10.rész
Heyho! ❤️
Kész lettem a következő résszel. Kicsit összecsapott lett, ami miatt előre is bocsánat. 😅 Remélem ennek ellenére tetszik majd nektek. Jó olvasást!❤️
- Hanie! - mosolyodott el, bennem pedig még a vér is megfagyott.
- Hyun Jin? Mégis mit keresel itt? - mértem végig a tőlem kb. egy fejjel magasabb fiút. - És mégis mióta vagy itt?
- Majd megtudod! Ülj le! Beszélnünk kell!
Leterítettem a pokrócot és leültünk rá. Az ég tele volt csillagokkal. Csodaszép volt. Szinte mesébe illő.
- Remélem valami fontos dolog, hogy nem ért rá holnapig. Megfagyok. - jelentettem ki duzzogva, ugyanis majdnem odafagytam. Kifejezetten hideg volt.
- Számomra elég fontos. Tessék, ezt vedd fel! - nyújtotta át pulóverét.
- Akkor te fogsz fázni. Vedd csak vissza. - utasítottam vissza.
- Szeretem ha a ruháimban vagy. Emellett amúgy is melegem van. - mosolyodott el, majd egy könnyed mozdulattal rám adta a ruhadarabot. Ilyen furcsa élményem sem volt még. Míg Minho inkább vetkőztetne, addig Hyun Jin öltöztet. És témánál vagyunk. Már megint Minho jár a fejemben. - Elképesztő mennyire aranyosan nézel ki. - mosolyodott el, ezzel megzavarva gondolatmenetem. Mivel egy fejjel magasabb mint én, így nagyobb ruhákat hord. De meg kell hagyni, az illata iszonyatosan jó.
- Miről szerettél volna beszélni? - pillantottam rá kérdőn.
- Rólad. Rólunk... Minhoról. - emelte rám fekete íriszeit. Kijelentésétől egy hatalmasat nyeltem, amit szerintem még a világ másik végén is hallani lehetett.
- Kettőnkkel kapcsolatban már mindent megbeszéltünk. - nyögtem ki nagy nehezen.
- Akkor beszéljünk Minhoról! Mi van köztetek? - szemeiben szomorúságot véltem felfedezni. Ez miattam lenne?
- Nincs köztünk semmi. - jelentettem ki. - Nekem Mina tetszik.
- Ne hazudj Hanie! - emelte meg kissé hangját. - Mit tud ő, amit én nem? Engem miért utasítottál vissza? Miatta?
- Hyun Jin, félre érted...
- Kár tagadnod! - fojtotta belém a szót. - Láttam, hogy itt volt. Nem vagyok hülye! - ez azért már kicsit ijesztő. Ezek szerint megfigyel?
- Te...leskelődsz utánam? - vontam fel kérdőn szemöldököm. Túlzásba esett.
- Csak erre jártam, és láttam, amikor távozik. - válaszolta kissé higgadtabban mint az előbb.
- Akkor minden bizonnyal azt is láthattad, hogy Changbin is itt volt. Vagy talán hármasban csináltuk? - nevettem fel szarkasztikusan.
- Nem.. Nem hiszem. - hajtotta le fejét.
- Na, látod! Nincs köztünk semmi.
- Hanie, én szeretlek. Bármit megtennék érted. Csak kérlek, adj egy esélyt! - hajolt közelebb, kezét pedig az enyémre tette, amit meg is szorított.
- Hyun Jin! Ez fáj! - szisszentem fel. Tényleg nagyon erősen szorított.
- Nekem is fáj Hanie! - suttogta. - Azt akarom, hogy az enyém légy!
- Nem sajátíthatsz ki! Engedj el! - próbáltam meg elhúzódni tőle, de ő ekkor az ajkaimra tapadt. Vadul mozgatta párnácskáit. Ezt nem hiszem el! Az utóbbi időben miért történik ez velem? 18 év alatt, egyszer sem csókolóztam, erre az elmúlt 1 hétben ez a 3. alkalom, hogy megcsókol valaki. Méghozzá egy fiú. Akaratom ellenére.
Nagy nehezen sikerült megszakítanom csókunkat, és egy kicsit távolabb húzódni. Értetlenül néztem a tőlem max fél méterre ülő fiúra.
- Ez...Ez mégis mi volt? Mi nem volt abból világos, hogy engedj el? - csattantam fel hisztérikusan, és persze jogosan.
- Sajnálom. De ha meglátlak, késztetést érzek arra, hogy megcsókoljalak. - mosolyodott el. Örülök, hogy neki ez az egész ennyire vicces. - Kérlek, Hanie! Csak próbáljuk ki! Ha nem tetszik abba hagyom.
- Hogy mi van? Nem fogok alád feküdni! Azt felejtsd el! - próbáltam meg felállni, de ő kezem után kapott, és visszarántott. Pont az ölébe, ahol egy elég kemény dologba ütköztem. Ennyire vonzó lennék a melegeknek?
- Vágyom rád! - suttogta fülembe, amitől a hideg is kirázott. Te jó ég! Kezdek úgy reagálni, mintha én is élvezném. Ennek véget kell vetni.
- Én azonban nem vágyom arra, hogy megrontsanak! Engedj el! - csaptam kezére, de ez őt cseppet sem zavarta.
- Akkor talán nem kéne annyit ficánkolnod! Elég rossz helyen ülsz. - jelentette ki rekedtes hangon.
( igaz, hogy itt Minho van, de képzeljétek oda Hyun Jint😅❤️)
- Ti mégis mit műveltek? - jelent meg az ajtóban Felix.
- Segíts! - néztem rá kérlelőn. Szerencsémre kapcsolt, így elindult felénk.
- Mit keresel itt Hyun Jin? Engedd el Jisungot! - szólt rá. - Mégis mit akartál? Tűnj el innen!
- Várj! Mi még nem... - próbált meg válaszolni, de Felix belé fojtotta a szót.
- Tűnj el! - jelentette ki iszonyatosa mély hangján. - Vagy szólok Changbinnak, és ő majd kikísér.
- Megyek! - pattant fel Hyun Jin is a pokrócról, majd már el is tűnt.
- Szóval? Mi volt ez az egész?- nézett rám kérdőn az én megmentőm, miután gondosan bezárta az ajtót.
- Nem... Nem tudom. - dadogtam. - Azt mondta beszélni akar. És minden olyan gyorsan történt.
- Semmi baj! Már elment. Most viszont menj aludni! Reggel iskola. - ásított, majd egy ölelés után elvonultunk a szobánkba.
Reggel olyan szinten nehezemre esett felkelni, hogy Felix szó szerint kirángatott az ágyból. Most épp itt ülünk és az osztályfőnökünket várjuk. Elméletileg valami nagy bejelentése van.
- Hé! Mókuskám! - suttogta a mögöttem lévő padból Minho.
- Nem vagyok a Mókuskád! - suttogtam vissza. - Mit akarsz?
- De harapós ma valaki. - jegyezte meg nevetve. - Én felajánlottam tegnap a segítségem. Te nem éltél a lehetőséggel.
- Neked folyton csak ezen jár az eszed? - fordultam ezúttal hátra. - Ha csak erről tudsz beszélni, akkor a lehető legrosszabb embernél próbálkozol.
- Nem csak ezen. Rajtad és ezen. - simított rá arcomra. Éreztem, ahogy minden vérem a fejembe szökik, és elpirulok. Muszáj volt kicsit távolabb húzódnom. - De most nem erről akartam beszélni. A matekról van szó. Szükségem lenne még korrepetálásra. Mikor érsz rá?
- Sziasztok! Ne haragudjatok a késésért, de fontos megbeszélni valónk volt! - toppant be az osztályfőnökünk, oldalán a zeneszerzést tanító tanárunkkal. Mégis mi ez az egész? - Elindult egy tehetségkutató verseny, amire szeretnénk nevezni az iskolát. 3 csapatot lehet indítani. Az egyik csapatnak saját dallal kell indulnia, de ez csak rap lehet. A másik, egy cover, amiben rapnek, és vokálnak is szerepelnie kell. És végül az utolsó, a tánc. Mr. Park és én, már ki is választottuk a csapatokat. - fejezte be monológját osztályfőnökünk.
- A tánc csapatba a tánctanár szerinti 3 legjobbat tettük be. Minho, Felix és Hyun Jin. - a három fiú arcára hatalmas mosoly ült ki. De hisz ez érthető. Ki ne szeretne részt venni egy ilyen versenyen? Ez megtiszteltetés. - A rap csapatban Changbin és Jisung lesznek, a vokál + rap csapatban pedig Woo Jin, Bang Chan és Jisung.
- Hogy én?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro