Pár nap múlva az összes ruhám összehajtogatva sorakozik a táskám előtt, arra várva, hogy belerakjam őket. A kis fürdőszobából még kihozom a pipere cuccaimat és az utolsó pár göncöt is beletömöm a táskámba. Telefontöltő ki a konnektorból, az is be a táskába. Végig nézek a szobában, hogy tényleg nem hagyok-e itt semmit sem. Amint tudatosítom magamban, hogy tényleg mindent elraktam, felkapom a táskámat a vállamra és kilépkedek a nagyihoz.

- Nem gondoltam volna, hogy tényleg ma már el is mész – mondja ki szomorúan.

- Még itt voltam átgondoltam a történteket, és rájöttem, hogy nem szabad egyes dolgok elől elmenekülnöm – szorítom magamhoz a nagymamámat és egy puszit nyomok az arcára. – Szeretlek! Majd még meglátogatlak!

- Szavadon foglak, Lyn! – mosolyodik el kedvesen a nagyim, majd miután még egyszer megöleltem, kisietek az ajtón és bedobom a kocsim hátsó ülésére a táskát.

Még egy utolsót intek az ajtóban álló nagyinak, majd beülök az autóba és elindítom a motort. Rányomok a gázra és öt percen belül már a főúton vagyok. Dobtam egy üzenetet Rhiának, hogy hamarosan otthon vagyok, amire csak szív szemű emojikat írt. Míg utazok visszafele Beverlybe hangosan éneklem a kedvenc számaimat ami a rádióból csendülnek fel. Három negyed óra múlva végre begurulok a házunk előtti feljáróra. Kiszállok, becsapom az ajtót majd a cuccaimat a kezembe véve, fellépkedek a lépcsőn. Mielőtt kinyithatnám az ajtót, Rhia megelőz és a nyakamba ugrik.

- Végre már! Már nem bírtam egyedül lenni ebben a házban – morogja a nyakamba mire én hangosan felnevetek.

- Mostmár itt vagyok – mondom és amint elengedett, ledobom a táskát a kanapéra amint bementünk a nappaliba. – Manó?

- Alszik – ad választ a kérdésemre a barátnőm és a kezembe nyom egy muffinnak kinéző sütit.

- Mi ez?

- Nem látszik? Jó... muffin lett volna, de nagyon finom lett! Egyed! – tolja a szám elé a finomságot.

Beleharapok és elismerően biccentek Rhiának, hogy ez most kivételesen nagyon jól sikerült. Kezembe veszek még egy sütit és úgy megyek fel a szobámba, kipakolni. Amint belépek az említett helyre, a torkomon akad a finomság és hangosan elkezdek köhögni. A muffin kiesik a kezemből, én pedig még mindig fulldokolva törölgetem meg a szemeimet amik időközben könnyekkel teltek meg.

- Rhiannon! Nem hiszlek el! – kiáltom ki és felveszem az ágyamról a holdas festményem. – Kidobom az ablakon!

- Neee! – fut be hirtelen az ajtómon a barátnőm és kitépi a kezeim közül azt az idióta festményt amit legszívesebben tűzbe raknék.

- Megmondtam Rhia, hogy nem szeretném többet ezt látni – mondom neki sóhajtva. – Csak Nickre tudok gondolni ha ezt meglátom!

- Tudom, de... – megakad. – Van két dolog amit el kéne mondanom.

- Nekem is van kettő dolgom. Az első, hogy ezt mindjárt elveszem tőled, a második pedig az lesz, hogy ez azon az ablakon fog kirepülni Mrs. Roberts kertjébe pár másodpercen belül.

- Lyn! Kérlek!

- Mondd – sűrgetem.

- Nem akartam kidobni, hisz szerintem ez életed legszebb festménye és nem hagyhattam, hogy a kukába végezze aztán majd valaki meggazdagodjon belőle – szorongatja magához a képet.

- Akkor égessük el, és akkor senki sem kap belőle pénzt!

- Nem!

- De! Rhia, add ide!

- Még nem fejeztem be! – sikítja el magát. – Bevittem egy galériába.

- Melyikbe?

- Hát... tudod, khm... hát ja.

- Te bevitted a Golden Gallery-be? – kerekednek ki a szemeim.

A GG az egyik kedvenc gallériám, ráadásul ott nagyon sok gyönyörű és értékes festmény van.

- Igen, és azt mondták nekem, hogy még megvitatják a tulajdonossal, hogy kiállíthajták-e... pár nap múlva kaptam egy hívást, hogy átnézték az egész alkotásod és, hogy ez a kép többet érne mint egy sima falra kirakás. Két hét múlva lesz egy árverezés ahol régebbi és újabb festményeket fognak eladni. Több galéria is érdeklődött már a Moonlight-ért, és ha beleegyezel, nagyon sok pénzt kaphatsz ha eladod valamelyik társulatnak – amint befejezi Rhia a monológját, lesokkolódva állok előtte.

Visszapörgetem az előbbi szavait a fejemben.

- Moonlight?

- Az egész épületben már csak így hívják a festményed.

- Tehát, hogy már neve is van?

- Nem mindegy, Lyn?? Pénzt kaphatsz belőle, ráadásul még nem is lesz a szemed előtt ez a kép! Többet már nem kell látnod, de még is hasznod lesz belőle.

- Oh... hát nem tudom, hogy mit mondjak – mondom ki halkan. – Ennek örülnöm kéne, nem?

- De! – nevet fel Rhia, mire lerakja a képet és magához ölelget.

- Várj... mi a másik dolog amit akartál mondani?

- Ja, az most nem lényeges. Nem akarom elvonni a figyelmedet erről a szuper dologról ami hamarosan meg fog veled történni! – mosolyodik el az előttem lévő lány, majd amilyen gyorsan csak tud, kisunnyog a szobámból.

- Rhia!

- Kérsz még muffint? – kiált vissza.

Kimegyek hozzá a konyhába és szúros tekintettel nézem, ahogy pakolgatja a kis muffinokat tálcákra. Rám néz, de azonnal elkapja a tekintetét.

- Mi van?

- Van még egy dolog amit elakartál mondani – emlékeztetem.

- Csak az, hogy akarok még muffint sütni – nyújta fel a két tálcát amin már elég muffin díszeleg.

- Rhia! Kérlek szépen! – veszem könyörgőre a hangomat.

- De ne kezdj el agyalni semmi hülyeségen miután elmondom! – néz bele a szemeimbe, mire bólintok.

- Jó.

- Nick szakított Chelseaval.

na szóval... most hamarabb hoztam részt, mint amúgy gondoltam volna, de remélem örültök! ha van valami véleményetek amit szívesen megosztanátok velem, akkor írjátok le nekem nyugodtan. további szép estét mindenkinek!
barbi