyeznünk. És itthon történt valami érdekes?
- Ah, itthon sosem történik semmi. Egyszer elmehetnék egy ilyen utadra. Csak hogy tudjam, hogy is zajlik egy ilyen - mosolyogtam.
- Megbeszélhetjük - kacsintott. Te nekem csak ne kacsintgassál, ha csalod anyám!
- Beszéltem az egyik barátnőmmel. Középiskolában egy osztályba jártunk, aztán az érettségi után Spanyolországba költözött. Mesélte, hogy a lánya részt vesz egy cserediák programban, és felajánlottam neki, hogy ideköltözhet addig - vázolta fel a dolgokat anyu.
- És nem kellett volna ezt megbeszélni? - Tim hangja kissé feszült volt, de próbált nem idegesnek tűnni.
- Hát nem gondoltam, hogy ez probléma lenne.
- Jajj, dehogy probléma, csak azt sem tudjuk mennyi időre jön, ráadásul a vendégszobába is rengeteg kacat van - vett fel egy kissé erőltetett mosolyt.
- Csak a tanév végéig marad, tehát néhány hónapról van szó. Hétvégén jön, de nincs olyan sok cucc, hogy addig ne tudnánk ki pakolni a garázsba. Ja és... - fordult felém - Nelly a neve és veled egy idős, szóval szerintem jól ki fogtok jönni.
- Nem lesz baj. Köszi a vacsit, most felmegyek a szobámba - hadartam és már el is tűntem.
Tim elég idegesnem tűnt a vacsoránál. Miért nem akarja, hogy ideköltözzön Nelly? Csak nem a nőjét akarja idehozni...
Nelly érkezése
- Rendben, én kimegyek érte a reptérre, ti pedig nézzetek körül, hogy minden rendben van-e - adta ki anya az utasítást.
- Jajj, anyu nincs semmi baj. Na menj, nehogy várnia kelljen rád.
- Rendben, puszi - azzal elhagyta a házat.
- Oké, te ellenőrizd le a szobát, én szétnézek a ház többi részében - mondta Tim, és el is indult.
- Ráérünk még - szóltam utána - Szeretnék valamit kérdezni.
Karba tett kézzél vártam, míg megfordul és visszalép hozzám. Az arcán láttam, tudja, hogy lebukott
- Tudod, hogy tudom, amit nem kéne tudnom - gyerekességemen majdnem elröhögtem magam, de sikerült visszafognom. Neki viszont nem, így nevetésben tört ki.
- Tudom, hogy tudod, amit nem kéne tudnod. Na, és milyen relytéjre jött rá, Miss Holmes?
- Ki volt az a nő a kávézóban néhány napja? - húztam össze a szemem. Timnek egyből elment a kedve a viccelődéstől, bár amugy is szar poén volt.
- Sajnálom, ha félre érthető volt a helyzet, de hidd el nem történt semmi olyan, amire te gondolsz. Erről viszont nem akarok Jenny nélkül beszélni, úgyhogy a válaszra még várnod kell. Kérlek bízz bennem, soha nem tennék semmi rosszat se ellened, se anyukád ellen. Hisz ti vagytok a családom, és nagyon szeretlek titeket - nyomott puszit a homlokomra és elhagyta a helységet.
A szemeiben őszinteséget láttam, és rádöbbentem, hogy tényleg kicsit túlreagáltam a dolgot. Mentségemre szóljon, a helyzet elég félreérthető volt. De igaza van, a 10 év alatt sosem tett olyat, ami miatt ne bízhatnék benne. Viszont nincs ötletem, hogy akkor miről lehet szó.
Jelen pillanatban azonban Nelly a fontos, aki mindjárt megérkezik, szóval bementem az ideiglenes szobájába, leellenőrizni, hogy minden rendben van-e. A szobát szépen rendbe hoztuk, remélem tetszeni fog neki. Az ott lévő cuccokat kihordtuk a garázsba, majd néhány használaton kívüli dekorációt vittünk be, hogy otthonosabb legyen. A falak fehérek, fekete virág mintákkal, a bútorok barnák, a függöny lila, ezért gondoltam ágytakarónak valami lime szín jó lenne. És igazam is lett, szerintem nagyon klassz lett. Komolyan megirigyeltem. Ha Nellynek nem tetszik, én szívesen beköltözök.
- Minden kész - dőltem le a kanapéra.
- Akkor várhatjuk a vendéget - ült mellém Tim is, majd bekapcsolta a TV-t.
Az egyik csatornán pont a Vissza a jövőbe 2. része ment. Ennek mindketten megörültünk, és izgatottan figyeltük. Kis korom óta ez a kedvenc filmem, és vagy ezerszer láttam. De Tim nélkül még egyszer sem. Ez amolyan "apa" - lánya program nálunk. Ha van egy kis időnk, akkor mindig megnézzük mind a három részét. Visszaemlékeztem kisebb koromra, és ezek az emlékek csak tovább erősítették bennem a tudatot, hogy bízhatok apában.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro