"-No és, Anya! Mikor jön a képbe Apa?-kíváncsiskodott Emma.

-Ó Drágám! Az még nagyon messze van!-mosolygott Marinette a férjére-Na de, ha mindig bele kötsz sose érünk a végére."

-Nah, ezzel is megvagyunk!-szólt Fu mester.

Adrien ásított egyet.

-Mi az, Drágám? Elfáradtál? Nem csoda, én is-öleltem át a fiút.

-Elég munkát tettetek. Köszönöm! Ideje, hogy pihenjetek-mosolygott Fu.

-Tényleg? Köszönjük!-köszönt Adrien és haza baktattunk. De egy kis idő múlva megállt.

-Várj! Itt az ideje, hogy kijavítsam amit elrontottam. Gyere!

Húzott, húzott, majd a mozinál megállt.

-Csak nem?

-De, Drágám! Ja és jut eszembe! Nem ma van az 1hónapos évfordulónk?-húzott elő egy kis masnis dobozt.

-Na ne! Adrien! -húztam most én elő egy kicsit nagyobb dobozt-Csak nem gondolod, hogy elfelejtettem életem legjobb napját!

Mindketten elmosolyodtunk. És bementünk a moziba, de előtte kinyitottuk a dobozt. Az enyémben egy gyönyörű nyaklánc volt. Az övében egy arany óra.

-De gyönyörű! Köszi, Adri!-nyomtam egy puszit a fiú arcára.

-Szívesen, Kicsim. Ahh! Mindig is szerettem volna egy órát!-vette fel az órát fiú.

Leültünk a terem székeibe. Elkezdődött a film. Adrien átkarolt és én ráhajtottam a fejem a vállára. A mögöttünk ülő ember méltatlankodott egy kicsit, hogy nem lát semmit de mi csak mosolyogtunk. Mikor kiértünk megpillantottuk Alyát és Ninot, így odamentünk hozzájuk.

-Hali!

-Sziasztok! Hát ti?-kérdezték.

-Most jöttünk egy filmről.

-Csak nem a "Vérfarkasok"-ról?

-De! Arról. Miért?-kérdeztem.

-Ahh! Na és milyen volt, kislány? De azért ne spoilerezz!

-Hát... Egyszer nézhető-néztünk egymásra Adriennel.

Ninoval és Alyával megbeszéltük, hogy talizunk holnap és haza mentünk. Adrien ma nálam aludt. Lefeküdtünk, ő átkarolt és elaludtunk...