•Utolsó rész•
Elhagyva a gyűlölködők hegyét nem találok hidat, csak egy meredek kaptatót. Megkezdem hát mászásom, mely végtelennek hat. Végül hosszas szenvedések után, és néhány új karcolással gazdagodva felérek az utolsó hegycsúcsra.
Kürtőperemre érek, mely mögött izzó, kénköves láva fogad fortyogva. Visszatántorodom a hirtelen hőtől, mely arcomba csapódik. Tekintetem feljebb emelkedik, végigfutva az alant bugyogó folyékony tűz váltakozó színeinek csodálatos haláltáncán, és a sziklafal változatos kiszögellésein, s feljebb érve eláll a lélegzetem. Velem szemben, a kürtő túlperemén egy hatalmas, a vörös árnyalataiba született sárkány néz velem farkasszemet. Hegyes orra rám mutat, sötétlő orrlyukaiból forró és gomolygó füst tör elő. Nyakán vékony bőrsörény, felpúpozott hátán szarupikkely-hullám fut végig, mely farkán lángcsóva alakját ölti. Izmos, éles karmú lábával a kürtő szélébe kapaszkodik, apró darab sziklákat szakasztva a fortyogó lávába, és közben egy pillanatra sem veszi le rólam aranylóan csillogó szemeit. Démoni, lélekig látó pupillái összeszűkülve, fehér, márványos fogait dühödten vicsorítja rám. Szemeim újra végig futnak gerincén, s két már bevarosodott, gyógyult csonkot pillantok meg: mintha letépték volna szárnyait az őket megillető helyükről.
Az áldott csók helye, melyet nemrég kaptam, hűvösen felizzik, s a tudás elönti elmém, mint megáradt folyó a völgyet: a Szárnyaszegett Sárkány, a Purgatórium kapujának túlvilági őrzője.
A démoni szemek még mindig rajtam nyugszanak, s egyszerre a monstrum megmozdul. Én is lépnék, méghozzá hátrafelé, menekülnék, de a Sárkány gyorsabb nálam. Farkával felém kap, rám tekeredik, és a tűzhányó fölé emelve egy pillanatra megtart. Még utoljára a szembe néz. Az arany szemek oly fényben csillognak! Hosszú évszázadok történetét mesélhetné el, évezredek bölcsességét hordozza magában, és az örökkévalóság mélabúja csillan benne. Iszonyú szemeivel súlyosan, lassan pislant, a keserű, tompa bánat eltűnik, majd elenged.
És ahogy Dante szabadult a csillagok felé, úgy zuhantam én az ismeretlenbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro