Jól aludtam az éjszaka. Az biztos, hogy ringatni nem kellett, de ahogy láttan Nest sem. Szerencsére Bonheur is hagyott minket pihenni, így reggel korán ébredtem.

-Hogy aludtál?-fordultam az ágyban Nesh felé.

-Jól, és te?-kérdezte és közben a szemét dörzsölte.

-Jól.-mondtam, majd felültem az ágyban.

-Csippant a telefonod.-szólt én pedig a telefonomért nyúltam.

-köszi.-meg se hallottam volna.

-Ki az?-kérdezte, majd ő is felült az ágyban.

-Wael küldött házakat.-mondtam, majd gyorsan felvettem egy fekete farmert és egy kék pólót.

-Szépek?-kérdezte, majd ő is öltözni kezdett.

-Igen.-mondtam, miközben gyorsan a fogamat kezdtem mosni.

-Van kert hozzájuk?-kérdezte mellém lépve a fürdőben.

-Igen, csak olyat kértem, hogy nézzen.-magyaráztam, majd miután végeztem gyorsan összepakoltam a cuccainkat.

-Gyere Bonheur.-hívta Nesh magához a kutyát.

-Segítseg?-kérdeztem, de Nesh addigra már rég felrakta a kutyára a pórázt.

-Nem, már megvagyok.-mondta, és kutya is teljes felszerelésben volt.

-Küldök Waelnek egy üzenett, hogy az első háznál találkozunk.-küldtem el az üzenetett.

Miután kifizettem a szállásunkat, gyorsan minden cuccunkat a kocsiba pakoltam majd elindultunk az első házhoz.

-Megjöttünk.-állítottam le a kocsit az eslő háznál.

-Szia Wael.-köszönt Nesh, ahogy kipattant a kocsiból.

-Sziasztok!.-köszönt.

Ahogy ránéztem a házra abban a pillantban láttam, hogy ez nem a mi házunk lesz. Arany színű kapuja volt, hát kösz nem.

-Szerintem ez engedjük el.-szóltam azonnal.

-Köszi, hogy te mondtad ki.-nevetett Nesh.

-Menjünk akkor tovább.-mondta Wael majd egy útcával arrébb álltunk kocsival.

Még a kocsiból sem szálltam ki, hanem csak onnan mondtam, hogy biztos, hogy nem. Majd tovább mentünk, és ezt még vagy hatszor megcsináltuk mire végre az utolsó házhoz értünk. Aminek a kertjéből közvetlenül az Eiffel tornyot lehetett látni teljes nagyságban.

-Tökéletes.-mondta azonnal Nesh.

-El sem hiszem.-majdnem letérdeltem.

-Tetszik nektek?-kérdezte mosolyogva Wael.

-Igen haver.-öleltem meg.

-Direkt ezt hagytam a végére.-nevetett, de hát nekem itt teljesen lefagyott a mosoly az arcomról.

-Ezt nem kellett volna elmondanod.-nevett Nesh.

-Oké, erről még beszélgetünk. Most viszont utald át kérlek az összeget a tulajdonosnak.-intéztem a szavakat Waelhez.

-Készen is vagyok.-mondta.

-Köszönjük.-mondta mellettem állva Nesh.

-Írt a tulajdonos, hogy 10 perc és itt van a kulcsal.-mondta Wael.

- A ház belseje akkor olyan, mint ahogy a faszi a képeket küldte ugye?-kérdeztem.

-Igen.-mondta, majd nem sokkal később az említett férfi is megjelent a háznál.

-Jó napot.-fogtam vele kezet.

-Adok egy kulcsot, gondolom a papírmunkát vele rendezem.-mutatott Waelre.

-Igen.-mondtam a kulscot elvéve, majd mi bementünk a házba.

-Györnyörű Daniel.-ment körbe Nesh.

-Jó lesz?-kérdeztem.

-Igen.-mondta, én pedig kimentem a ruháinkért.

-Készen vagyunk haver, most már tiétek a ház hivatalosan is.-mondta Wael, majd a papírokat a kezembe adta.

-Köszi, a bútorok mikor érkeznek?-kérdeztem.

-Holnap, most viszont megyek mert még van dolgom bent a cégnél.-mondta, majd lelépett.

Mondanom sem kell, hogy a ház ami mától az otthonunk lesz az álmaim háza. Ennél szebb és otthonosabb házat Wael nem is találhatott volna. És hát akkor a kilátásról ne is beszéljünk, biztos az Eiffel torony a ráadás. Mondjuk az ára igen csípős volt, de hát muszáj, hogy kertje legyen az érkező gyermekünk miatt.

-Behoztam a cuccainkat.-mondta, daniel miközben én éppen a leendő szobánkban álltam.

-Köszi, gyere egy kicsit.-hívtam oda őt is.

-Itt vagyok.-jött be a szobába.

-Ez lenne a mi szobánk, mit szólsz hozzá?-kérdeztem félve.

-Tökéletes, akkor majd itt csináljuk a következő Verdiert.-nevetett, majd megcsókolt.

-Te hülye vagy.-ütöttem meg a vállát , persze viccből.

-Az lehet, de most mitcsináljak ha egésznap csak szeretkeznék veled.-csókolt meg újra.

-Nincs ágyunk Daniel.-nevettem bele a csókba.

-Nekem jó ha a padlón csináljuk.-mosolygott.

-Nekem nem, tudod terhes vagyok.-raktam szét a kezeimet.

-Upsz, vigyázznom kell akkor rád.-mondta, majd a kertbe mentünk.

-Milyen szép zöld a gyep.-mutatott a fűre.

-Igen, durva.-mondtam.

-És nem is halljuk majd itt az autók hangját.-magyarázta.

-Nem, csöndes kis része ez Párizsnak.-néztem az Eiffel torony felé.

-És még medencénk is van.-sétált oda a medencéhez.

-Hát melegünk akkor biztos nem lesz.-mondtam, bár én meg lettem volna medence nélkül, Daniel azonban nem. Ő szereti a luxust.

Viszont sokat ültünk kint a kertben, azonban sajnos Párizsban is lemegy a nap egyszer ugyan úgy, mint Toulouséban. Persze még sötétben is kint voltunk egy kicsit ,és figyeltük az Eiffel tornyon játszódó fény játékot. Valami elképesztő látvány volt, azonban muszáj volt bemennünk is megcsinálnunk éjszakára a leendő ágyunkat. Amit ma éjszakára lepedőkből illetve egy matracból valósítottunk meg.

-Kényelmes?-kérdezte a matracra feküdve Daniel, ugyanis ő csak most jött ki a fürdőből.

-Mára tökéletes lesz.-mondtam.

-Holnap reggel már érkeznek a cuccaink.-mondta.

-Remélem.-nevettem.

-Addig is jó éjszakát Nesh, és neked is kisfiam.-puszilta meg az arcomat majd a tenyerét a hasamra helyezte.

-Szeretem mikor a kezed a hasamra teszed.-mondtam, és már igen gömbölyű voltam.

-Én titeket szeretlek Nesh.-bújt hozzám közelebb, majd kis kifli, nagy kifli pózban aludtunk el.