Január 6, vasárnap
[Finn szemszöge]
Úgy éreztem a mosolyom soha nem fog eltűnni. A szemem előtt csak a csókunkat láttam, melytől ha lehetséges ennél is boldogabb lettem.
– Ez a pizzázó jó lesz? – néztem Mayát. Aranyosan nézett vissza, bólintott. Mielőtt beléptünk volna késztetést éreztem, ezért az egyik kezemmel magamhoz húztam, a másikkal haját összekócolva ismét megcsókoltam. Nem tudtam betelni vele. Aprót sóhajtott, adott Ő is egy rövid csókot, és belépett húzva maga után. Vigyorogva megráztam a fejem, majd éreztem valamit. Öhm, jó mindegy. Maya leült egy asztalhoz én pedig ugyanahoz – természetesen –,  vele szemben választottam helyet. Na így legalább nem veszi észre, nekem ez mennyire tetszett. Istenem, de idióta vagyok. Elnevettem magam a gondolataim miatt, mire ő olyan: Min nevetsz? – fejjel nézett rám.
– Nem akarod tudni – kacsintottam rá.
Gyorsan bepötyögött valamit a telefonjába és felém mutatta.
"Na mondd már!" Csillogó szemekkel nézett rám, de én továbbra is mosolyogva ráztam a fejem.
– Na inkább válassz pizzát – tettem elé az étlapot. Else olvasta, rögtön rámutatott a Hawaiisra. Kissé undorodva húztam el a szám.
– Fúj.
Eltátotta a száját és összehúzta a szemét.
"Te vagy a fúj" – tátogta. Ördögien mosolyodtam el.
– Ezt te sem hitted el – mondtam, Ő pedig széttárta a karját.
"Pedig de" – nyújtotta ki a nyelvét.
– Mondjuk elhiszem, eddig is látszódott rajtad, hogy szerinted egy "fúj" vagyok – húztam fel fél szemöldököm, továbbra is mosolyogva.
Elpirosodott, de a választól megmentette a pincér.
– Mit hozhatok? – nézett fel a noteszéből, majd rám nézett és eltátotta a száját.
– Fi... Finn Wolfhard? – kérdezte, én pedig most elhúztam a szám. Na igen, ezért szoktuk rendelni, nem helyben megenni.
– Öhm, igen de...
– Úristen kérhetek egy fotót?
– Legyen – sóhajtottam, mert bár szerettem a rajongóimat, ez nem épp alkalmas időpont. Miután kész volt a fotó, elmondtam a rendelést, de a pincérlány még utána is ott maradt és elkezdett beszélgetni. Félve néztem Mayára, aki elég érdekesen nézett rám. Nem értette. Mert nem tudja, hogy "híres" vagyok. Ezt egy ideig még így is akartam tudni egy darabig, de ma már muszáj elmondanom neki. Igaz, tegnap ismertem meg de látom, sőt érzem hogy ebből több lesz. Gondolataimból a lány szakított ki, akitől már eléggé megakartam szabadulni.
– Amúgy ő a barátnőd? Azt hallottam tegnap a tv-ben, hogy most szakítottál egy másik lánnyal szerintem nem ő az – mondta érdeklődve, én pedig félrenyeltem a Colát, amit éppen ittam.