Marinette szemszöge

Este mosolyogva aludtam el. Persze másnap megint késésben voltam. Beültem Adrien mellé a padba. Mire ő oda tolt elém két lapot. Az egyiken a vázlat volt a másikon egy kérdés. A szívem majd kiugrott a helyéről. Adrien és én levelezünk órán!

(A:Adrien, M: Marinette)

A: Milyen volt a „randi" Alexel?

M: jól éreztem magam vele. De téged sosem engedett volna el az apukád egy ilyen lánnyal mint én. Őt miért?

A: Mert ő a kedvence. Mindig is őt szerette jobban.......

M: Sajnálom!

A: ne sajnálkozz!

M: Haragszol rám?

A: nem, csak....... Vigyázz Alexal! jó?

M: Oké. Ahogy akarod.Aztán vége lett az órának, és Alex odajött hozzám. -Szia Marinett! Nem lenne kedved eljönni velem a Luvre-ba? Vagy az állatkertbe? -Szívesen elmegyek veled mind a két helyre! -Rendben. Akkor délután érted megyek! -Oké.-mondtam. Mikor hátrafordultam Adrien szúrós szemmel nézett rám. Délután elmentem Alexel az állatkertben, és..... Megcsókolt! Aztán letérdelt elém és.... -Marinette Dupan-Cheng lennél a barátnő? -Igen!!!! -Akkor jó.-mondta, és megint megcsókolt. Majd kézen fogva sétálva hazakísért.