December 17.

- JungKook szemszöge -

Nem tudtam mi volt a zavaróbb, hogy HaNi ilyen nyíltan kijelentette, hogy nem a barátnőm - ami mondjuk igaz volt, de én hülye hirtelen kimondtam ezt az oltári nagy baromságot - vagy pedig az, hogy Taehyung ennyire rászedett a mai délutánnal. Már azt nagyon furcsának tartottam, hogy pont ide akart eljönni kikapcsolódni, így, hogy mind a ketten szabadok voltunk egész nap, de hogy még HaNit is idehozatta, na ez végkép kiakasztott. Direkt nem akartam soha fürdőruhában látni. Fiú voltam, voltak gondolataim róla, de ezeket még kordában tudtam tartani, ha legalább ruhában láttam. Így viszont még több álmatlan éjszakának néztem elébe. Még mindig nagyon fiatalnak nézett ki, de máris más érzéseket váltott ki belőlem.

- Öhm... Egy pillanat - mosolyodtam el zavartan és Tae karját megragadva rángattam el a többiek elől. Nem akartam mindenki előtt leordítani barátom fejét, mégha valószínűleg jól látszott rajtam, hogy milyen dühös is voltam abban a pillanatban. Mikor elértünk egy medencéhez, ahol viszonylag kevesen voltak, elengedtem a fiút és dühös tekintettel néztem vele farkasszemet. Természetesen ő még mindig szórakozottan lesett felém, habár én már rég nem voltam vicces kedvemben. - Mégis mi ütött beléd ? Minek kellett idehoznod ? - kértem számon azonnal kicsit sem kedves és nyugodt hangnemben. Rohadtul felcseszett, hogy már megint szervezkedett.

- Megkérdezte, hogy mit szeretsz, én meg ezt válaszoltam neki - mutatott körbe vigyorogva. - De valld csak be, hogy azért elindított benned valamit. Ha rajtad múlna, akkor úgy válnátok el, mint két barát és semmi késztetést nem érezne arra, hogy a továbbiakban is tartsa veled a kapcsolatot. Úgy éreztem tennem kell valamit, hogyha azt akarom a továbbiakban is ilyen érző lény legyél - bökte meg a mellkasomat, de szavait hallva be kellett látnom, hogy egyáltalán nem rosszakaratból csinálta ezt. Tae mindig is figyelt rám, mint a legjobb barátja, de mivel nem igazán volt jó az érzései és gondolatai kifejezésében, így mindig a hátam mögött intézkedett.

- Oké, ezt köszönöm is, de ettől függetlenül haragszom rád - fontam össze magam előtt a karomat. - Tudod, hogy utálom, hogyha ezt csinálod. Csak fura helyzetekbe hozol...

- De valld csak be, hogy azért szép álmaid lesznek - karolta át a vállamat, mire sóhajtva megforgattam a szememet, majd könyökömmel belelöktem a mellettünk lévő medencébe. Nem, nem éreztem volna rosszul magamat, ha belefullad.

Visszatértem az előbb ott hagyott társasághoz, akik jól láthatóan ijedelemmel néztek rám, ugyanis egyedül jöttem vissza.

- Tae... - kérdezte volna Jimin, mire a hátam mögé mutattam és megvontam a vállamat.

- Úgy döntött úszik egy kicsit.

- Aha... - ráncolta a szemöldökét másik barátom, mire úgy gondoltam, oldjuk egy kicsit a hangulatot, így szememmel kerestem egy olyan medencét, ahol ellehettünk volna. Taehyunggal hoztunk labdát is, csak még fel kellett fújni. - Hm... Menjetek abba a medencébe, úgy tudom csak folyamatosan mélyül, úgyhogy tudunk játszani - magyaráztam, mire NaEun Jimin kezét megfogva bólintott és gyorsan elhúzta a fiút, ezzel... Ezzel magunkra maradtunk HaNival, ugyanis azt hittem majd a másik kettővel tart, de nagy bánatomra ez nem így történt. Helyette leterítette a napozóágyra eddig magán lévő törölközőjét, majd a vízben játszó embereket bámulva felkötötte a haját egy kontyba. Jól tudtam, hogy neki semmi rossz szándéka nem volt, ennek ellenére elérte, hogy őt figyeljem ahelyett, hogy felfújjam a strandlabdát. Nem volt az a nagyon vékony lány, de ennek mondjuk örültem is, nem igazán szerettem, ha egy lány csont és bőr volt. Ennek ellenére a hasa igen is lapos volt és kimondottan szép lány volt. Mondjuk a lábait már egy párszor láttam, de így együtt mindennel csak még jobban elterelte a figyelmemet.

- Befejezted a bámulásomat ? - nézett rám sóhajtva és kifejezéstelen tekintete miatt azonnal rosszul éreztem magamat, úgyhogy inkább elkezdtem felfújni a labdát. Direkt nem felé néztem, viszont éreztem, hogy ő nem nézett el rólam. Azért férfiú büszkeségemnek jól esett a tekintete. Nem mintha szokatlan lett volna, hisz nap, mint nap bámultak meg engem, pedig akkor ruha volt rajtam, ő mégis más volt. Talán valami elismerésnek éreztem, ha ő így nézett rám.

- Na, azt hiszem kész vagyok - fejeztem be a labdát és lezárva mosolyogva az elbambult lány felé dobtam. Felkészületlenül érte a dobás, így arcáról leesett a földre, ő maga pedig nagyokat pislogva bámult hol rám, hol a labdára.

- Haha, nagyon vicces - hajolt le érte, mire azonnal elkaptam a tekintetemet, hogy ne lássak olyat, amit nem akartam. Milyen jófiú lettél hirtelen Jungkook... - Na, mehetünk mi is ? - enyhült meg egy kicsit az arca, mire elmosolyodva bólintottam és megindultam mellette a medence felé. - Mi lett valójában Taehyunggal ? - lesett felém kétkedően, ugyanis nagyon nem hitte el, amit állítottam az elején, pedig nagyjából igaz is volt.

- Mondjuk úgy, hogy olyat tett, amire nem kértem, így megtanítottam úszni - vontam meg a vállamat, mire felnevetve szorította magához a labdát. A nevetése miatt én is elmosolyodtam, hisz ritka volt, amikor ezt az oldalát mutatta, amikor ilyen felszabadult volt. Mindig olyan komolynak, semlegesnek, már-már unalmasnak mutatta magát, pedig egyáltalán nem volt az. Egy nagyon különleges lány volt, akit a legutóbbi története után csak még jobban meg akartam ismerni. Bár így elgondolkozva a dolgon, lehetséges, hogy ő is erre készült ? Hisz akkor miért kérdezte volna meg Taet, hogy mit szeretek ? HaNi már lassan ment be a vízbe, miközben a labdát a többiek felé dobta. Már Taehyung is velük volt és mosolyogva beszélgetett a csapatunk szerelmespárjával, amikor hirtelen érve őket a labda, fejbe találta a fiút. Ezen a jeleneten elmosolyodtam és én is sietve csatlakoztam a többiekhez. Talán mégsem ígérkezett ez a délután olyan szörnyűnek.

- HaNi szemszöge -

Meg akartam JungKooknak mutatni, hogy igenis tudok én is szórakozni, így elterveztem, hogy most kivételesen nem maradok kint és én is részt veszek a játékban. Habár jól látszott a lassú és béna mozgásomon, hogy nagyon nem csináltam még ilyet. Ráadásul folyton-folyvást a mély víz közelébe kerültem, így kénytelen voltam a hozzám legközelebb álló embert elküldeni a labdáért. Élveztem, nem arról volt szó, de ettől függetlenül már egy idő után túlságosan is zavaró volt, hogy az utamba állt az a hülye mély víz. Emiatt fél óra játék után inkább kiszálltam és a medence szélére ülve bámultam a vízben játszó három fiút és a barátnőmet. Lábamat eközben lóbáltam a vízben és két kezemmel megtámaszkodtam oldalt. Ha egy tengerparton lettem volna, akár napozhattam is volna. Dehát idebent csak a fülledt meleget tudtam élvezni. Mindenesetre feljegyeztem a fejembe Jimin és NaEun különböző romantikus pillanatait, mint mikor a fiú a nyakába vette a lányt, úgy játszottak a másik csapat ellen. Vagy ahogy aggódva paskolgatta a lány hátát, mikor az vizet nyelt. Egy idő után NaEun belekapaszkodott Jimin nyakába és a mély víz felé mutatva kérte, hogy ússzanak el arra. Ők ezért el is mentek kicsit messzebbre, ahol egymást fröcskölték vízzel vagy éppen Jimin tartva a barátnőmet lassan megcsókolta. Oké, én itt mondjuk inkább elnéztem és az itt maradt két fiút kezdtem figyelni, akik igen jól szórakoztak azzal, hogy egymást belenyomták a vízbe. Végül ennek az vetett véget, hogy Taehyung kiszúrt magának egy lányt, aki szinglinek tűnt és el is úszkált felé. Ő ezek után el volt foglalva azzal, hogy flörtöljön egy teljesen idegen lánnyal, ezzel megteremtve magának egy esti kapcsolatot.

- Úgy néz ki magunkra maradtunk - úszott felém JungKook és letéve mellém a labdát mosolyogva nyúlt a kezeim felé. - Gyere, mert egyedül eléggé unatkozom - biggyesztette le a száját, ami miatt kísértetiesen hasonlított egy kiskutyára. Mondjuk arcába lógó, fekete, vizes tincsei és igen karakteres arca, ezt megcáfolta, de lényegtelen. A felsőtestét már meg sem említettem.

- Oké, oké - adtam be a derekamat és a szélére csúszva már ereszkedtem volna le a vízbe, amikor is JungKook vizes kezeit derekamra rakta, ami miatt jócskán kirázott a hideg. Egy darabig csak mélyen a szemembe nézett, majd lassan beemelt a vízbe, de nem engedett el. Szorosan tartott közel magához, ami miatt én megtámaszkodtam a vállán, úgy néztem le rá. A könyvekben ez egy tökéletes alkalom a csókra. Megérdemelné, hisz alapból miatta jöttél el idáig HaNi. Mutasd meg, hogy tényleg érdekel, mutasd meg... Szememet szorosan lehunytam, majd lassan lehajoltam hozzá, de mielőtt bármit tudtam volna csinálni, hirtelen elengedett, ami miatt beleestem a vízbe. Prüszkölve jöttem fel és köhögve, szememet törölgetve néztem a közben előttem álló, nevető fiúra. Na ez egy igen konkrét visszautasítás volt. Értetlenül néztem fel rá, majd egy jól irányzott mozdulattal lefröcsköltem az arcát. Ő hirtelen megállt a nevetésben és lassan letörölte a szeméből a vizet, ugyanis valószínűleg nem igazán látott jól.

- Megyünk beljebb ? - kezdett el hátrálni a víz felé, nagyon azzal a céllal, hogy az előbbi jelenetet kiverje a fejemből. Pechére igen jó volt a memóriám, így ez nehezen sikerült volna neki. A csalódottság érzéssel a mellkasomban pedig én magam se tudtam mit kezdeni. Végül sóhajtva inkább követtem, de csak addig, míg leért a lábam. Én egy ponton meg is álltam és unottan figyeltem, ahogy JungKook vidáman úszkált. Szerettem volna én is vele úszni, de ezt szinte lehetetlennek tartottam, így, hogy nem tudtam. Soha nem volt senki a környezetemben, aki megtanított volna. Amikor meg NaEunnal találkoztam, akkor meg már nem akartam megtanulni, hisz nem gyakran jártam úszkálni. Én nem az a fajta voltam, inkább napoztam, hisz az állandó házban gubbasztás miatt nem is ártott nekem egy kis D vitamin. - Mi a baj ? - úszott vissza felém, majd megállva előttem, kíváncsian nézett le rám.

- Öhm... Nem tudok... Nem tudok úszni - vallottam be zavartan, hisz másnál ez a válasz nem zavart volna, de az ő véleménye már igen is számított.

- Ooo, az nem gond - mosolyodott el, amit nem igazán értettem, de ekkor megfordult és két karját széttárva várta, hogy felszálljak a hátára.

- Ez biztos jó ötlet ? - kételkedtem azonnal, ugyanis kicsit sem lett volna menő, ha így purcanok ki. Annak a hajónak az uszodájában, ami egyébként vízben közlekedik. Akkor már inkább a tengerben...

- Persze, szállj fel - unszolt továbbra is. - Oppa nagyon várja, hogy HaNi végre ússzon vele - vékonyította el a hangját, mire kitágult szemekkel bámultam erős hátát, majd kezemet szám elé téve nevettem fel.

- Pff... Bocsánat - röhögtem továbbra is, de úgy, hogy a könnyem is kifolyt. Most már el tudtam képzelni milyen lehetett, ha én aegyoztam. Lehet többet nem kellett volna csinálnom... JungKook viszont nagyon aranyos volt és vörös füle miatt meg is sajnáltam, így lassan nyakába csimpaszkodtam és hagytam, hogy beússzon velem a mély vízbe. Ahogy eltűnt a talpam alól a talaj, kicsit megrémültem, így jobban belekapaszkodtam JungKookba, aki szerintem emiatt majdnem megfulladt, de mindenesetre némán tűrte, hogy fojtogattam.

- Na, tetszik ? - kérdezte.

- Igen - válaszoltam és államat fejére téve hunytam le a szememet. - Nagyon megnyugtató - vallottam be, hisz tényleg így volt. Az emberek vidám hangja, a víz érintése a bőrömön, a fiú kellemes illata az orromban, mind-mind segített lenyugodnom és már-már el is pilledtem a fiú hátán.

- HaNi... Itt megtudnál kapaszkodni ? Úgy érzem mindjárt megfulladok - vallotta be egy fél óra múlva, mire azonnal kipattantak szemeim és meglátva a medence szélét, óvatosan elengedtem JungKookot és megkapaszkodtam a kis bemélyedésben. Én azt hittem, hogy ezek után pultos fiú majd arrébb megy, de ehelyett megkapaszkodott az én két oldalamon és teljesen beszorított saját maga és a hideg kő közé. Fejét a nyakhajlatomba fúrta, ami miatt szívem ezerrel kezdett el verni, főleg mert beleszuszogott a bőrömbe. Meleg lehelete miatt pedig megborzongtam és jobban megszorítottam a hideg követ.

- Mit csinálsz ? - kérdeztem halkan, miközben az előttünk elsétáló emberek lábát bámultam. Nem volt lélekjelenlétem változtatni ezen a helyzetemen, így nagyon nem is mozgattam semmimet sem. Így is éreztem, hogy a fiú egész teste hozzám préselődött, ami, mint bármilyen normális lányt, azért engem is zavarba hozott.

- Pihenek, fárasztó volt ennyi ideig úsznom veled - motyogta, mire halványan elmosolyodtam és megingattam a fejemet. Egyik kezemet felemeltem és lassan masszírozni kezdtem a fiú fejét, aki tetszését kifejezve mordult fel. Komolyan, mint egy rohadt aranyos kutya. - Khm... - távolodott el szép lassan tőlem. - Kipróbáljuk a szaunát ? Úgy hallottam az utasoktól, hogy nagyon jó - mosolygott rám, mire minden mindegy alapon bólintottam és kiszálltam vele együtt a vízből. Megkérdeztük NaEunéktól is, hogy van e kedvük jönni és ugyan Jimin már válaszolta, hogy miért is ne, amikor barátnőm közbevágott és azt mondta, hogy még egy kicsit úszkálnak. Láthatóan a mellette lévő fiú nem értette miért utasította vissza az ajánlatot, de végül beletörődött és szomorúan integetve engedett minket utunkra. Kicsit látszott, hogy ki viselte bimbózó kapcsolatukban a nadrágot...

JungKookkal magunkra kaptuk a törölközőnket és elindultunk megkeresni a szaunát. A fiú mindenképpen a menta aromásat akarta kipróbálni, ugyanis eddig ilyen különlegeset soha nem tudott, így nagyon kíváncsi volt, milyen lehet. Engem annyira nem izgatott végül hol kötünk ki, úgyhogy bárminemű ellenkezés nélkül követtem.

Végül beléptünk az egyik szauna faajtaján és meglepetten vettük észre, hogy mennyien is voltak. Még nekünk pont volt hely, így a fullasztó melegben elindultunk a pad felé. JungKook valamiért ennyi férfi mellett már kiakarta mutatni, hogy nem egyedül voltam, így kezeinket összekulcsolva ült le velem és tartott minél közelebb magához. Voltak bent fiú-lány párosok, de mellettünk pont egy olyan kisebb társaság volt, akiknek minden tagja igen szinglinek tűnt, így jobban eligazgattam magamon a törölközőmet. Kellemes volt a menta illata, ami belengte az egész helyiséget, bár én ezt a meleget túl sokáig soha nem bírtam, viszont most egyáltalán nem zavart. Az már inkább, hogy mindig valahogy hozzáért a vállam a mellettem ülő idegen fiúéhoz. Viszont túl sokat nem tudtam tenni az ellen, hogy kevésbé legyen ilyen közel hozzám. Máshol hely nem volt, úgyhogy maradt a tűrés. Az én türelmem meg egy idő után véges volt, bár az csak annyit jelentette, hogy felállok és elmegyek inkább innen, bármilyen jó is.

- Figyelj, ülj a combomra - hajolt JungKook a fülemhez és mondatát hallva megrökönyödve néztem felé.

- Én ilyet nem csinálok...

- Nem mi lennénk az egyetlenek és legalább az a srác sem zavarna - suttogta, mire szememmel azonnal kiszúrtam a másik oldalt ülő párt, ahol a lány valóban a fiú ölében ült, hisz nem volt nekik sem sok helyük.

- Aish... - emeltem az ég felé a tekintetemet és felállva, minden büszkeségemet és ellenérzésemet félretéve leültem JungKookra. Jól hallhatóan nem tetszett a mellettem ülő idegen fiúnak, az meg nekem volt kellemetlen, hogy miatta ilyen helyzetben jutottam, úgyhogy szerintem egyenlően voltunk. Szerezzen máshogy barátnőt magának...

Én kezemet pultos fiú nyakába akasztottam és kicsit sem jókedvűen néztem le rá. Ez viszont azonnal megváltozott, mikor keze megtalálta derekamat, hogy biztosan tartson. A levegő még fullasztóbbá vált, én meg újra úgy éreztem magamat, mint egy könyv főhőse. Idilli helyzet, szemkontaktus tartás, mi kell még egy csókhoz ? Utolsó próbálkozás HaNi, utána feladod. Ennél hülyébben már nem nézhettem ki, úgyhogy most nyitott szemmel kezdtem hajolni a fiú ajkai felé. Ő is tartotta a szemkontaktust, keze szorosabbá is vált csípőmön, de mielőtt bármit is tehettem volna ő nyomott egy puszit a homlokomra. Aha, második kikosarazás, egész jól haladok, nem ?

A nap további részében igen rossz kedvem volt, így inkább elfoglaltam a nyugágyat és fejemre téve egy könyvet próbáltam meg pihenni. Az sem érdekelt, hogy NaEun a kezemnél fogva próbált visszarángatni magukhoz. Én tökéletesen éreztem magamat így egyedül. Ennyi szégyen után inkább nem akartam egy ideig senki előtt sem mutatkozni. Barátnőm érezte, hogy valami nincsen rendben, de mivel megemlítette, hogy reggel együnk együtt, így sejtettem, hogy majd erről akar kikérdezni. Túl okos emberek vettek körbe.

Valamikor este visszaértünk a szobánkba, hullafáradtan, hisz a víz jócskán kiszívta minden energiánkat. Kiterítettem a fürdőben mindkettőnk törölközőjét, miközben sóhajtva tudatosult bennem az, hogy ma kétszer is vissza lettem utasítva, pedig épp azt akartam kimutatni, hogy tényleg érdekelt JungKook. Ő meg mintha menekült volna tőlem. Ez kicsit azért idegesített. Végül is, lehet velem volt a gond.

- Aish... Mindegy - fordultam meg, hogy kimenjek, amikor is beleütköztem az éppen belépő JungKookba. Ő már magára kapott egy pólót, én addig mondjuk még nem jutottam el, de előtte inkább fürdeni akartam.

- Fürödhetek én előbb ? - kérdezte, mire csak bólintva belementem, hisz nekem úgy is hosszabbnak ígérkezett. Ő legalább addig már aludhatott, hogy felkészüljön a másnap esti műszakára. - Oh, behoznád a samponomat ? Azt hiszem ez már kifogyott - lépett be félig a zuhanykabinba és kinyújtotta nekem az üres flakont.

- Persze - vettem el tőle és kedvtelenül kimentem, hogy behozzam neki azt a hülye sampont. Tuti direkt ugráltatott, de inkább nem is idegesítettem fel magamat rajta. Ezután a nap után már semmivel sem lepett meg. Mintha hirtelen megváltozott volna velem kapcsolatban, pedig semmit sem csináltam másképp, mint eddig.

Megtalálva azt a hülye sampont, visszasétáltam vele a fürdőbe és a még mindig felöltözve lévő fiú kezébe nyomtam. Aki ahelyett, hogy engedett volna elmenni, utánam nyúlt és visszahúzott magához. Na most, ő már bent állt a zuhanykabinban, tény, hogy még mindig minden rajta volt, így nem értettem mégis mit akart. Amíg viszont ilyen felkészületlen voltam, rántott rajtam egyet, én így bebukdácsoltam mellé a kabinba és sikeresen őt is meglöktem azzal, hogy nekicsapódtam a mellkasának, remélve, hogy nem esek el. Csakhogy ezzel benyomta a vizet, ami sikeresen ránk zúdúlt és nem mellesleg jéghideg volt.

- JungKook ! - szóltam rá felháborodva, miközben felemeltem a fejemet, hogy ránézhessek. Ahogy nekem, úgy neki is csurgott a fejéről a víz, ami a pólóját is teljesen átáztatta. - Miért kell gyerekeskedni ? - kérdeztem, de nem tudtam folytatni, ugyanis kezemet elengedve tenyere megállapodott még mindig csupasz derekamon, ezzel légszomjat okozva nekem. Hüvelykujjával apró köröket rajzolt bőrömre állandó borzongást kiváltva belőlem, pulzusomat az egekig emelve és megakadályozva azt, hogy normálisan gondolkozzak. Miért van mindig ilyen hatással rám ? Ő csak egy gyerek, egy pimasz gyerek... Ahogy egyre tovább jött ránk a víz, úgy kezdtem el fázni, de valamiért ezt a fiú közelében nem is éreztem annyira. Nagyon lassan lehajolt, végig tartva velem a szemkontaktust. Kisfiús énjét ismét felváltotta az ellentéte, tekintetéből is teljesen más sugárzott, amivel azonnal megtálalta enyhén remegő és elnyílt ajkaimat. Még egyszer lassan szemeimbe nézett, mintha csak beleegyezésbe várt volna, szemeimet lehunyva adtam fel minden ellenkezést és eddig mellkasán pihenő kezeimet vizes hajába vezettem. Ezzel egy időben megéreztem hideg ajkait enyémeken, amiket kínzó lassúsággal mozgatni kezdett, majd fejét enyhén oldalra döntve és finoman belemélyesztve ujjait bőrömbe elmélyítette a csókunkat. Egy apró sóhaj szakadt föl belőlem, de arcom úgy égett, hogy tulajdonképpen nem is érzékeltem a ránk hulló hideg cseppeket. Egész testem bizsergett és legszívesebben jó sokáig így maradtam volna a fiúval. Érezve a teste melegét, puha ajkait, meleg lehelletét, törődését és a biztonságot nyújtó közelségét.

Megszűnt a világ, valószínűleg ő sem érezte mennyi ideje csüngött ajkaimon, de egy idő múlva lassan engedett szorításán, végig simított derekamon, majd lassan elvált tőlem és még lehunyt szemekkel lihegett ajkaimra. Én számat összeszorítva maradtam egyhelyben, majd nem sokkal ezután fejemet elfordítva tüsszentettem.

- Fá-fázom - vacogta a fiú is, majd gyorsan elállította a vizet, így már csak a testünkről lefolyó cseppek potyogtak halkan a csempére. - Várj itt - parancsolt rám a fiú, ami miatt végre felnyitottam a szememet és kicsit arrébb léptem, hogy ő ki tudjon férni. Kezében egy törölközővel lépett vissza mellém, majd először hajamat törölte meg vele, végül testem köré tekerte és kezével megdörzsölte az oldalamat. - Sajnálom, ezt nem egészen gondoltam át - szabadkozott, de én azonnal megráztam a fejemet és halványan elmosolyodtam.

- Soha nem csókolt meg még senki egy zuhanykabinban - jegyeztem meg, mire JungKook azonnal felnevetett.

- Pláne, aki ilyen jól is csinálta - húzta ki magát, ami miatt hihetetlenül felnevettem. - Nevetsz, ennek örülök - simított végig a fejemen. - Sajnálom, amiért ma olyan voltam, amilyen, de... Rájöttem miért csináltad és nem akartam, hogy valami olyasmire kényszerítsd magadat, ahol te nem érzed jól magadat, ezért nem engedtem, hogy megcsókolj - vallotta be, ami miatt döbbenten bámultam sajnálkozó szemeibe. Rám így még soha nem gondolt senki sem... - De tényleg köszönöm, hogy ennyire a kedvemre akartál tenni - mosolyodott el őszinte hálával, ami miatt az én ajkaimra is egy apró mosoly költözött.

- Úgy érzem sikerült valamennyire...

- Nem is akármennyire, úgyhogy mindkettőnk érdekében, lehet jobb lenne, ha kimennél - vakarta meg tarkóját zavartan. – Bár, ha szeretnél, velem is fürödhetsz - tette hozzá csak úgy mellékesen, mire kiléptem a kabinból és kezeimet feltéve utasítottam inkább vissza ezt az ajánlatot.

- Köszi, de azt hiszem várok a soromra - magyaráztam, amin hangosan felnevetett, majd a továbbiakban vigyorogva figyelte, ahogy kimentem a helyiségből és becsuktam magam mögött az ajtót. - Határozottan ez volt életem legzavarbaejtőbb csókja - motyogtam, majd ajkamat megérintve mosolyodtam el. De nem bántam meg...

-----------------

Sziasztok^^

Fhu, rég nem írtam ide :D No de most megtettem, mivel két dolgot is szeretnék mondani... Vagy hármat... Az első az, hogy nekem ez volt az eddigi kedvenc részem :3 Mondjuk nem tudom miért, de az a lényeg, hogy imádtam XD A második az, hogy nagyon lassan haladunk a sztori vége felé :( *Szip* *Szip*  A harmadik pedig az, hogy jövőhéten csak hét vége felé érkezek újabb résszel, ugyanis nehéz hétnek nézek elébe... Ki kell javítanom pár dolgot, úgyhogy muszáj a tanulásra koncentrálnom. De ettől függetlenül megpróbálok igyekezni a folytatással :) Remélem mindenkinek jól sikerült a féléve :D És legalább lesz ilyen a második fele is ;)