Minden okkal történik 3
Marinette szemszöge:
Vége, most csöngettek az óráról. Alya megkért ,hogy hagy jöhessen át suli után. Beleegyeztem. Biztos valami fontosat akar mondani.
-------
(Marinettéknél)
-Mari valami fontosat szeretnék kérdezni. -na csak jól sejtettem.
-Feltehetem a Katiblogra? -már épp nemmel válaszoltam volna, de Tikki megelőzött.
-NEM ALYA, NEM TEHETED FEL! ÍGY IS MEGTUDHATTA HALÁLFEJ, ÉS MÁR VESZÉLYBEN IS VAN TE Ő ÉS A TÖBBI SZERETTEI
-Hé nyugi Tikki!
-Egy egyszerű nemből is megértettem volna. Am te is nagyon aranyos vagy ,mint Trixx.
-Köszönöm, Marinette van pár kérdésem.
-Mondd Tikki.
-1. Elmehetek este Plagghez? 2. Tudod ,hogy Nyuszix nem fog jönni ugye? 3. Elfogod mondani Macskának, ha még nem tudja ,hogy kivagy? 4. Megfogod kérni arra, hogy ő is mondja el?
- Igen, igen, igen, hisz Halálfej legyőzéséhez szükség lesz köztünk a nagy bizalomra és igen.
-Köszönöm Marinette!
-Ha akarsz Tikki most is mehetsz, de kérlek üzend meg Macskának, hogy holnap napnyugtakor a szokásos helyen várom!
-Rendben, sziasztok!
-Szia Tikki! -mondtuk szinte egyszerre Alyával. Majd csak egyszerűbb és hétköznapibb témákról volt szó köztünk. Köröbelül 16kor el is ment. Elkezdtem leckét és terveket csinálni.
Tikki szemszöge:
Örülök ,hogy Mari elengedett, látom ,hogy bízik bennem.
-Sziasztok! -köszöntem hangosan mire mindkettő felém fordult.
-Cukorborsó! -óriási mosollyal köszöntöt a Büdös zoknim.
-Szia Tikki!
-Adrien, ha nem baj, elrabolnám a Büdös zoknimat akarom mondani Plagget-
-Nem, nem egyáltalán nem baj, vidd csak nyugodtan -közölte kedvesen bár hallottam ,hogy kuncogott közben.
-Köszi, és Katica üzeni ,hogy vár holnap a szokásos helyen napnyugtakor. Gyere Plagg!
Felmentünk a tetőre, és már kezdtem is a mondandómba.
-Tudod a mai nap fény derült Katica titkára, sajnos biztos vagyok benne ,hogy ez sajtó hírré fog válni. Holnap külön Macskának is bevallja.
-Igen, tisztában vagyok vele. Ha ő bevallja ,akkor ez viszonozva lesz.
-Tudom.
-Képzeld este mentem a sajt felfedező turára, és mintha más kwami jelen létét éreztem volna...
-Azt gondolod, hogy..?
-Igen Cukorborsó ,de tudod akkor Macska nagyon szét fog esni ha ezt megtudja.
-Gondolom, elmondjuk nekik, vagy jöjjenek rá?
-Te most viccelsz? A szöszi az vak, ő nem fog rájönni.
-Jó igaz, akkor ,ha leplezés lesz akkor elmondjuk nekik ezt ,hogy mit éreztél. Mellékesen anno Katicának volt egy ilyen érzése csak abba hagyta ,miután Gabriel akumatizálodott. Gondolom saját magát ,hogy ne legyen gyanakvás a részünkről.
-Oké megbeszéltük Cukorborsó!
-Ahj hányszor mondjam még...tudod mit gyere hiányoztál!
-Te is nekem...-ölelésbe burkolóztak. -De tudod ,ha ezek összejönnek végre ,akkor mi is lehetünk ketten.
-Tudom, csak mindkettőjük másba is beleszeretett.
-Tudom, de a szöszi az csak hazudik magának, nyugi hamarosan együtt leszünk mi is és ők is.
-------
Marinette szemszöge:
-Szia Tikki! Remélem jó volt Plaggel, itt van süti egyél.
-Szia Marinette! Igen, tényleg jó volt. -s már majszolta a sütit.
-Tikki szerinted el kéne mondani a szüleimnek? -kérdésemre ledöbbent.
-Ha el akarod mondani rendben, de vigyázz ne ,hogy túl sokat mondj!
-De nem haragszol?
-Nem, mert ismerlek tudom mennyire nem szeretsz nekik hazudni.
-Készen állsz Tikki?
-Igen. - s már el is bújt a kis táskámban.
-Anya, apa!
-Igen, kicsim?- mondták egyszerre
-Beszélni szeretnék nektek valami fontosról, leülnétek a kanapéra?
-Persze, kezdünk félni.
-Emlékeztek a gimi első napjára? Amikor megjelent az első akumatilázódott?
-Igen, akkor jelent meg Katica és Fekete Macska.
-Az is meg van ,hogy én azóta alszok el ,s kések állandóan?
-Igen, de mire akarsz kilyukadni?- kérdezte apa bamba tekintettel
-Ne, ugye nem az amire én gondolok? -felcsillanó szemekkel anya rohant megölelni -s én mennyiszer adtam szobafogságot akkor amiért jól cselekedtél,nagyon büszke vagyok rád.
-Köszönöm anya -susogtam részére
-Én még mindig nem értem.
-Tom nem lehetsz ennyire buta! A lányuk a nagy Katicabogár!!! -mire én meglepődve benéztem a kistáskámba, ahol a röhögőgörccsel szenvedő Tikki fogadott.
-Úristen! - és már ő is beszállt szoros ölelkezésbe.- Szeretünk!
-Én is titeket! Mellékesen kérhetnék egy nagy tál csokis kekszet?
-Természetesen, amennyi kell szedd össze lentről.
-Rendben.- lementem és kb 40 darabot vittem fel úgy ,hogy ne vegyék észre. Meg akartam etetni az összes kwamit. (iroi megjegyzes: idk h ilyet kell-e vagy sem de tudjuk Marinak mekkora szive van) A szobámban kihívtam az összes kwamit és mindenkinek kettő jutott. Míg ettek közben jót beszélgettünk. Este hamar lefeküdtem, mert túlságosan hosszú volt a mai.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro