-Korán kelt mindenki.-jegyezte meg Tony ahogy a kávéjába kortyolt.-Mindenki kellemesen pihent?-nézett Stevere és Reire.
-Miért kérded?-kérdezte Steve ahogy lerakta a villát a kezéből.
-Jó kis játék volt este nem?-előmászott a kaján vigyor az arcán mire mindenki kuncogni kezdett.
-Tony!-szólt rá Steve. Nem akarta kényelmetlen helyzetbe hozni a kedvesét.
-A francba, tudtam én hogy hangos voltam.-mondta lazasággal Reinna, ahogy hátradőlt a székben.-Mondtam én hogy fogd be a szám.-kacsintott a kapitányra.
-Jesszus!-nevettek a lányok ahogy valamilyen szinten kisebb irigységet éreztek miután belegondoltak milyen vad estéje lehetett Reinnanak és Stevenek.
-Te mit csinálsz?-mosolyodott el a kapitány ahogy a kezeit a kezei közé fogta.
-Ő kezdte, hát ha ennyire kíváncsi megadom neki a választ amit hallani akart.-vont vállat.
-Csak arra céloztam ha lehet legközelebb picit halkabbak legyetek.-magyarázkodott Tony.
-Sajnálom de az nehéz egy ilyen pasival.-vágott egy szomorú arcot.-Bár hülye vagyok! Miért sajnálnám?-nevetett.-Imádtam minden pillanatát.-tudta hogy ezzel kellően zavarba hozza Tonyt hogy abbahagyja a piszkálódást.
-Shh.-tapasztotta Steve a kezeit a szájára.-Nem kell tudniuk mindent.
-Ő kezdte.-mutatott Tonyra.
-Ne rosszalkodj.-súgta a fülébe, mire Rei tekintete rá vándorolt.
-Sokan vannak itt.-jegyezte meg.
-Mire célzol?-mosolyodott el.
-Nem fogok pucéran felfeküdni az asztalra mások előtt.
-Rei!
-Találkozzunk az edzőterembe, rendben?-nyomott egy gyors csókot az ajkaira ahogy felállt és a lift felé ment.
-Mi volt ez?-kérdezte kíváncsiskodva Natasha.
-Mi?-kapta feléjük a fejét.-Mondtatok valamit?
-Mi van veled?-kérdezte Nat.
-Velem? Miért?
-Mintha az összeszedett kapitány picit széthullni látszana.
-Szerelmes.-mondta Bucky.
-Ennyire komoly köztetek ez az egész?-kérdezte Clint.
-Hisz hallottátok őket este!-kezdte újra Tony.
-És lehet ezek után nekik hamarabb lesz gyerekük mint nekünk.-forgatta meg a szemét Pepper.
-Ti...akartok egy másodikat?-lepődtek meg.
-Akarunk, de ő minden alkalommal bealszik mire odajutnánk. Ellenben nézd meg a kapitánynak mennyi energiája van a barátnőjére.-védte meg Stevet.
-Tegnap volt először újra az enyém.-jegyezte meg Steve egy sóhaj után. Nem akarta tovább hallgatni a piszkálódást.-Két év, négy hónap telt el...hogy újra közel tudhattam őt magamhoz. Lehet egy picit őrültebbre sikerült a tegnap éjszaka, de vágytam rá. Vágytunk egymásra. És a kérdésedre a válasz, igen. Komoly ami köztünk van, nagyon is. Rádöbbentem hogy mellette újra élek és boldog vagyok. Ő kellett ahhoz hogy újra képes legyek élvezni az életet.
-Te tényleg szereted.-mondta egy mosollyal Pepper.
-Ez olyan édes.-szipogott Wanda.
-Ha nem haragszotok most utána megyek.-állt fel ahogy a lift gombját megnyomva várta a liftet hogy megérkezzen. Beszállt ahogy egyenest az edzőterem szintjét választotta ki. Ahogy bezárt az ajtó mindenki Tonynak esett amiért piszkálta őket az este miatt. Valójában ott realizálódott Tonyban is hogy a kapitány amióta velük él...soha se élt igazán mostanáig.
Ahogy kinyílt az ajtó egyenest a szemei a lányra terelődtek aki a boxring szélén lógatott lábakkal várt rá.
-Lassú voltál. Mit nem értettél a kacsintásból?
-Azt hittem fájdalmad van és nem akarsz edzeni.
-Ez egészséges fájdalom. És nem. Nem edzeni akarok, nyújtani rá.-harapta meg az alsó ajkát.
-Este is lebuktunk, ne csináld.
-És? Szerinted nekik nincs szexuális életük? Csak most mi vagyunk a célkeresztbe mert friss pár vagyunk.
-Jó hallani ahogy azt mondod egy pár vagyunk.-sétált hozzá, a kezei az oldalán támaszkodtak.
-Hé! Azok után amit ígértél és Wanda látomása után mi összetartozunk nem?
-Mikor teljesítsem az ígéretet?-kérdezte mikor már túl közel volt hozzá.
-Biztos teljesíteni akarod? Elég nehéz elviselni engem, főleg egy életen keresztül.
-Valahogy csak túlélem.-rejtett egy tincset a füle mögé.-Akarom veled.
-Nem félsz hogy elbukunk?
-Te vagy a Hold, én meg a Nap.-simogatta meg az arcát.
-De ők...nagyon ellentétesek. Mi is ilyenek lennénk?-mintha rémület hallatszódott volna a hangjában.
-A Nap annyira szerette a Holdat, hogy minden este meghalt csak hogy ő ragyoghasson. A boldogságodért képes lennék nap mint nap meghalni. Mert őrülten belédszerettem Reinna Larsson.
-Azt hittem milyen erotikus pillanatban lesz itt részünk erre lejössz utánam csak hogy megsirass?-ütötte meg a mellkasát ahogy a szemébe könnyek gyűltek.
-Azt akarom hogy tudd...én mindig melletted leszek és szeretni foglak.
-Nem tudhatjuk mit hoz a jövő...-nézte a földet.
-Egy kicsi kislányt, akit Emilynek hívnak.-nyomott egy puszit a homlokára.-Ne sírj.-törölte ki a szeméből a könnyeket.
-Akarom Emilyt. Bármennyire is zárkóztam el mindig a gyermek gondolattól veled mégis akarom.
-Akkor maradj velem egy életem keresztül Rei. És ha egyszer letérdelek eléd és felteszem a kérdést...mondj igent.
-Ezt azok után mondod nekem hogy megkértelek hogy ígérd meg hogy elveszel feleségül?
-Még addig lehet meggondolod magad...
-Biztos hogy nem.-ellenkezett.-A nevem Mrs. Rogers lesz és Emily a kislányom. Szeretem eltervezni az életem és ezt fixen akarom.
-Akkor lassan vennem kellene egy szmokingot?
-Pucéran is felteheted úgyis igent mondok.
-Menjünk edzeni mielőtt itt térdelek le előtted.-húzódott el tőle.
-E-edzeni? Ne csináld már. Én nekem más terveim voltak.
-Akkor mesélj róluk.
-Hosszú edzés lesz akkor.
-Remek, azokat szeretem a legjobban.