Marinette/Katicabogár

Az első nap a 10. évfolyam kezdetekor mint mindig későn ébredtem.

-Mmm-kinyitottam a szemem és rápillantottam az órámra. Még csak 7:45 még aludhatok, gondoltam de hirtelen belém hasított a felismerés. -7:45 van! Úristen elfogok késni!

Kipattantam az ágyból és gyorsan le tudtam a reggeli rutinomat és rohantam lefelé a lépcsőn felöltözve a ruhámban. Kezemben a táskámmal és gyorsan elvettem a tízórait az asztalról majd anyának búcsú puszit nyomtam az arcára ahogy kifelé rohantam a suli felé. Épp, hogy beértem a suliba a jelző csengő előtt 5 perccel a terembe. 

Kit láttak szemeim elsőnek? Ki mást mint Chloét.

Ilyen az én napom, gondoltam sóhajtva magamban.

-Chloé ki merd nyitni a szádat!-hallottam a hátam mögül egy hangot. Megfordultam és beleütköztam Adrien Agreste-be. Úristen a kedvenc modellem!

-Szia, a nevem Marinette Dupain-Cheng-mondtam lazán és kinyújtottam a kezem amit ő meg is fogott meglepetésemre.

-Üdv, Marinette! Adrien Agreste vagyok- felete elpirultan.

-Tudom imádom a fotóidat és ahogy természetesnek hatnak a pózaid a fotókon.-lelkesedtem be aztán lenéztem a kezünkre. Sietve elengedtem.-Bocsi, Adrien. Remélem élvezni fogod a sulit.

-Persze, hogy fogom élvezni-sóhajtott és ábrándos tekintettel bámult rám.

-Na de siess a helyedre. Szia!-mondtam és Alya mellé ültem le.

-Ez az, Mari! Szereztél egy barátot Chloé ellen. -mondta izgatottan Alya.

-Persze-feleltem sóhajtva egyet és arra lettem figyelmes, hogy Adrien elénk ül le. Remek. Aztán  elteltek az órák és csak pislogtam amikor kicsöngettek.-Sziasztok!

Kirohantam és már bontottam is az esernyőt amikor hátrafordultam.

-Ó!-nézett fel Adrien az égre. Hirtelen a kezébe nyomtam egy másik esernyőt.

-Tessék, Adrien!-mondtam és mosolyogva elsétáltam. Otthagytam paradicsom vörösen az iskola bejáratánál Adrient.

Ahogy hazaértem találtam egy kis fekete dobozkát amiben volt egy pár fülbevaló. Ahogy felvettem őket megjelent egy kis lény fekete pöttyökkel rajta mint egy csúf kis állat vagy plüss figura.

Elkezdett beszélni hozzám.

-Ha át akarsz változni azt kell mondanod, hogy: "Tikki pöttyöket fel!" és- de nem tudta befejezni mert hirtelen kint sikoltozás tört ki.

-Tikki, pöttyöket fel!-kiáltottam és amikor 1 perc múlva tükör elé álltam. Egy vörös kezeslábas volt rajtam fekete pöttyökkel hozzá egy ugyan ilyen maszk az arcomon.-Szóval mostantól Katicabogár a nevem.

Az erkélyemről indultam a zajforrása felé míg Üvegszívhez nem értem, aki ha valakihez vagy valamihez hozzáért üveggé változtatta. Harcoltam vele egy ideig, de nem bírtam.

Épp ekkor ért hozzám egy bőr cuccokban lévő srác.

-H-helló!-mondta. -A nevem Fekete Macska, de szólíthatsz Macskának is.

-Vigyázz!-kiáltottam és arrébb sodortam Üvegszív útjából.-Először is a nevem Katica. Másodszorra Macska kell egy terv.

-Oké, Katica-felelte Macska majd kitágultak a szemei.

Tudtam bajban voltunk de hatalmasban.