Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

34. A nagy pillanat

Na, mostantól így fogom jelölni amikor az idős Marinette helyén vagyunk. Bocsesz, jön már az új fejezet!! :)

- Ah! Anya! Milyen menő! - csodálkozott Emma - Te komolyan szuperhős voltál??

- Sst! Mesélem tovább! - mosolygott az idős hölgy...

Mint már mondtam, eltelt egy kerek év. Adriennel még mindig jártunk. Majdnem minden nap volt valami feladatunk, mindig volt valaki bűnöző akit el kellett kapnunk. Egy nap aztán, ami nem is egy nap volt, hanem A nap, fáradtan lerogytam a kanapémra.

- Háá- sóhajtottam.

Odahuppant mellém Adrien is.

- Fárasztó volt ez a nap! - ásított a fiú.

Megcsókoltam.

- És pont a szülinapodon - folytatta Adrien huncut mosollyal.

Ez igaz volt, aznap a 27. születésnapomat ünnepeltem. De mi ebben a vicces? Meg is kérdeztem ezt Adrientől.

- Semmi, semmi - csókolt meg.

- Mond már el!!! - kiáltottam rá.

Ő felállt, lehajolt hozzám és mutatóujjával megpöccentette az orrom.

- Nem - suttogta.

Megint sóhajtottam. Aztán a napom átlagosan telt. Este, aztán amikor már kezdtem teríteni a vacsorához Adrien így szólt:

- Nem, nem! Elviszlek egy étterembe! Mégpedig párizsba! - húzta ki magát.

Majdnem elájultam. Párizsba??

- Hogy mi? - kérdeztem. - De - dehát... - kezdtem dadogni.

Adrien az ajkamra tette a mutatóujját.

- Sst!

Nagy csodálatomra el is mentünk párizsba. Az Eiffel torony előtti kis francia étterembe ültünk be. Rendeltünk és ettünk. Majd, amikor már kezdtem felállni Adrien lehúzott, majd letérdelt elém.

- Marinette Dupain - Cheng - mosolygott a fiú legnagyobb arc kipirulásomra - Hozzám jönnél, feleségül? - vett elő egy kis dobozkát.

- Várjunk csak! Mi?? - kérdezte Emma. - Te hozzá mész Adrienhez?

Marinette csak mosolygott...

A kezem a szám elé tettem, és eltátogtam egy "Úristen" -t.

- I - igen! - könnyesedett be a szemem.

Adrien fülig érő szájjal felállt és megölelt, megcsókolt. Nem hittem el! Adrien Agreste a jegyesem! A fiú feladta az ujjamra a gyűrűt és hazamentünk. Már aznap este megbeszéltük az esküvőt. Egy asztalnál összebújva rajzolgattuk a tervet. Majd hamarosan elnyomta az álom a szemünket... 🐞😻❤ 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro