...

-Chat Blanc!Halálfej vagyok.Én erőt adok neked.Ezzel az erővel nem tud lemerülni a talizmánod.Erősebb leszel.Továbbá korlátlan pusztítást adok a kezedbe,amivel bárkit elpusztíthatsz,aki ártott neked.A feladatod tudod.Hozd el nekem a Katica talizmánját.Majd a te gyűrűddel egyesítve pedig korlátlan hatalmunk lesz.

-Értettem!Még egyszer és utoljára adok egy puszit anyukám homlokára az üvegen keresztül.A szám hideg.De már nem remegek.Kellemes biztonság érzés fogott el,amint megkaptam az apámtól az erőmet.Már nem kell sok,és visszakapom az anyukámat.A fekete rózsát pedig vissza rakom a botomhoz.Vigyázok rá.Katicának esélye se lesz elvenni tőlem.Addig maradhatok Chat Blanc,amíg csak akarok!Korlátlan hatalmam van.Az elmém teljesen elborul és egy kaján mosoly ragad az arcomra.Már nem vagyok szomorú.Nem,nem most már a bosszú.Már csak az,amit érzek.

...

Marinete

-Fú!Na akkor itt is vagyunk a házuk előtt.-Nézek a már jól ismert házra,ahol még alig voltam. Mindösszesen 2 alkalommal.Egyszer amikor Lila Volpína alakjában lett gonosz,meg amikor az a Whayen,vagy hogyan is hívják.Még bőven nem ismerem a házat,de Adrienhez bármikor feltalálnék.Mintha már nekem is az otthonom lenne.

-De Adrien nincs itt.Nem áll a kapu előtt mint ahogy azt korábban beszéltétek.Azt hittem,hogy itt fog várni engem...akarom mondani minket.Nem lehet esetleg,hogy elindult már a sulihoz ,csak pont elkerültük egymást?-Kérdezem már egy kicsit aggódó hangsúllyal,szemöldökömet egy kicsit összehúzom.Erre válaszol is Ninó,bár néha kicsit összeszedetlenül beszél hozzám,de attól még egy jó barátom,segítőkész és fontosak számára a barátok.

-Nem hinném.Mindig ugyanazon az úton szoktunk menni vele.Ez a legrövidebb út.Ha már úgyis késésben van,akkor meg főleg nem a hosszabbik utak közül fog választani magának,hogy arra menjen.Na de várj,még egyszer felhívom.Hátha most felveszi.-Mondom neki lelkesen és bizakodóan. Látványosan aggódik érte.Ha határozott vagyok,attól lehet megnyugszik.
Feloldom a telómat. Kicsit el is fordítom előle,hogy ne vegye észre,hogy Alyaval a közös képünk a háttereim.Nem szégyenlem,csak,csak...na így jobb nekem.Felhívom a barátomat.

Megint kicsöng.

-Kezdek aggódni miatta.Mindig a szürke oldaltáskájában van a telefonja,ha az apja hívná őt. Ugh!Az apja. Sajnálom Adrient.-Mondom neki,mire egy kicsit megigazítom a szemüvegemet.

-Én is!Aa!Mármint,hogy neeem. Nem úgy!-Teljesen elpirulok.Szerintem még a fülem is vörös.Á jaj de kínos!

-Nyugi Marinette. Elmondtad már nekem,hogy tetszik.Én is tudok egy kiiiicsit nyálas lenni,ha Alyaról van szó.

-Jaj,de olyan kínos nekem.A legjobb fiú barátod. Továbbá az osztálytársad.Nap mint nap látod azt az embert,aki számomra a világot jelenti....De mindegy is!Most nem rólam van szó,hanem róla.Mi lenne ha bekéreckednénk a házukba.Lehet hogy a szobájában van és csak simán elfelejtette az egészet.A telefonja pedig lemerült.

-M...Nem hinném hogy beengednének minket oda.-Mutatok egy kicsit félénken a házuk felé.De a barátnőm annyira félti őt.Most mit tegyek?!-Egy próbát azért megér.De van kapucsengőjük.Ott tudunk beszélni Nathalyval. Megnyomom a gombot.Az arcomba nyomnak egy kamerát. Annyiszor volt ez a jelenség,de valahogy mindig elfelejtek arrébb állni. Csoda hogy még nem fejeltem le!
Jónapooot!Adrien osztálytársa vagyok,Ninó.Arról szeretnénk tájékozódni,hogy merre találom meg most őt.Tájékozódni?!Hűha milyen szavak jutnak eszembe...

-Miért keresitek?Kérdem hangsúlytalanúl. Mivel nem adhatok ki felesleges információt.

-Nem is mondta önnek?!-Kérdezem megrökönyödve.-Ma van a Párizsnap és az egész osztály  az osztályfőnökünk kíséretével
veszünk rész a főtéri programokon.-Mondtam kicsik gyorsan,de szerintem megértette.
Ha meg nem,akkor meg max visszakérdez.
Mari itt áll mellettem.
Olyan feszülten néz ki az arca.Ha ugyanez történne Alyiával,hogy nem tudná,hogy hol van,akkor valószínűleg én is stresszes lennék.
Megakarom nyugtatni őt valahogy.Megpróbálok vele úgy viselkedni,mint a barátnőmmel.Kedvesen.
Az első dolog ami eszembe jut,az az hogy ráteszem a kezemet a vállára.Nem is habozok tovább.Jó lesz ez az ötlet.A mély meleg zsebemből gyorsan ki is kapom a kezemet,de amikor a hátához közelítek,akkor hirtelen elmegy az erő a kezemből,megáll a kezem,nem bírom mozgatni,teljesen lemeredek az ujjaim,felhalmozódnak a kérdések,ha megkérdezi hogy miért csináltam ezt,ha esetleg megijed,vagy netalán tán félreértené,és elmondaná Alyanak. Akkor mit is felkeljek neki.Ökölbe szorítom a kezemet,és becsukom a szemet egy pillanatig.Ezzel szerzek magamnak erőt,Aztán már csak annyit veszek észre,hogy fogom a vállát.Nem is értem miért gondolkoztam ezen ennyit.Ez a legkevesebb,amit tudok számára nyújtani.De egyenlőre elég lesz ennyi.

-De,halottam hogy szervezkedtetek a Párizs napra.Gabriell elengedte őt.Megnézem a szobájában.

-Mi?Mi ez?Gyorsan hátra,kapom a fejemet,mert valaki megfogta a vállamat.
Remek!Beszélek én is bele a kapucsengőbe.Lehet hogy volt benne egy kicsi ironikus hangsúly is.Gyorsan hátra kapom a fejemet.Annyit látok hogy Ninó kicsit idétlenül vigyorog rám.De melegséggel tölt el,boldoggá tesz,jól esik hogy ennyit törődik velem.Nem lenne muszáj itt lennie.De a barátaiért bármit megtenne!Nem tudom hogy miért de megölelem őt.Habozás nélkül körbeölelem.Még a szememet is becsukom hozzá.
Abban a pillanatban valami
féle erős nyomást érzek a bal oldali tüdőmnél,elkezdi valami nyomni a szívemet.Ismerős érzés.Fogalmam sincsen hogy ez mi.De már érzetem korábban ilyet.Jaj ne!Beleszeretettem a második legjobb fiú barátomba?!Miii?!Jaj Nee!De várjunk csak,nem is teszik nekem úgy.Nem szeretem őt annyira mint az én Adrienemet.Nem!Ez nem szerelem volt,ami megnyomta a szívemet.Ami végig futott rajtam.Ez valami egészen más volt.

-Pszt!

-Ez meg mi volt?!Gyorsan elfordulok .Belenézek a meleg kabátkámba.Ott van Tikki.Az arca nagyon zavaros volt.Mi történhetett?

-Marinettte!-Suttog hozzám,nehogy a bárki is meghallja,hogy itt van.

-Tikki!Mi történt?Baj van?-Kérdezem őt gondolkozás nélkül,Kis kezeivel megfogja fejecskéjét,és becsukja a szemeit.Nagyon koncentrál.

-Eljött az idő!

-Mi?!Minek van itt az ideje?-Kérdezek gyorsan vissza.Nem néz ki túlságosan bizalomgerjesztően,ahogy néz rám.

-Változz át Katicává!-Utasít  gyorsan.

-Te meg kivel beszélsz?-Kérdezi tőlem Ninó.

-Egy pillanat Ninó.-Kérek időt a fiútól.Kicsit arrébb sétálok,hogy még véletlenül se hallja vagy lássa meg a kwamimat.

-Marinette!Figyelj rám!Ez most tényleg nagyon fontos!

-Rendben Tikki,de gyorsan mond mert Adrien és Ninó várnak rám!-Sürgetem a kis lényt.

-Menjünk arrébb egy kicsit.-Suttog még a kabátomból.

-Rendben Tikki,de szólok Ninónak ,hogy várjon egy kicsit.

-Nem Marinette.Ez sokkal több idő lesz!Találj ki valami kifogást,hogy elmehess.

-De miről van szó?!Mond már el!

-Elmondok mindent,csak menjünk innen.

-Sziaaaa Ninó.-Lépek oda hozzá.Előre is félek a válaszától-.Na szóval az van,hogy a szüleimnek nagyon sürgősen kell segítenem a pékségben,mert egy hatalmas tortát kell megsütniük fél óra alatt.Nagyon kell nekik a segítségem!Ha nem haragszol,akkor oda sietek hozzájuk,amint végeztem megyek be a főtérre.Renden?

-Ó...hát rendben menj,ha a szüleid azt mondták neked.-Kicsit rosszul esik hogy elmegy,de az van amit a szülei mondanak.Mint Adriennél.

-Jaj nagyon köszi!Szia!Rossz nekem,hogy hazudnom kell a 2. legjobb barátomnak.De szuperhős vagyok.Ez a kötelességem!Elsietek onnan.Persze hogy nem haza megyek.Nem nem. Tikki számít rám.Vajon mi lehet az a dolog,amit elakar mondani nekem.

-Gyanús ez nekem!Adrient végre elengedik otthonról a barátaihoz és pont most késne el?!Ez nem vall rá!Az igaz hogy Mayura voltam az utóbbi 2 órában.Ezért ugye nem is láttam őt.Na de mindegy is.Biztos csak a szobájában van.Lehet csak elfelejtette.Szólok neki.

Felmegyek

Nyitom ki az ajtót és mivel biztos vagyok benne,hogy ott van,ezért már beszélek is hozzá.

-Adrien!Mit csinálsz itt?Már régen a sul...Adrien?Adrieeen!!!Hol vagy?

Ha az apja megtudja,hogy megint nincsen a szobájában.Vigyáznom kellet volna rá,az a munkám része. Helyette inkább szuper gonoszkodtam.Most miattam szökött el.Megint.Karácsonykor is ez volt.Mit mondjak Gabriellnek?Hol van a fia.Az a legrosszabb,hogy megtiltotta nekem,hogy használjam a páva talizmánt.De mégis megtettem!H!Lehet hogy az irodájában vannak.Lehet hogy még csak ott kérdezi meg az apját arról,hogy elmehessen.
Az ott mi?Adrien telefonja ott van a zongoráján.Pedig a telefonja mindig nála van,ha az apja hívná őt.
Megnézem az irodában.Nagyon remélem,hogy ott van!Ha nem találom ott,akkor még nem tudom hogy mit csinálok.