Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

24. T

Az egyik csendes utcában sétálgattam amikor lépteket hallottam meg. Hirtelen a sötétből egy fekete passzos ruhás férfi ugrott ki a fénybe és éles macskakarmaival próbálta felsérteni a bőrömet.
-Hagyja abba!-kiáltottam rá miközben eltoltam magamtól és ledöbbent testartással állt elöttem. Levette a maszkját és egy fekete bőrű férfit láttam meg aki kísértetiesen hasonlított Ty-ra.
-Ty te vagy az?-döbbentem le miközben zihálva vettem a levegőt.
-Nem haltál meg Teresa?-még jobban döbbent le.
-Ty, minden nyomot tűntess el utánnam oké nem akarom ,hogy a Bosszúállók tudomást szerezzenek arról ,hogy nem vagyok halott oké?-raktam rá a vállára a kezém majd folytattam tovább az utamat. Hova? Azt én sem tudom még.

                  [Bosszúállók]

Immár egy éve lessz ,hogy Teresa nincsen az élők sorában. De nehéz volt Stevet visszazökkenteniük a jelenbe. Neki volt a legnehezebb feldolgoznia Teresa halálát. Még a mai napig hordja a fekete ruhadarabokat magán kivétel a bevetéseken.

Steve épp Teresa sírjára rakott a kedvenc virágából amit titokban kutatott ki az aktájából. Amint kiegyenesedett észrevett egy nagy lyukat aminek más szine van mint a normál fűnek. Lguggolt és megérintette a gyepszőnyeg darabot.  Felemelte és látta ,hogy kívüli sérülések nélkül fel van törve a koporsó. Gyorsan körbenézett és elindult gyors léptekkel a kijárat felé.

A liftből kiszállva egy hang nélkül haladt az öltözékek felé amikor Clint megállította.
-Héhé. Hová mész ennyure sietősen Steve?-állt elé a férfi.
-Teresa él. A temetőben egy gyepszőnyeggel volt letakarva a lyuk és az ő lábnyomait láttam. Egyszer már elvesztettem de másodjára már nem fogom.-mondta miközben a karjára rakta a pajzsát ami kattanással fent is maradt.

                     [Teresa]

A karomra raktam a kezem és valami kemény dolgot tapintottam ki majdnem az artériámban. Gyorsan felkaptam a földről egy hegyesebb sziklát és vettem egy mély levegőt. Lassan belenyomtam a bőrömbe a hegyesebbik felét és utat tört a vörös vérem ami kimosta a chipet a karomból. A ruhám aljából téptem egy csíkot majd nyomókötést raktam a karomra. Hirtelen motorbúgásra lettem figyelmes a csendes erdőben.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro