30. Részegek
Ellenőriztem kinnt van -e a 18 as karika ...
mostantól nem árt erre is odafigyelnem, mert szereplőink felnőtt tartalmakra eveznek, és a nem megfelelő emberekről leolvadhat a bugyi is a zavartól >__<
Azok akik idáig eltévedtek és korhatár alatt vannak, sürgősen hussanjanak mesét nézni, és nyalókát enni
(és most úgy teszek, mintha nem tudnám, hogy néhány kiskorú ismerősöm pár gigás hentai gyűjteménye nem lenne nagyobb, mint az IQ ja ...)
Tovább olvasás csakis saját felelősségre!
*****
- Basszus... állj le! - nyögte Adrien, s Marinette abbahagyta az előre hátra csúszkáló mozdulatot, amit a fiún ülve folytatott. A fehérneműik még a gazdáikon feszültek, s a lány még a büntetésen dolgozott bőszen, amikor a szőke feladta.
- Ez túl sok neked, Cicus? - ugratta egy mosollyal az arcán, amire a fiú megrázta a fejét.
- Nem. Most én szeretnék kipróbálni valamit - válaszolta pihegve. A lány kuncogott, s lökött egy újabbat a fickándozó fiún.
- Türelem, kiscicám. Tudod, hogy mit mondtam, nem? - suttogta vissza.
- Marinette, kérlek. Nagyon szeretném kipróbálni - könyörgött, s nagyon kérlelő arcot vágott, amíg a lány rá nem állt a dologra és fel nem sóhajtott.
- Legyen. Azt hiszem tarthatunk egy kis szünetet, de nehogy azt gondold, hogy végeztem veled - tette hozzá engedékenyen majd szigorúan.
A fiú győzedelmes vigyort engedett kiülni az arcára, majd boldogan gördítette át a lányt az ágyon úgy, hogy a meglepett fekete hajú alatta pislogjon megszeppenten a gyors helycserétől.
- Nem fogod megbánni! - ígérte neki, s egy gyors csókot nyomott a szájára. Ezúttal nem tiltakozott a csók ellen, sőt hagyta a szőkének, hogy kiélvezze a pillanatot, ám összerezzent amikor az a combjai között elhelyezkedve végigfuttatta ujjait a bugyijának a szegélye mentén, s lágyan föl- le húzta ujjait a szöveten. Az első ijedtségen túlesve nagyon kellemesnek találta a dolgot, így további bizalmat szavazva a műveletnek hátrahajtotta a fejét a párnára, és hagyta, hogy a fiú egyszerre szeresse őt a kezével és a szájával. Egy pillanattal később megint egy újabb lépéssel kerültek egymáshoz közelebb, midőn Adrien a szövet alá csúsztatta a kezét s immár a gondosan trimmelt területet simította gyengéden. Marinette a lepedőbe markolt, s az ajkába harapott, a hangoskodás elfojtása érdekében. Azért a szemöldöke összeszaladt a homlokán ahogy a fölötte ügyködőt figyelte félig lehunyt szemmel, amikor az puha ujjakkal tapogatni, enyhén masszírozni kezdte alul.
Adriennek persze fogalma sem volt arról, hogy mit csinál, csak az ösztönei szerint mozgatta a kezét. Amikor kitapintotta a bejáratot és az egyik ujját megpróbálta a simogató mozdulat végén bevezetni, akkor elbizonytalanodva meredt meg egy pillanatra. Marinette fájdalmasat nyögött a mozdulatára. Aggódva kapta föl a fejét s vizsgálta meg a kipirult arcon végigsuhanó kifejezést.
- Jól vagy? Fájdalmat okoztam? - kérdezte, s a lány erőtlenül bólintott.
- Igen... egy kicsit kellemetlen volt. Tudod, hogy mit csinálsz? - kérdezett vissza fél szemmel laposan a szőkére pillantva. A másik szemét nem merte kinyitni, hiszen belül égett a zavartól. Adrien arca is legalább olyan pirosra váltott, s csüggedten rázta meg a fejét.
- Fogalmam sincs... várj csak - kezét kivette a bugyiból és megragadta a telefonját a másikkal. Óvatosan bepötyögött valamit, s időt kérve lecsüccsent a lány szétvetett lábai közé.
- Na várj! Te most be gugliztad, hogyan kell csinálni? - kérdezte meglepetten Marinette.
- Dehogy! - érkezett a teljesen nyilvánvaló hazugság a telefon mögül, s rákattintott egy megbízhatónak látszó linkre. Gyorsan átfutotta a cikket, s elengedte a füle mellett a halk nevető hangot
- Ez most komoly?
Hirtelen ködösség vált, hogy a keresés mikéntje van forszírozva, vagy maga a cselekmény abbahagyása.
- Sss... - csitította a szőke, s odahajolt hozzá, hogy nyelvét a szájába dugva kérje fel türelemre. A lány elégedetten vette a dolgot és karját a szőke nyaka köré fonta, hogy ne engedje vissza a telefonjához. Egy gyors lélegzetvételnyi szünetre szétváláskor mégis sikerült neki egy kósza pillantást vetnie a képernyőre, mikor lefelé haladva végigcsókolgatta a nyakát, a mellkasát. Egy mély lélegzetvétel után a melleit is ostromolta, csakúgy, mint amikor a sikátorban voltak.
Marinette gyorsan elérte azt az állapotot, amiből az előző művelet hatására zökkent ki. A fiú szájának melegségét olyan helyeken érezte, amiket nem hitte volna, hogy érinteni fog.
Adrien tekintete újra meg újra félresiklott a lepedőn fekvő készülékre, s míg a csókokkal időt nyert az olvasásra, addig sikeresen tette elégedetté a lányt is. A harmadik bekezdésben foglaltak szerint nyúlt a lány és a lepedő közé, s ügyetlenül hosszú mozdulatsorral, de sikeresen szétpattintotta a melltartó kapcsait.
Marinette csak tátogni tudott a megkönnyebbüléstől, amit a mellkasát ért felszabadulás miatt érzett. Lepillantott, s elcsípte, ahogy a szőke haragos pillantással teszi félre az útból az eddig útját álló, trükkösen nyíló ruhadarabot, hogy végre a kis dombok és azok a hegye felé fordíthassa minden figyelmét.
Alulról nézve a műsort, elfutotta a vér az arcát.
Mégis mire készül...és mitől ennyire jó, amit csinál?
Karcsú kezei megtalálták az utat a fiú tarkójára, ahol zavarba esettségét a szőke tincsek tekergetésében élte ki.
Adrien az egyik kezével lejjebb görgette a cikket, a másikkal pedig az ujjai közé csippentette az eddig csókolgatott nedves mellbimbót, hogy utána az egész mellet próbálja a tenyerébe. Érintésére a válasz halk szűkölés volt, s a puha combok türelmetlenül összezáródtak a dereka körül. A folytatáshoz arccal a mellekre bukott, közben lenyúlt és a bugyit elkezdte lefelé húzni róla. Marinette segítőkészen nyúlt le, s a derekáról a ruha fennmaradt részét is segített lehúzni, majd a fiú alsóját is segédkezett levenni róla amíg elérte, utána egy rúgással esett minden a földre.
A szőke végig csókolta a mell alatt a bordákat egyesével, miközben ujját újra a már járt területre vezette. Marinette kieresztett egy reszketeg sóhajt, majd egy halk nyögést, ahogy a már legalább öt perccel tapasztaltabb ujjak a nyílás körül kezdtek körözni.
A zöld szemek egy újabb pillantást vetettek a képernyőre, s gyorsan lejjebb görgetett, hogy láthassa mi a következő lépés. Elégedett nyögést kapott arra a mozdulatára, amikor az egyik ujját óvatosan bevezette s megérezte köré szorulni a forró nedvességet. Adrien nagyot nyelt, majd elvigyorodott, amikor megérezte, hogy a nedvesség mennyire sikamlóssá teszi az ujjának az utat.
- Tö-röld már le-e az arcodról azt a buta vigyort - utasította őt a próbababája, ami visszarántotta őt a valóságba, és néhányat pislogva meglepetten vette észre annak lángolóan vörös arcát.
- Netán kényelmetlenül érzed magad? - mosolyodott el újra, végig a lány arcát fürkészve, közben határozottabb mozdulatokra sarkallva a kezét. Igyekezetében még a szája szélét is megharapta, annyira küzdött érte, hogy hangot csalogasson elő az alatta elterülő szájából.
- Ne-em - füllentette gyengén, s félrekapta a tekintetét.
Adrien nevetett, s pillantása újra a telefonjára tévedt. Amit eddig onnan lesett, csak a javára vált. Egy kaján vigyorral futotta át a következő lépésnek a leírását, aztán gyorsan félretette, hogy onnantól minden figyelmét a lánynak szentelhesse. Most, hogy mindkét keze hirtelen szabaddá vált a másik kezével összecsippentette az eddig hanyagolt másik mellbimbót. A lány hatalmasat sóhajtott, s aggodalmait elengedve visszaeresztette a fejét a párnára. Hasára jókora csókot kapott, majd lejjebb is ahol az alacsonyra vágott szőrzet elkezdődött. Érezte ahogy elönti a bizonytalanság, amikor megérezte, hogy a következő megálló a nagyajkaknak nevezett részt összetalálkozása. Adrien egy pillanatig fészkelődött, hogy kényelembe helyezze magát a combjai között, s amint elhelyezkedett, már Marinette aggályai is messzire szálltak és semmiképpen sem akarta, hogy valahol máshol legyen. Abban a pillanatban, ahogy a fiú a nyelvével hozzáért, fogalma sem volt róla, hogy a hosszú és kéjes nyögés mikor hagyta el a száját, s hogy az övé volt-e egyáltalán.
- A-Adrien... szent ég - lélegezte súlyosan, s a szőke tincsekbe kapaszkodott, amik közvetlenül a combjai között tekeregtek. Csak annyit tudott ép ésszel tenni, hogy a szájába harapott, hogy ne kiáltson fel, amikor a gyorsan tanuló ujjak újra a bejáratnál köröztek. Próbálta magát felkészíteni az előző tapasztalatai alapján az átélt fájdalomra, de az a szenzációs érzés teljesen váratlanul érte, amire a saját nedveivel gondosan elősíkosított ujj becsusszanása váltott ki a testéből.
- Mmm... szent ég - nyögte, s a csípőjét enyhén megemelte. Adrien szintén felnyögött, s az ujját enyhén görbítette, hogy a test hajlatát kövesse, ahogy azt a weblapon is olvasta. A jó munkát nyögés jutalmazta.
- Ó Istenem... Adrien! - nyögte hangosabban, mint eddig. Hangjától a szólított teljesen felbőszült, s immár két ujjal folytatta a tevékenységét, és a nyelvét is gyorsabban mozgatta. Kis időbe telt megszokni a tempót, de utána meglehetősen kényelmesen érezte magát.
Marinette bűnösen kéjesen jól érezte magát, a fiú szájának forróságától, s az ujjai játékától. Kivéve, hogy lassúnak találta.
- M-még... gyorsabban az ujjaiddal - sípolta az utasítást, s annyira felforrósodott körülötte a levegő, hogy fogalma sem volt róla a vágya, vagy a zavara az erősebb. Ettől függetlenül az álla is leesett, amikor az utasítása megvalósításra került. Az érzés még a saját ujjaival sem volt soha ennyire intenzív és élvezetes. Levegőért kapkodott, szinte hiperventillált, lábujjaival belemarkolt a lepedőbe, ahogy a hátát ívesen eltávolította a matracról. Száján csak szapora sóhajok és nyögések szökkentek ki, így fogait szorosan összezárta, aztán inkább az ajkába harapott, hogy elcsendesüljön.
- Adrie...-
Még a társa nevét sem volt képes kinyögni. Lélegzete elakadt, arcát eltorzította a gyönyör, ami lassan ellepni készült a testét, s csípőjét az érzés előcsalogató ujjakhoz feszítette. A hangja visszanyeréséhez már csak arra volt szükség, hogy a medencéje ringatózó mozgással csatlakozzon a partnere játékába. Attól fogva újra nyögés, és nyafogás töltötte meg a szobát.
- Azta kurva - sziszegte pihegve. A belsőjét ért folyamatos ingerléstől annyira közel került a csúcsig, hogy szinte már érezte, de Adrien nem juttatta el oda. Hirtelen visszahúzta ujjait, s a lány úgy érezte a hiányától kirázza a hideg a testét, és kínjában felsikoltott.
- Basszus, ne. Kérlek... - s nyöszörögve ringatta tovább az alsótestét. A matrac kiürült azon a részen, ahol addig Adrien tartózkodott, s mikor a lány nehezen felült, hogy lássa hová lett, teljesen elpirult a látványtól. Hiányoltja az éjjeliszekrényről elvette azt a dobozt, amit pár napja az apja hozatott fel a szobájukba, s annak a tartalmával bíbelődött.
- A-Adrien...
Piszkosul próbálta nem a farkát stírölni. Marinette komolyan, tényleg próbálta nem a keményen ágaskodó farkat bámulni, visszafojtott lélegzettel. Nem is tudhatta, hogy az keményen áll, hiszen nem is nézett oda... vagyis próbált nem odanézni. Attól eltekintve, hogy még mindig elég ittas volt, s amit ténylegesen nem látott, azt bőven kárpótolta neki az élénk képzelete.
- Basszameg... ehh - morogta a szőke, amikor a kartont kinyitva egy szalagnyi még jobban becsomagolt óvszerrel találta szembe magát. Ez váratlanul érte. Marinette a szájára tette a kezét, amikor észrevette, hogy a műveletet végző fiú kezén mennyire kidagadtak az erek. Szinte érezte a vérfolyam lüktető száguldását az erekben, miként a magáéban is ott dobogott, dübörgött. Hogy mennyire dögösnek és férfiasnak látszott tőle az hihetetlen volt.
- Megvan! - vigyorodott el hirtelen, egy meglehetősen ártatlannak látszó vigyorral, ami Marinette szívverését csaknem leállította. Nevetve bólogatott neki és kinyújtotta fehér kezeit, hogy magához hívja. A szőke is nevetett, úgy vetette magát az ágy felé. Kisebb nehézségekkel, de reszkető kezeivel sikeresen felhúzta magára a szűkre szabott szilikoncsodát.
- Ha még egyszer az orgazmus határán itt hagysz engem, halott ember vagy! - figyelmeztette nevetve.
- Tudom, hogy képes vagy megölni - közölte ártatlanul és sebtében megcsókolta a fenyegetőzőt.
Marinette megkönnyebbülten nevetett föl, ahogy a csókot ontó ajkak lentebb és lentebb haladtak a testén. A kezek szétválasztották a térdeit egymástól és a partnere elhelyezkedett a combjai között. Kissé idegesen illesztgette kemény farkát az addig kézzel és szájjal ingerelt területhez. A lányra pillantott, hogy ellenőrözze még mindig vágyik-e rá, s a lélegzetét is visszafojtó arcot látva elégedettség töltötte el.
Marinette az ajkába harapott, és türelmetlenül megragadta a tétován várakozó testrészt és a nyíláshoz illesztette. Még csak a hegyét érezte meg az érzékeny szeméremnyíláshoz préselődni, de a zsigereiben már vad táncot jártak a hormonok. Megragadta Adrien csípőjét és lassan maga felé húzta őt.
Fájdalmas volt.
De már túl messzire ment ahhoz, hogy szabadkozni kezdjen.
Nem akart hazudni magának, kibaszottul fájt a lassú előrenyomuló mozdulat, de hihetetlenül felizgatta az a tudat, hogy Adrien Agreste ennyire akarja őt. A tény, hogy ő juttatta a híres divatmodellt ebbe az állapotba. Ezért megérte lenyelni a fájdalmát.
Fájdalmában megmerevedett és magában hosszan elátkozta az egészet, majd egy mély lélegzettel engedélyt adott a szőkének a folytatásra.
Adrien látta, ahogy a számára oly kedves arc összerándul a fájdalomtól, s önmarcangolásba kezdett azt látva, hogy ezt ő okozza neki. Ha nem látta volna az arcát, akkor is érzékelte volna, annyira keményen mélyesztette körmeit a karja izomzatába, amikor lassan visszahúzódott és újra előre nyomult.
Alul fekve halkan nyögdécselt a belsejében feszülő érzéstől, elterelésként az alsó ajkát rágcsálta kínjában. Adrien óvatosan, hogy ne fejtsen ki extra nyomást, lehajolt hozzá és csókot nyomott az arcára. Marinette ezt érzékelve megkegyelmezett a saját ajkának, hogy a fiúén álljon bosszút, s magához vonta. Csókjuk lassú, érzéki volt, ahhoz kezdték igazítani a mozdulataikat, ami sokkal kényelmesebbnek tűnt. Adrien először próbálta a megfelelő szögbe fordítani magát és elérni ugyanazt a pontot amivel az előbb annyira nagy örömet tudott okozni az alatta fekvőnek, de egyszerűen túl alacsonyan volt hozzá az alfele. Hogy ezt a gondot orvosolja, gyorsan megragadott egy kispárnát és a lány feneke alá tuszkolta. Úgy tűnt, hogy a másik trükk, amit az internetről szedett, szintén hasznosnak bizonyult. Ettől a pillanattól újra elkezdett úgy mozogni, hogy abban látványosan örömét lelte a fejét hátra vetve lihegő lány.
Adrien nem bírta elszakítani a tekintetét a látványról. Annyira gyönyörködtette, s olyan csodálatosnak találta a halkan nyögdécselő partnerét, hogy teljesen belefeledkezve mozgott benne. Minden nesz és hang, amit kiadott magából, minden mozdulata az őrületig forralta a szőke vágyakozását. Ugyanabban az elvarázsolt világban lebegett, mint amikor azon a reggelen felébredtek egymást mellett és tudatosult benne, hogy a szerelmi varázslata alá vonódott. Újra szerelmes lett belé. Az alkohol a szervezetében enyhén homályossá tette a világot körülötte, de ez az érzés kristálytisztán lüktetett az egész belsejében. Egy ismerős és melengető érzés töltötte meg belülről és tette a tenyerét is izzadóssá, és nem amiatt mert éppen szexelt vele, hanem mert igazán szerette őt.
Akarta őt. Szüksége volt rá. Muszáj tudatnia vele, hogy miként érez iránta. Most azonnal. Az sem érdekelte, hogy heréig merült el éppen benne. Tudnia kell arról az érzelmi hullámzásról, ami éppen a lelkében ingadozott föl és le, miként a tenger. Az arcát csodálta, s az érzelmeket, amik kiültek rá, miközben előre hátra mozgott benne. Tudnia kell róla, ebben az istenverte pillanatban!
- Adrie-
- Szeretlek - sóhajtotta éppen abban a pillanatban, amikor a lány a nevét nyögte. A következő pillanatban a lány teste megfagyott a mozdulat közepén és két kristálytiszta szem szegeződött a fiúra. Adrien megint alábecsülte a lányban lappangó erőt, ami az ő testét is abban a pillanatban megállította, amikor a sajátja megmeredt.
- Mit mondtál? - kérdezte. Adrien hevesen lüktető szívvel és hullámzó mellkassal nézett le rá mosolyogva.
- Szerelmes vagyok beléd, Marinette!
****
Nincs maszti.. kezeket vissza a billentyűzetre és dobni egy lájkot 🤣 persze aki már nyakig benne van ... na majd a végén megnézem a számokat hányan voltatok perverz állatok....
-- Na ilyen egy életszerűen összehozott alkohol mámoros jelenet, aranyom
eeegen, ez még mindig annak a lenyelhetetlenül undok beszólásnak szól -.-
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro