Kedves naplóm!

Tegnap volt az első napom szuperhősként és eléggé vegyes érzelmeim vannak.

Először is a jó: a csapat tagok jó fejek és szeretek együtt dolgozni velük.
A rossz: bénáztam össze-vissza, nem vagyok szuperhősnek való.
Katicának ott a szerencsetalizmán, Macskának a macskajaj, Bruminak a medveerő és én csak ugrálok össze-vissza mint egy hülyegyerek, persze Zabou és a többiek azt mondták, hogy még belejövök, de akkor is.

A mai nap a suliban, beszéltünk az új hősökről és a srácok dicsérték őket, ami elég jól esett, mert kellett az önbizalom.
Amúgy ma nem volt akuma támadás, így tudtam pihenni és készülni a holnapi BTR koncertre. Már annyira izgatott voltam, imádom ezt a bandát.

Savvy is átjött később, így egymásnak tudtuk megvitatni a ruháját, hogy mit vegyünk fel a koncertre. Nagyon jól éreztük magunkat. Rengeteget nevettünk. Végül Savvy egy egyszerű, de csinos kék egyberuhát választott magának, ami szerintem is piszok jól állt rajta, én pedig szintúgy egy egyberuhát, csak én zöldet.

- Ez nagyon jól áll tényleg - mosolyogtam rá, ő pedig csak forgott előttem vidáman nevetve.
- És képzeld el, ha Kendall első látásra belém szeretne! - nevetett tovább - Aww..amióta ismerem, találkozni akartam vele. És most sikerül mindkettőnknek! - mosolygott és lehuppant mellém.
- Igen. Ez teljesen a mi napunk lesz - mondtam szintúgy mosolyogva, majd ahogy megölelt visszaöleltem.

Mikor végeztünk, már szólt nekünk Adrien, hogy vacsoraidő van, így átöltöztünk kényelmesebb ruhába, majd lementünk. Nagyon finom volt az étel most is, mint mindig. A szakács nagyon kiállt magáért ma is.

Utána elköszöntünk egymástól és mentünk a szobánkba is. Bent Zabou már tűkön ült.
- Na? Hoztál valamit? - mosolygott lelkesen én meg elővettem a hátam mögül a banános muffint és örömében egyet sikkantva rávetette magát. Én csak nevettem rajta, majd mosolyogva átöltöztem pizsibe és bebújva az ágyba, elaludtam.