3. Unalom a köbön Savvy módra
Mialatt Carly a rablóval foglalkozott, Savvy már a szobájában ült és nézett ki az ablakon, támasztva a fejét unottan. Néhányszor sóhajtott, majd eldöntötte, hogy olvas valamit. Elő is vette egyik kedvenc könyvét, J.K.Rowling: Harry Potter et le coup de feu,vagyis a Tűz serlege. Sikeresen olvasott vagy egy óráig, de utána megunva ásított egyet. Valami mást kellene csinálni..de mit? Megvan! Átmegy Adrienhez.
Kilépett a szobájából és a folyosón végighaladt, míg el nem érte a fiú szobáját. Bekopogott, várt két percet..de válasz nem jött. Újra kopogott. Semmi. Pedig bent kell lennie.. Gondolta a lány, majd még egyszer megpróbált kopogni. Ekkor már kiszólt egy hang: Szabad!
És Savvy lenyomva a kilincset, belépett. De amit ott látott arra nem volt felkészülve. Adrien egy szál törülközőt viselt a dereka köré tekerve, a mellkasán pedig jól látszottak a még fel nem száradt vízcseppek. A haja is vizesen lógott szemébe, melytől még jóképűbbnek nézett ki. Bár Savvy észrevette mennyire jól néz ki a fiú, csak barátként tekintett rá, de félrekapta a tekintetét.
- Öhm..jöjjek vissza később? - kérdezte még mindig a padlót fikszírozva.
- Ugyan, maradj csak. Egy perc és jövök - azzal felkapott a szekrényéből egy alsót, meg egy pizsamát és eltűnt a fürdőajtó mögött újra. Alig telt el pár perc és vissza is tért.
A lányt még mindig az ajtóban állva találta, majd mosolyogva mondta neki, hogy kerüljön beljebb és üljön le az ágyra, amire ő is leült. Savvy engedelmesen leült, majd mély csönd keletkezett, amit végül megint a fiú tört meg.
- Hogyhogy átjöttél?
- Hát..tudod..unatkoztam egyedül - kuncogott egyet, mire Adrien is elmosolyodott - És gondoltam együtt unatkozzunk.
Ekkor már mindketten elnevették magukat.
- Legyen. Unatkozzunk - dőlt hátra az ágyon a fiú, de magával rántotta a karjánál fogva a lányt is, aki egyet sikkantva Adrienen találta magát.
- Hé! - nevetett.
- Igen? - vigyorgott a fiú.
- Semmi semmi. Így úgyis jobb - és befészkelte magát a lány a másik mellkasára és behunyta a szemét. Mindketten a gondolataikba mélyültek.
Majd egyszer csak Adrien megszólalt:
- Tudod.. - felnézett erre a lány - olyan vagy mint egy lánytestvér, akire mindig is vágytam - mosolyogva megpuszilta Savvy feje búbját, aki erre elmosolyodott.
- Hát..köszi - kuncogott - Te is jó tesó lennél - ölelte meg még jobban a fiút, aki szintúgy visszaölelt.
Így is aludtak el egymás karjában, aranyosan.
Annyira aranyosak szerintem. Mintha tényleg két jó testvér lenne. 😍
Na de én is épp annyira várom már a kövi fejezetet. 😍😆
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro