Január 8, kedd
A tegnapi nap nagyon jó volt. Miután ettünk, sétáltunk, közbe Caleb JBL-én bömböltettük a zenét, aminek ordibáltuk a szövegét, később pedig az emberek furcsáló tekintetén röhögtünk. Iszonyat jól éreztem magamat, végre volt egy kedves társaság akivel lóghattam. Millievel és Sadieval is legjobb barátnők lettünk, Noahval pedig (az én szemszögemből), legjobb barátok. Álmomban újra átéltem ezeket a pillanatokat, amikor is meghallottam a Without Me-t Eminem-től, aztán nyöszörögve kapcsoltam ki az ébresztőt. Lassan felkeltem az ágyamból, odavonszoltam magam a szekrényemhez majd gyorsan kikaptam egy sima kék farmert, hozzá egy Ariana-s pulcsit, plusz egy thank u next-es rózsaszín zoknit a "poén" kedvéért. Hajamat leengedve hagytam, aztán lesétáltam, felkaptam a szendvicset ami a pulton volt, majd fáradtan kisétáltam. Amint kimentem a kapun Finn elém ugrott, én meg szinte kaptam egy szívinfarktust. Kiesett a szenya a kezemből és szomorúan konstatáltam, hogy a hó miatt teljesen elázott. Szomorúan néztem a tettesre, aki lekapta magáról a táskáját és kivett belőle egy Snickers-t.Elfogadtam és miután bocsánatot kért a szendvicsem miatt, kaptam egy homlok puszit és elindultunk a suliba. Az első négy óra gyorsan eltelt, az ötödik meg tesi volt, amit nem nagyon szerettem. Kissé fáradtan üldögéltem az öltözőben várva, hogy becsöngessenek amikor egy "fantasztikus" beszélgetésnek lehettem a tagja.
– Én akkor sem értem, Finn hogy választhatott helyettem egy süketet! – vinnyogott Melissa, mire felkaptam a fejem és őt kezdtem el vizslatni.
– Néma, nem pedig siket! De mindjárt te is az leszel, ha nem hagyod ezt abba! – védett engem Millie dühösen, de én elkaptam a kezét, még mielőtt felpofozta volna a ribit, akire egyébként már ráfért volna. Melissa mielőtt nekikezdhetett volna a nyávogásának, csöngettek én pedig Millievel és Sadieval együtt kimentünk az öltözőből. Ahogyan kiértünk megöleltem a kedves barátnőmet, aki persze ezt viszonozta.
– Egyszer kinyírom – motyogta Millie én pedig elmosolyodtam. Nem egyedül tenné, az egyszer biztos! A tesi és a kémia után mindenki elkezdett hazafele menni.
– Később átjöhetek? – kérdezte Finn, a kezemet fogva. Megráztam a fejem, mire meglepődött.
"Mennem kell pszichoterápiára." – feleltem tátogva.
– Izé, miért? – értetlenkedett.
"Azért, hogy egyszer tudjak beszélni újra." – mosolyodtam el, nyomtam egy puszit az arcára aztán bementem.

Először is, nagyon szépen köszönöm a több mint 500 megtekintést és a sok vote-t! Imádlak titeket!*-* Másodszor wow, második vagyok a #strangerthings -ben, amit szintúgy köszönök! Harmadjára csak azt akartam, hogy sajnálom, hogy most nincs nagyon rész csak egy új sztorin gondolkozok, amit nemsokára lehet elkezdek DE ezt se fogom elhanyagolni! Ha tetszett a rész nyomjatok egy vote-t és dobjatok egy komit.