Uno reverse
Jelenleg ennyi jutott eszembe
Ma minden televíziósnak elmagyarázták a híreket
Minden bírónak felolvastak egy-egy ítéletet
Az elítélő tömeg elítéltetett
És két háborús ország is szünetet hirdetett
Tegnap lecsuktak két aljas börtönőrt
Újraiskolázzák a mostani tanerőt
Felmentik a harcok alól az elszánt haderőt
Csőbe húzták a gúnyos bajkeverőt
Az újságírók csak az újságban látják magukat
Innentől az aratók vetik a magokat
A szurkolók közül egy se nézi
Ahogy a játékosokat a labda kipécézi
Lefokozták a felhőkarcolókat
És víz borítja megint a néhai hidakat
A főutcákból kihalt, néptelen síkság lett,
A fényárnak annyi, megszűnt a tisztelet
A rejtett kisutcákat lámpafény övezi
A magányos zarándokot zajos tömeg követi
A hollók az élők fölött köröznek egyre
Sírt ás a sírásó és elfekszik benne
Köd száll le dél körül, éjjel hózivatar
Csönd van a koncerten és zajong aki akar
Egy könyvtárban, melynek nyelvét senki sem érti
Mosdó előtt állunk, mely se női se férfi
Színekbe burkolózik egy kopasz december
A gladiátor harcon a farkasszemben az nyer
Aki a legtovább bírja majd nem-pislogás nélkül,
Ha össze is vesznek, úgyis megbékélnek végül
Nem vonnak vissza több halál-ítéletet
De senkit sem végeznek ki, aki halálra ítéltetett
Mert újra programozták a GPS koordinátákat
Az akasztófák helyén most sűrű erdők állnak
A szentimentalisták klasszicisták lettek
Az újítók nem örülnek az új ötleteknek
A levéltáros gyújtogat és mosolyogva nézi
Ahogy élete munkáját a futótűz emészti
Az erdőtűz kialszik és az árvíz elapad
Nem éhezik többé se lakos se bágyadt had
A sarki közértbe adakozni járnak
És sokan gratulálnak egy meleg párnak
És...az erőszaktevőket megerőszakolják
A gyilkosokat végre sorra legyilkolják
A hazugoknak azt ígérik, hazamehetnek
És mindent odaadnak a nincsteleneknek
A gazdag most szegény lett, a szegény meg gazdag
És új földdarabokat adnak a parasztnak,
Nincs több szóban forgó halálbüntetés
Se kézlevágás, se megtorlás, se nyilvános késelés
A Towert bezáratják, kocsmáznak helyette
Párizsban a Bastille a város nagy sikere
Napóleon végül sose fordult vissza
És 1815-óta a Volga vizét issza
Holnap lesz a mából, a télből meg tavasz,
Az elmeintézet nyit, kifelé pár száz rab szalad
Senki sem hirdet már használt mosógépet
És nem kérnek kölcsön, "használd az enyémet"
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro