14. Mester
(Az én sz.)
-Új hősök?-kérdeztem.
-Igen, Katica. Ha vissza akarjuk szerezni a talizmánjaitokat valahogy és valakinek el kell jutni Halálfejhez. Itt jönnek a képbe az új hősök. És ti segítetek nekem beszerezni őket!
-És ezt hogyan csináljuk?-kérdezte Adrien.
-Egyszerűen! Csak azt kell tenni amit én veletek tettem-felelte a Mester-Vegyük Katicát. Te elesel és aki először felsegít ő kezébe tudhatja Párizst!
-Igenis Mester!-szóltam-Na és... ezt mikor csináljuk?
-Holnap szombat nemigaz?-kérdezte Adrien-Ekkor nekünk jó lenne.
-Megbeszéltük.
.......Holnap......
-Készen állunk? Nyomás!
Elkezdtem futni majd, ( a parkban) elestem.
-Áu-nyöszörögtem. Ekkor valaki megfogott és felsegített. Ali herceg volt.
-Szia! Remélem nem ütütted meg magad!
-Szia! Nem, köszi!
-Rendben, bocsi de mennem kell! Szia! -azzal elszaladt.
-Ó! Igen! Köszönöm, nagyon köszönöm-súgtam már most magamnak.
(Adrien sz.(szemszöge))
-Na hát akkor menjünk!-kiálltottam és elballagtam. Direkt úgy csináltam, mintha nemlátnék egy fát és neki mentem.
-Adrien! Hát te?-kérdezte két ismerős hang. Nino és Alya. Felsegítettek.
-Jajj! Nem láttam ezt a fát!
-Fucsa vagy, Cimbi! Na szia! Megyünk! Elég dolgunk van!-elmentek.
-Köszönöm, köszönöm-suttogtam-Már két hősünk is van vajon a többiek hol járnak?
(Mester sz.)
Gyorsan elkullogtam a botomra támaszkodva. Majd mintha véletlen, leejtettem a zsebkendőm. Egy barna és egy szőke hajú leány felemelte. Megköszöntem és elmentem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro