Marinette szemszöge:
Egy gonosztevőt üldözünk Macskával. Kb. hajnali 1 lehet. A neve azt hiszem Kerítő, de nekem jobban megmaradt a Kerítés. A kerítésünknek volt egy gólemje is. Gólemje egy fehér galambka volt. Kábította az embereket. Maga a lánynak kontyolt vörös haja, földig érő fél vállas fehérből vörösbe átmenő ruhája volt. A ruha által lebegett. Nem tudtam hol van az akuma, de azt se hol az álnok. Míg meg nem láttam, a hajában egy hajtűt. S a gólem szárnyán egy karkötő szerűséget.

-Macska! Hajtű és a szárnyon lévő karkötő. -bólintott. S várta a tervemet.

-Szerencse talizmán! -épp egy tükör pottyant a kezembe mire...már azt se tudtam hol vagyok. Fehérséget láttam, de éreztem ,hogy a sötétségben vagyok. Egyedül voltam. S láttam a legnagyobb félelmeimet. Majd éreztem, hogy már nem a Katica énem félelmeit élem át, hanem az igazi énemét, ami nem egy álca. Hanem a valódim, és valódi életem is egyben. Féltem. Tanácstalan voltam. Tudtam, inkább reméltem, hogy Adrien, Macskaként boldogul.

Adrien szemszöge:

Mari megkapta a tükröt a talizmán által ,de a galamb elkábította, s összeesett, majd a földön kötött ki.

-Katicaaaaa! Miért ő? Megkeserülöd te mi haszna fhuuu... -inkább nem folytattam.

Szívem szerint odamentem volna, de tudtam, hogy elkábítana a madár. Mit akart egy tükörrel? Hát persze! Kábítsuk el a csajt, majd a madarat. Kb. harmadszorra sikerül a lányt, negyedszerre a madarat. Így könnyű volt elvenni tőlük a megszállt tárgyakat. Összetörtem mindkettőt, s ébredezgetni kezdtem a Hercegnőmet. De nem kelt fel. Gyorsan egy bokor mögé vittem őt, és kicseréltem a talizmánjainkat. Plagg értette mit akarok, s bólintott ,hogy ha felébred Mari akkor elmond neki mindent. Tikkit gyorsan megetettem. És már mondtam is ki a szavakat.

-Tikki pöttyöket fel! ....Szerencse talizmán! (azért mert ha visszaváltozik Mari akkor a tükör is eltűnik)Egy kendőt kaptam....Nincs több játék kis pajtás! Ideje ,hogy megtisztulj! Megvagy. Mindent jót kis Pillangó!.... Ideje, hogy megtisztulj! Minden jót kis Tollpihe! Csodálatos Bogárfiú!

Na és most vigyük haza az én Bogaramat. Pár pillanat alatt ott vagyunk nála. Befektetem az ágyba, s visszaváltozok. Tikkit és Plagget is megetettem.

-Tikki feloldanád Mari telóját? Kérlek. Órát akarok állítani magamnak. S az enyémet nem tudom hol hagytam.

-Tessék.

Beállítottam nyolcra, mert szombat van. De arra lettem figyelmes, hogy a Hercegnőm szuszog. Befeküdtem Mari mellé. Nagyon fáradt voltam. Nem bírtam volna haza menni, hisz nem éppen a legközelebb lakunk egymáshoz Marival. Vettetem pár pillantást a Kwamikra. Jin-jang jelben alszanak. Tényleg kiegészitik egymást. Mint mi. Vagyis remélem. A másik pillantást a szuszogó Úrnőmé lett. Nagyon édesen alszik. Letettem a fejem a párnára, s átöleltem Marit. Megérezte, de hagyta. Örülök, hogy nem kábult el örökké. Szemeim hamar álomra találtak. S átölelve a Bogaramat aludtam el.