Gonosz tervek~1. fejezet
~Agreste lakás~
Adrien fáradtan esett be ágyába egy éjjeli harc után. Hétfő hajnal volt, már nem volt sok ideje, hisz' ébresztője fél hétkor keltette.
Nem fért fejébe miért, de úgy gondolta, hogy az akumatizált különösen nagy figyelmet szentelt Fekete Macskának. Mintha kipécézte volna magának, pedig nem is rá volt mérges. Halálfej áldozata egy éjjeli őr volt, így valamelyest érthető, hogy olyan kései órán támadta meg őket, azonban arra nem kapott magyarázatot, hogy miért akarta oly hevesen kiütni a srácot.
○○○○○
Másnap fáradtan kelt.
- Úgy nézel ki, mint egy mosott....
- Ne is folytasd!- intette le kwamiját- Nem gondolod, hogy a tegnapi támadás olyan....fura volt?
- Hogy érted?- vett elő egy camambertet, majd egyből nyamnyogni kezdte azt.
- Sehogy! - sóhajtott, majd elsietett öltözködni.
Plagg csak értetlenkedve nézet a fiú után. Tudta, hogy az emberek furán viselkednek egyes helyzetekben, de néha még maga is meglepődött, hogy mennyire.
Adrien unottan ült be a kocsiba. Szeretett iskolába járni, de a reggeli procedúrákat egyenesen utálta.
Nem lakott messze az iskolától, ha akarta volna, be is sétálhatott. De nem, neki mindenképp kocsival kellett mennie, minimum a testőrével, "jobb" esetben a testőrével és Nathalieval.
- Csá tesó!- üdvözölte Nino, mikor meglátta.
- Hali! Szia Marinette!- köszönt a lánynak is.
- Helló Adrien!- mosolyodott el kedvesen, azonban látszott rajta, hogy rettentő fáradt.
- Ti meg mit csináltatok tegnap éjjel?- nézett a fiatalokra.- Mennyit aludtatok?
- Mintha csak Alyat hallanám!- pislogott bágyadtan Mari.
- Ja haver, nem töltesz te mostanság túlzottan sok időt a társaságában?- lökte oldalba nevetne barátját Adrien.
- Nagyon vicces!- grimaszolt Nino.- De ne tereld a témát! Mit csináltatok?
- Ha elmondanám, nem hinnéd el!- kortyolt kávéjába a lány, majd elindult a terembe.
Nino kérdőn nézet barátjára, aki egy ásítás után csak felemelte kezeit, és megvonta a vállát jelezve, hogy nem tud semmit, majd elindult a lépcsők irányába.
Marinette a szekrényeknél állt és bambult ki a fejéből. Úgy érzete, hogy menten elalszik, le se kell ülnie.
- Ennyi kávé vagy négy embernek is elég lenne!- próbált barátságosan beszélgetést kezdeményezni Adrien. Valahogy furcsának találta a lány Ninonak adott válaszát. Nem értette miért, de így gondolta.
- Csodálkozom, hogy te nem hoztál ennyit!
Marinette szokatlan módon viselkedett a sráccal. Olyan normális volt. Az éjjeli támadás rendesen leszívta, így Marinette-et az sem érdekelte volna, ha Adrien elhívja randira. Na jó, talán éppen ilyen végletesen nem szabad fogalmazni, azonban elég keveset aludt ahhoz, hogy ne tudja érdekelni, hogy élete szerelmével beszél.
- Kérsz?- nyújtotta termoszát.
- Igen?- válaszolt meglepődve, majd belekortyolt a meleg italba.- Hmmm...ez mennyei! Mi van benne?
- Méz és mogyoró aroma. Anya issza így...Vagy épp máshogy. Sok különleges, de egyszerű elkészítési módot ismer.- indultak el az öltözőtől.
Nino már az osztályba várta barátait és egyre nagyobb csodálkozással figyelte a két tinédzsert.
- Hol van Alya?- kérdezte Mari.
- Beteg! Neked nem írt?- kérdezett vissza Nino.
- Nem tudom...- nézte meg telefonját.- De! Tényleg...
- Kissé jobban szét vagy esve, nem? Tényleg elmondhatnátok, hogy mit csináltatok tegnap!
- Kérsz még?- fordult Adrienhez, figyelembe se véva a fiú kérdését.
- Már egy termoszból is isztok? Fogadjunk, hogy emiatt hoztál ennyi kávét!
-Kérlek, fejezd már be!- nevetett Adrien- Komolyan úgy viselkedtsz, mint Alya! Mindent túlkomplikálsz!- ásított ismét.
Ekkor a tanár belépett a terembe véget vetve ezzel a a csacsogásnak.
A két hős gépiesen jegyzetelt füzeteikbe. Örültek, hogy szemhéjaik nem akartak maguktól lecsukódni.
Tikki nem aggódott a lány miatt. Tudta, érdekes viselkedése betudható a fáradságának, azonban nagy kacagásokat folytott el hallva a barátok beszélgetéseit. A hangulat fokozásához valóban csak Alya hiányzott. A kis kwami már előre várta délutáni telefonos csevegését Marival. Látta lelki szemei előtt kifakadását. Biztos volt abban, hogy Nino már az első óra vége előtt tájékoztatni fogja valahogy.
Adrien is egyre kíváncsibb lett Marinette viselkedését illetően. Nem pörgött, dadogott, még csak nem is ügyetlenkedett. Chloé beszólásai is úgy pattantak le róla, mint gyémánt az üvegről, sőt pár alkalommal egyszerűen, de olyan hatásosan szólt vissza, hogy csatlósával, Sabrinával eggyütt megsemmisülve, hal ként tátogva álltak.
Órán sem enni, sem inni nem szabadott, így a hősök a szünetben kortyolgatták kávéjukat.
- Haza szaladok, hogy csináljak még!- lengette meg termoszát az ebédszünetben Mari.
- Elkísérjelek?- ajánlkozott Adrien.
- Ha van kedved!- vonta meg vállát.
Adriennek "tetszett" az új Marinette. Kicsit úgy viselkedett vele, mint Katica. Persze a két lányt össze sem tudta hasolítani. Szinte szöges ellentétei voltak egymásnak. Egyre jobban izgatta, hogy miért olyan fáradt, bár maga sem értette, hogy honnan származhat ilyen mértékű érdeklődése. Mielőtt bárki félreértené, nem ÚGY érdeklődött barátja iránt, mindössze baráti volt közeledése.
- Mi volt tegnap este, hogy ilyen későn feküdtél le?
- Ezt én is kérdezhetném! Az én kávémon élősködsz!- kacagott kedvesen.
- Jogos!- nevetett a fiú is.- Látom nem vagy hajlandó elmondani!
- Te sem közölted! Érdekel, de ha nem akarod, nem fogom folyton kérdezgetni! Milyen kávét csináljak? Olyat mint reggel?
- Én....érdekellek?- kérdezte a legnagyobb meglepődöttséggel. Mindig is remélte, hogy Marinette-et jó barátjának tudhatja, ám a lány olyan furán viselkedett vele, hogy azt hitte, nem akar túlzottan barátkozni vele.
- Persze, hogy érdekelsz! Mármint nem úgy, vagyis....- zavarodott ismét össze. Fáradt volt, azonban be kell lássuk, mégis csak Marinetteről beszélünk.- Barátok vagyunk! Ha kell a segítségem, csak szólj! Szóval milyen legyen a kávé?-terelte el gyorsan a témát.
- Ha te is szeretnéd, nekem jó olyan mint reggel! Nekem ízlett! Elmehetnék a mosdóba?
- Persze, arra találod!- mutatott a fürdő irányába.
- Ugye tudod, hogy épp most csinálsz Adriennek kávét?- bújt elő pár másodperc után Tikki is.
- Igen.- válaszolta egyszerűen.
- Egész nap vele beszélgettél és még csak nem is dadogtál!
- Tudom...
- Kislány, te aztán fáradt lehetsz!
- Tikki holnap biztos újongani fogok! Tényleg! Megígérem! De ma....hadd aludjak!
- Nagy vicces vagy!- kuncogott a kwami, majd meghallotta az ajtó nyílását, és visszamenekült a táska rejtekébe.
Mikor visszaértek az iskolába, már nem csak Nino nézett rájuk furán. Az egész osztály figyelte őket. Akármilyen érdekes látványt is nyújtottak, nem tartott örökké, hiszen a tanítás véget ért, és minden diák hazament. Marinette természetesen egyből mély álomba merült, amint hazaért.
Adrien sem sokkal tovább maradt fenn, azonban napközben teljesen elterelte figyelmét Mari szokatlan viselkedése az eredeti problémájáról, Halálfejről. Azonban ős is ugyanolyan fáradt volt így gondolatmenete félbeszakadt, és elaludt.
Sziasztook!😊
Itt lennék egy új novellával, remélem tetszik!🤗
Gondolom lassan mindenki látta a New York külön kiadást, és természetesen ahhoz kapcsolódó novellaötletem is van már, azonban nem akartam azt egyből ezen a héten hozni, hogy ne legyen spoiler veszély. Amint ennek a novellának vége, abba kezdek bele!🤭😁
Szép hétvégét!🐾
Annalulu🐞
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro