A napnak a többi része meglehetősen kínosan telt el. Minden alkalommal, amikor Adrien szeretett volna egy kicsivel közvetlenebbül viselkedni, az álma becsörtetett az elméjébe és ettől bepánikolva azonnal félbehagyta a kísérleteit. Nem volt képes eldönteni, hogy a csókoknál többre vágyott Marinette-el, s minden alkalommal amikor a szexre gondol, elönti a bűntudat, hogy megfeledkezik Katicáról, s az iránta érzett gyengéd szerelemről. Tisztában volt vele, hogy technikailag nem csalja meg ezzel a hősnőt Marinette-el, de valami okból kifolyólag meglehetősen... nyugtalanító volt látni a lányt abban a pöttyös maszkban. Annyira veszedelmesen hasonlított Katicabogárra, hogy az már ijesztő volt. A legutóbbi beszélgetésük alkalmával Nino megemlítette, hogy csend van a városban mióta elutaztak Madridba. Furcsa, mintha Halálfej is elment volna nyaralni, s a hihetetlen párost emiatt nem látni az utcákon. Még csak járőrözés közben sem. Adrien tudta, hogy Chat mi okból nem mutatkozik, de Katica? Talán ő is elutazott? Végül is nyári szünet van.

Aznap egész jól elvoltak egymással. Idejüket kitöltötte néhány kényelmes csók, megnyugtató ölelés, ahogy a kínos csend is odalopózott közéjük olykor.

Adrien elmondhatta magáról, hogy meglehetősen makacs és önfejű, mert nem akart beszélni Marinette-el az álmáról, pedig mindenképpen segített volna rajta a dolog. Ám annyira kínosnak találta az esetet, hogy még Nino vagy Plagg előtt sem szerette volna elmesélni a részleteket. Ha rajta múlik soha senki nem fog értesülni róla... hacsak nem kerül a kezébe némi alkohol.

A Madridi divathét utolsó napján Gabriel meghagyta a fiataloknak, hogy maradjanak az afterpartira is. Még arra is engedélyt adott nekik, hogy belekóstoljanak a különféle tálcákon kínált – hordozott kis lélekmelengetőkbe, s egyebekbe, bár erre nem kellett volna külön engedélyt adnia, hiszen abban az országban csak tizenhat év alatt tiltották az alkoholfogyasztást.

Az utolsó nap gyorsabban eltelt, mint az előtte lévők. Talán amiatt, mert nem kellett 6 kor ébredniük, nyugodtan aludhattak még pár órácskát. Szerencsére Adriennek sem volt újabb álma Katicáról, csak egy meglehetősen intimre sikeredett az ő „ál barátnőjével". Amikor felébredt éppen akkor vonult át a testén a gyönyör hulláma, s akkor vette észre, hogy a pizsama nadrágja már nincs viselhető állapotban emiatt a kis baleset miatt.

Nagyszerű.

Pánikolt egy keveset, majd elrohant zuhanyozni, hogy nem sokkal utána Marinette-el az oldalán elindultak, hogy találkozzanak Gabriellel. A z aznapi rendezvények egészen másfélék voltak, mint a korábbiak, de Adrien nem vett észre eltérés, mert annyira magába volt zuhanva a zavartól. Csak Marinette-re tudott gondolni, és arra, hogy mennyire szeretné őt megkapni. Valójában gőze sem volt hogyan is működik a szex, de úgy gondolta nem lehet akkora idióta, hogy ne tudjon csinálni valamit, amikor már ott tart. Szóval emiatt majd ráér később pánikolni.

Jelen pillanatban elég volt azt megemésztenie, hogy Marinette igencsak rövidre sikeredett ruhácskája alól micsoda formás lábak villannak elő. Olyan formásak és kívánatosak voltak, hogy Adrien csak egyre tudott gondolni. Hogy közéjük férkőzzön. Piszkos gondolataiba annyira belemerült, hogy már csak azt vette észre, hogy lassan mindenki elvonult az afterpartira. Észbekapva ő is gyorsan fölállt, s a lány derekát ölelve indult el. Gabriel elmondta nekik, hogy a sofőr kirakja őt a hotelnél, és elmegy velük a bulira, s majd valamikor éjfélkor fogja őket várni a hazafuvar miatt. A terv annyira egyszerűnek tűnt, hogy a két tini szó nélkül rábólintottak a dologra. Így az előre megbeszéltek szerint a sofőr megállta a hotelnél, hogy Gabriel kiszállhasson majd elgurult Adriennel és Marinette-el a partira.

Mint az kiderült az utolsó napon nem csak sima buli volt, hanem igazi ereszd el a hajam. A résztvevők határozottan nem korhatárosok voltak, ez azt jelenti, hogy igencsak szaporán döntötték magukba az alkoholos italokat. Voltak asztalok, szólt az általános upbeat zene, és pincérek járkáltak a vendégek között a pezsgővel töltött poharakkal, amik csak arra vártak, hogy valaki megigya őket. A két fiatal egy darabig ellenállt a kísértésnek, hogy éljen az engedéllyel, de ez az ellenállás nem tartott sokáig. Teljesen úgy érezték, mintha szabály szegnének azzal, hogy belekortyolnak, miközben technikailag ez természetes dolog volt, ott ahol éppen tartózkodtak. Ételeket is hordoztak a már említett pincérek, szóval némi harapnivaló után a kezük sem maradt üresen elvettek két megtöltött poharat a műanyag tálcáról.

Adrien már akkor érezte, hogy a buborékos ital elkezdte csiklandozni belülről, amikor Marinette-et egy asztalhoz vezette és leültek. Ahogy telt az idő csak ott ültek, könnyed csevejt folytattak és olykor megeresztettek egy poént egymással szemben. Kicsivel később az utcai lámpák hunyorogva álltak munkába, s a természetes fényeket felváltotta a hold sápadt sugara.

– Kezd ...késő lenni – állapított meg kásás hangon Marinette úgy a negyedik pohár pezsgő után.

– Alig múlt tíz. Még van két óránk – válaszolta rá Adrien, s kezébe vette az ötödik pohár édeskés gyöngyöző folyadékot, amit karcsú hosszú nyakú elegáns pohárban kínáltak felé.

– Mit lehet itt egyáltalán csinálni? Ha nem számolom bele a mértéktelen pezsgőfogyasztást – kérdezte Marinette nevetve ahogy Adrien egy másik poharat tolt elé. A kérdésre flegmán vállat vont.

– Folytathatjuk a beszélgetést – vigyorodott el, maga sem tudta, hogy miért.

– Meglehet. Szóval, hogy vagy? – dobta fel a lány a sablon beszélgető szöveget.

– Köszönöm kérdésed, fantasztikusan érzem magam – azzal közelebb húzta a székét a lányéhoz, és derűsen rámosolygott. Marinette érzékelte a hangulatában az eddigivel ellentétes változást, s fölvonta a szemöldökét, hogy szóvá tegye.

– Komolyan? Ezek szerint túltetted magad azon a bizonyos rémálmodon? – kérdezte. Úgy tűnt neki kevesebb gondot okoz a testében lévő alkohol, s még tud ép gondolatokat dédelgetni.

– Hát... nem is volt az olyan rossz. Csak a vége volt meglehetősen különös – jegyezte meg a szőke s belekortyolt a szűk szájú pohárban buborékozó italba.

– Valóban? Továbbra sem akarod elmondani? – kortyolt egyet ő is a fiú által kapott folyadékba. Kérdésére a szőke élvetegen elvigyorodott.

– Szexről álmodtam – bugyborékolta bele a poharába zavartan. Marinette félrenyelt s úgy tűnt random fulladási jelenetet ad elő egy korty pezsgő támogatásával. Vad köhögés és egy kevés mellkas ütögetéssel később, kerek szemekkel bámult a mellette ülőre. Kék szemeivel alaposan szemügyre vette a szőke arcára kiült kifejezést, s hogy elfojtsa a saját gondolatit újabbat szürcsölt a pohárból.

– Te részeg vagy – állapította meg higgadtan.

– Határozottan az vagyok, de igazat mondtam – mondta halkan s az asztalra könyökölt. Arcát a tenyerébe fektette s közben közelebbről figyelte a lány kipirult ábrázatát, aki ezt látva megcsóválta a fejét.

– Kizárt, hogy azt álmodtad, hogy velem szexelsz – nézett egyenesen a lustán csillogó zöld szemekbe.

– Sose mondtam, hogy rólad álmodtam – informálta pajkos tekintettel. Ha lett volna farka most minden bizonnyal játékosan megcsóválta volna. Élvezte ahogy a lány elpirult arcára kiül a zavartság, s összefüggéstelenül dadogni kezd, hogy a helyzetet mentse. Az ő ereiben valahogy nem tudott az alkohol annyi bátorságot felszabadítani mint Adrienében. – Egyébként veled szexeltem – adta meg neki kegyesen a zavarba ejtő részletet, s kíváncsian figyelte, ahogy a lány megpróbál a kezében tartott pohár mögé rejtőzni. Nem túl feltűnően, épp csak annyira emelte föl, hogy a kettejük szoros szemkontaktusát megtörje vele.

– Ma reggel is volt egy hasonló – tetézte a lány zavarát, ezzel mélyebb pirulásba taszítva a partnerét aki kénytelen volt a hihetetlenül érdekes buborék labdacsokat bámulni az előtte lévő üvegben.

– Nehezemre esik ezeket elhinni – motyogta végül az üvegébe Marinette.

– Hm?

– Szóval... khm. M-mi volt az... álmodban? – tette fel a kérdést, hogy lebuktassa a szerinte kamuzó srácot. Várakozásával ellentétben a fiú nem zavarodott lett, hanem széles mosolyt és csillogó zöld szemeket produkált.

– Sok minden – válaszolta végül elég homályosan fogalmazva.

–... például?

Adrien lazán felnevetett.

– Sok csókolózás... érintés, és meglehetősen sokat nyögdécseltél – tette hozzá a zavarbaejtő részletet, amire partnere megemelte az egyik szemöldökét.

– Csak nyögtem?

– Áhh. Többnyire csak „ó igen", „dugj meg Adrien" jellegűeket mondtál – ugratta a lányt élénk tekintettel. Marinette hátravetette a fejét és jóízűen felnevetett.

– Hát ez határozottan úgy hangzik, mint egy képzelgés. Tudod egyáltalán hogyan kell szexelni?

– Hát a fejemben egész jól ment a dolog.

– Tényleg? Mennyi szexperience-ed van? – vágott vissza a lány, kiélvezve a fölényét, s fölvont szemöldökkel hajolt közelebb Adrienhez.

– Gondolatban legalább ötször döngettelek meg, és ebbe persze nem számoltam bele az álombéli aktusokat – mondta a szemébe könnyedén majd legurította a pezsgője maradékát is. Marinette halkan nevetett, s ujjait végigfuttatta a lassan már az ő nyakában lógó nyakkendőn.

– Mégis mióta?

– Csak ma – válaszolta a szőke egyetlen másodpercnyi gondolkodás nélkül. Marinette ajkai a pohara szélével játszadoztak, közben tompán kocogtatta a fogait az üvegen, s alaposan végigmérte a fiú ajkát, majd tekintete tovább vándorolt a zöld szemekhez.

– Az elég sok, ilyen rövid idő alatt. Hogy tudtál ennyiszer elkalandozni egyetlen nap alatt?

– Hát... ma megkönnyítetted a dolgomat ezzel a csinos kis ruhával, amit viselsz. Nagyon szívesen tépném le rólad – lehelte, s annyira közel volt, hogy egyetlen pillantással a lány tudtára adta, hogy a bevágás a mellkasán abból a látószögből mintha nem is létezne, annyira mély és széles. Marinette keresztbe tette a lábait. A ruha bolyhos anyaga kellően domborodott mindenfelé, a csípőjét sokkal szélesebbé téve, ám idomait kellemesen kihangsúlyozva.

– Az nem teheted, hisz kézzel készült darab. Óvatosan kell bánni vele, mert nagyon egyedi darab. Még apád is elismerte, hogy ez egyike a legjobb terveimnek – jegyezte meg a lány affektálva.

– Megtennéd, hogy nem beszélünk az apámról?

– Mégis miről kellene beszélnünk?

A lány suttogóra vette. Már annyira közel voltak egymáshoz, hogy szinte megérintették a másikat. A nőies ujjak a férfiing könyökét súrolták az asztal lapján, s Marinette lehúzta az utolsó kortynyi italát is mielőtt félretette a poharat az útból.

A szőke elmosolyodott s felemelte a fejét a tenyeréből, hogy megérinthesse vele a lány arcát. Hüvelykujjával végigsimította előbb az alsó, majd a felső ajkát, mire érzékelte rajta a komisz és flörtölős mosolyt. A fekete hajú lágyan megnyalta, majd megharapta a szájára tett hüvelyket.

Ereiben kényelmes bizsergés futott szét ettől az érintéstől, és a mellé társult pillantástól.

– Beszéljünk arról, hogy mennyire szeretnélek a legközelebbi falnak nyomva érzéketlenre csókolni mindenhol. Vagy arról, hogy piszokul szeretnélek az őrületbe kergetni azzal, hogy minden részedet kényeztetem – mondta olyan halk és rekedt tónussal, hogy a lány hátán futkározni kezdett valami elektromos bizsergés. Ép gondolatait félretéve akasztotta az ujjait a fiú nyakkendőjébe, hogy közelebb vonja magához és a fülébe suttoghasson.

– Vagy... mi lenne, hogy ha kisurrannánk hátul, és kitalálnánk valami jobbat a sötétben – lehelte, s játékosan kigombolta az ingen a felső gombot és lassan eleresztette az áldozatát. A szőke bambán elvigyorodott és bólintott egyet.

– Tökéletes ötletnek tartom.

*****

Remélem már nagyon vártátok :D

a shurikent nem elfelejteni :D 

no meg a kiszúrt hibákat :P