Ahogy a lehúzott ablakú autóban ültünk, fejünk, karunk kilógott, ordítva énekeltünk valami végtelenül szomorú számot. Nevettünk, a hangunk az autóban csengett, miközben teljes sebességgel hajtottunk a hatalmas úton. Mellettünk járművek hajtottak el, és mi is elhajtottunk a járművek mellett. Te valahogy - isten tudja, nyár közepén hogyan - megfáztál, állandóan be volt dugulva az orrod, ennek következtében valami földöntúli kiejtéssel mondtad az ,m' hangot. Amikor váltott az adás, velünk ordítottál, néha zsebkendő után kiabáltál és időről időre felhangosítottad a kocsi ócska rádióját. Bömbölt a Nirvana, együtt kántáltunk, hogy 'ájm szó horni'