Reggel a lányok már elkészülve várják Adrient, aki még mindig a haját lövi be. Carly már elég türelmetlen.
- Mi tart idáig? El..fogunk..késni! - hangsúlyozta az utolsó szavakat egyenként.
- Modell! Sokat ad a külsejére - védi meg a másik a srácot.
- De most suliba megyünk és nem fotózásra - hadarja a lány, mire Adrien is megjelenik és elindulnak.

A suliba érve mind az öltözőbe veszik az irányt, mert az első órájuk tesi. A lányok az öltözőben beszélgetnek.
- Ti hogy álltok a tesivel? - kérdezte Alya a többiektől.
- Én sehogy - mondta Savvy a fejét fogva.
- Nekem meg csak az akrobatika megy - jelentette ki Carly, miközben bemelegített, azután bementek a tesiterembe.
Az óra unalmasan telt, szabadfoglalkozás volt és Chloé leült, mert letört a körme.

Ezután osztályfőnöki óra következett, ahol megbeszélték az éves terveket, amelyeket a tanárnő kiosztott.
- Minden évszakban lesz egy előadás, a karácsonyi az első és utána ajándékozás, sok versenyt is szervezünk még. Marinette és szülei rengeteg sütit ajánlottak fel, köszönjük szépen! - fejezte be a mondanivalóját a tanárnő, Adrien rámosolygott pedig Marinette-re, aki zavarba jött.

A nap további része unalmasan telt. Carly külön ment haza, mert volt még egy elintéznivalója. Útközben segélykiáltást hallott:
- Segítség! Ellopták a táskámat! - kiabálta egy idős ember, a lány pedig a rabló után eredt és mivel félt, hogy nem éri utol a férfit, úgy döntött, hogy elékerül, felugrott egy sátor tetejére, onnan elrugaszkodott és néhány szaltóval utolérte a rablót és ráugrott a hátára és kivette a kezéből a táskát, majd visszaadta az öregembernek, felsegítette őt, majd elköszönt tőle és hazament. Otthon a szobájában egy kisebb doboz várta.

Reméljük tetszett ez a fejezet.