Már legalább két napja, hogy Taehyung hazahozta az idegent. Azóta nem aludt egy szemhúnyásnyit sem. Ott akar lenni a srác mellett, amikor végre felébred. Persze ebben a néhány napban volt ideje gondolkodni és egyre inkább fél a férfitól. Mi van, ha pedofíl? Nem néz 18-nál idősebbnek. Mi van, ha alkoholista? Amígy nem fogja Tae-t is leitatni, addig nincs nagy problémája vele. Mi van, ha bántani fog? Vagy megerőszakol? Erre már nem tud válaszolni. Szeretne hinni benne, hogy az idegen jó ember, de csak azon a napon az árokban látta elősször.

Nézi a barnahajú csávó alvó arcát. Tekintete levándorol a szájára. Eszébe jutott Csipkerózsika mesélye. Vajon az itt is műnködne? Nem, dehogy műnködne, gondolja magában és megrázza a fejét. Ez az első alkalom, hogy egyáltalán eszébe jusson megcsókolni egy fiút. Feláll a helyéről is elmegy a mosdóba, hogy vízzel megmoshassa az arcát. Nézi magát a tükörben, és azt gondolja, hogy biztos csak a kialvatlanság miatt gondol ilyen furcsa dolgokra.

Visszamegy a nappaliba és látja, hogy az idegen kissé mocorog. Azonnal odarohan és gyöngéden megsimogatja a fejét, közben pedig lágy hanggal keltegeti. Nem akarja megijeszteni, mert nyílván meg fog ijedni, ha rájön hogy egy vad idegen házában van az akarata nélkül. A férfi lassan kinyitja a szemét, pislog néhányat, és homályos tekintettel Tae-re néz. Majd hirtelen felugrik  a kanapéról.

-JÉZUSOM! -ordítja - TE KI VAGY? - mutat Taehyung-ra és hátrál egy kicsit - ÉS ÉN MIT KERESEK ITT? - körbenéz gyorsan a szobában. Esztétikusan berendezett a szoba. A fal világosszürkére van festve. Az ülőalkalmatosságok feketék. Van egy fehér kisasztal a szoba közepén, aminek a közepe üvegből van. A szőnyeg alatta pedig sötétvörös. A falon van egy nagy fekete TV és néhány gyönyörű festék. Biztos minden méregdrága lehetett.
-Ne ijedj meg! - közeledik Tae az idegenhez - Nem akarlak bántani. - teszi fel mindkét kezét a feje mellé.
-NE GYERE KÖZELEBB! - lépked hátrább a srác -UGYE... UGYE NEM... - dadog ijedten - UGYE NEM FEKÜDTÜNK LE? - Tae erre a kérdésre kicsit megtorpan. Honnan következtet egy vad idegen ilyenre?
-Miért feküdtünk volna le? - kérdezi értetlenül - Egyáltalán lehetséges az, hogy két férfi lefeküdjön? - értetlenkedik és ránéz a másikra.
-BIZTOS CSAK MEGJÁTSZOD MAGAD! - megtorpan egy kicsit ő is - MINDENESETRE, MARADJ TŐLEM TÁVOL! -hátrál tovább.

Tae újra megindul felé és emiatt a srác méggyorsabban halad hátrafelé. Annyira, hogy nem veszi észre, hogy a háta mögött van egy doboz. Tae elkiáltja magát, hogy "VIGYÁZZ!", de ez csak mégjobban megijeszti a fiút és nem áll meg. Beleüzközik a dobozba és elkezd hátrafele esni, azonban Tae megfogja az egyik kezét és maga felé rántja. Az idegen előre esik, egyenesen rá Taehyung-ra, emiatt pedig ő a földre esik. Néhány másodpercig meg sem mozdultak. Majd az alul lévő megtöri a kínos csendet.

-Jól vagy? - kérdezi egy kicsit idegesen. A másik bólint egyet - Örülök. - mosolyodik el Tae. Felülnek, az idegen felsegíti a fiút, majd leülnek a kanapéra.
-Ne haragudj! - kér bocsánatot miközben a földre néz - De akkor sem értem, hogy én mit keresek itt. És ki vagy te egyáltalán, hogy a lakásoba aludtam? - értetenkedve belenéz Taehyung sötétbarna szemébe.
-Én Kim Taehyung vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek! - nyújtja ki a kezét egy kézfogásra invitálva a másikat.
-Jeon Jungkook. - rázza meg a kezét - Miért vagyok itt?
-Néhány napja reggel sulibamenet láttalak az árokban. - kezdi mesélni - Próbáltalak felkelteni, de nagyon ki voltál ütve. Nem volt szívem ott hagyni téged védtelenül az utcám, úgyhogy hazahoztalak. És mostmár fent vagy, hála a jó égnek. - fejezi be es fogja meg a másik vállát.
-Ne érj hozzám, - rivall rám mire Tae megijedve visszahízza a kezét - Várj! Azt mondtan néhány napja? Úgy érted napokig aludtam?! - akad ki Jungkook. Tae hevesen bólogat.
-Itt maradtam melletted, hogy ha felkelsz, meg tudjak győződni róla, hogy minden rendben van. - jelentette ki - Még teát is főztem neked. Mondjuk ezt még aznap főztem, amikor hazahoztalak, úgyhogy szerintem ne idd meg! - mutat a bögre felé - Megyek csinálok frisset. Jó? - néz rá a másikra, aki bólint egyet - Milyet kérsz? - indul meg a konyha felé.
-Zöld teát. - válaszol, és követi a másikat a konyhába.