Ez a rész enyhe 18+ jelenetet fog tartalmazni!

Egy igazán kínos és hosszú ebéd után Bakugou az anyja kérésére felkísérte Izukut,hogy mutassa meg neki a vendég szobát.

-Van egy ágy...tévé...És egy szekrény amibe a cuccod rakhatod...Nem mint ha hoztál volna magaddal...-Sorolta unottan Bakugou.
-Na én akkor megyek is...-Szólalt meg kis szünet után.

-Várj egy kicsit...Te itt akarsz hagyni?
Kérdezte meglepetten Izuku.

A szőke hosszasan rápillantott.
-Tck-Csettintett nyelvével.
-Nem igazán akarok veled sokáig egy szobába maradni...Ugye érted? -Nézett haragosan.
De mielőtt megvárta volna a fiú válaszát becsapta maga mögött az ajtót.

-Ez most...Komoly?
Csodálkozott,de hamar ingerült lett.
-Hülye Kacchan...-Ült le az ágy szélére haragosan.
-Mindig ezt csinálja. -Fonta keresztbe karjait.
-Az öltözékemről sem mondott semmit,de még az illatom miatt se rezzent...

Tíz perccel később haragosan de mégis óvakodva rontott be Bakugou szobájába.
Aki a hírtelen eseményre felriadt fekvő helyzetéből.
Nem hagyta szóhoz sem jutni azonnal rá eresztette hangját. 

-Gondoltam...Itt fekszel és a plafont bámulod,ahelyett hogy együtt lennénk.
Mondta haragosan.

-A franc vigyen el Deku!!!
Vonszolta ki magát az ágyból.
-Nem tudnál csak szót fogadni és csendben maradni!?
Dühöngve közeledett hozzá.

-Nem értelek...Egyszer kedves vagy velem  egyszer meg hideg mint a jég...Miért csinálod ezt? -Hátrált.

-Csak azt akarom hogy fogadj szót!

-Nem irányíthatsz!
Nem tudott tovább menekülni,az ajtónak félve támaszkodott neki.

-Nem akarlak irányítani! Csak megkértelek,de nem fogadtál szót... -A mondat végén teljesen ledöbbent. Nem tudta mit csinált még hangosan ki nem mondta.
-Figyelj...Miért öltöztél így? -Kérdezte halkan.

-Miattad. -Szemeibe könny szökött miközben felnézett.
-Én csak...Azt akartam,hogy kicsit vonzóbbnak láss...De te semmit sem mondtál. -Törölgette könnyeit.

Bakugou szíve majd meg szakadt ahogy a fiút hallgatta. Gondolkodás nélkül azonnal magához szorította.

-Ka...Kacchan? -Lepődött meg.

-Rohadtul vonzó vagy ebben a göncben.-Suttogta fülébe.
-Ahogy először megláttam tudtam hogy nem fogom kibírni hogy ne tépjem le rólad azonnal.
-És ez az illat... -Szippantott egy nagyot a nyakába.
-Teljesen megőrjít.

Midoriya szíve egyre hevesebben vert. Szája pedig mosolyra görbült. Kezeivel megmarkolta Bakugou csípőjén a pólót.

-Rendben legyen... -Húzódott odébb a szőke.
-Töltsük el együtt az időt...De estére tényleg vissza kell menned a vendég szobába.

-Rendben. -Mosolyogva bólintott.
-Nem bánod ha szét nézek? -Kérdezte,majd kibújt karjai alatt.

-Az egész szobát fel forgatod? -Kérdezte Bakugou unott tekintettel.

-Kacchan...Neked vannak társas játékaid? Csillantak fel szemei.

-Ja...De azok nem gyerekeknek valók. Vigyorgott.

-Remélem ezt nem rám értetted...-Durcizott.
-Különben is milyen játékok ezek?

-Hm...Ez például ivós...Ehhez is alkohol kell...Meg ehhez is...Ez...Ez 18 +-os szóval erről inkább nem is beszélek....

-Honnan vannak ezek? Játszott velük valakivel?  Bele gondolni is fáj. -Aggódott Izuku.

-Kacchan? Nem szeretnél...Játszani velem az egyikkel? -Kérdezte vörös arccal.

-Mi? Ne-...-Vágta volna rá azonnal,de mostantól őszintébb szeretne lenni vele.
-De igen...Nagyon szeretnék,viszont a többiekkel ellentétben nálad nem tudnék be telni ennyivel...Ráadásul nem szeretném az első élményed elvenni egy hülye játékkal...

-Többiek? -Szorult össze a szíve.

-Hey...Emiatt ne aggódj...Jól tudod,hogy már akkor sem érdekelt senki rajtad kívül... Ahogy most sem érdekel és máskor sem fog!

-Igen...Tudom...De akkor is...Olyan rossz ér-

-Na tessék,találtam egy neked való játékot...
Vigyorgott Bakugou.

Ezek után az egész napot együtt töltötték,játszottak,beszélgettek. Bakugou később vitt be maguknak nasit és hideg italokat mert nagyon meleg volt. Ha együtt vannak az idő sokkal gyorsabban telik,ezért mire észbe kaptak besötétedett.Szóval eljött a pillanat arra hogy letusoljanak. Deku indult elsőnek. Bakugou adott neki kölcsön egy friss
alsót,rövid nadrágot és egy pólót. Elég lett volna csak egy alsó nadrág,ugyan is nagyon meleg volt,de Bakugou tiltakozott,hogy majd ha már a szobájába van egyedül akkor leveheti a többi ruhát. Midoriya után Bakugou is sorra került. 

Fél órával később:

-Nem tudok elaludni...-Forgolódott Izuku az ágyában.
-Vajon Kacchan alszik már? -Fordult a hátára.
-Tudom,hogy azt mondta éjszakára maradjak itt...Csak egy kicsit átnézek...Az után tényleg alszok...-Ezzel bíztatta magát,közben elindult szobája felé. Próbált óvatosan és csendben be nyitni,de a folyosóról jövő fény beszűrődött az ajtón amire Bakugou egyből felfigyelt.

-Deku? -Hunyorított.

-Oh,szóval még nem alszol?
Kérdezte szerényen.

-Mit csinálsz itt?
Kérdezte feldúltan.

-Én csak,látni akartalak...-Mondta,majd beljebb merészkedett.

-Hé,Hé,azt beszéltük,hogy ha beesteledik átmész a másik szobába...

-Igen,tudom de....-Ült le az ágyra.
-Nem maradhatnék mégis itt...Veled?

-Persze hogy nem! -Idegeskedett.
-Te tényleg...Mit gondolsz ilyenkor?
-Ráadásul...Most tényleg csak egy alsóba vagy?

-De Kacchan...Álmos vagyok...-Ásított.
-És a túlsó szobába nem tudok elaludni...

-És mit gondolsz itt majd el tudsz?
Dühöngött.

-Hát...Meglátjuk. -Mondta,majd lefeküdt.

-Hé...Ne helyezd magad kényelembe, hallod!?
Lökdöste.
-Na jó akkor te maradj itt én meg átmegyek a vendég szobába.
Mikor épp indulni készült Midoriya a csuklójánál megragadva vissza tartotta.

-Ne menj. Kérlek,csak...Próbálj meg legalább egyszer önszántadból velem aludni...Ha nem megy akkor bejezem,megígérem. -Könyörgött.

Néma csönd volt. A szőkének fogalma sem volt hogy mit tegyen. Gondolkodott...
-Miért vagy ilyen...? -Sóhajtott.
-Rendben...-Mondta halkan,majd lefeküdt mellé. Midoriya örömében szorosan hozzábújt.

-....Arról nem volt szó hogy ilyen közel leszünk...-Idegeskedett.

-De olyan jó érzés a karjaid között... Mosolygott.
-Engem szidtál,de te is csak egy alsó nadrágban vagy...-Vigyorodott el.

-Ne ignorálj! Én itthon vagyok,szóval megtehetem.
-De ez a helyzet....-Gondolta.
-Érzem...A teste melegét...A szívverését...Most legszívesebben...

-A francba... -Suttogta majd szorosan átölelte a fiút,ezzel közelebb húzva magához. Egy kis ideig csend volt,pontosabban kívülről tűnt úgy mint ha csend lenne. Bakugou ellenben belül önmagával küzdött.
-Deku...-Szólította meg.

-Izuku: Hm?

-Nem bánnád...Ha megérintenélek...? Csak egy kicsit...-Suttogta.

A fiú abban a pillanatban elvörösödött. Lehajtotta a fejét,majd elmosolyodott.
-Rendben...Mondta halkan.

Bakugou tenyerét a fiú arcára helyezte,majd lágyan megcsókolta. Mivel elég közel voltak egymáshoz és egy ágyban feküdtek nem tartott sokáig hogy eldurvuljon. Nyelvével falni kezdte,karját hónalja alatt át dugta és kezével végig simított hátán,derekába erősen belemarkolt amitől mindketten felszisszentek. Erre Bakugou a fenekébe markolva magához húzta alsó részét is.

-Ka-cchan...-Várj...Azt mondtad csak egy kicsit...-Figyelmeztette volna,de újra heves csókba kezdett.

Hajába erősen beletúrva felé kerekedett.
-Ez az illat...-Lehelte Bakugou,majd lejjebb hajolt a nyakához.
-Ez az én tusfürdőm....

-Csak két férfi tusfürdőt találtam,ezért kiválasztottam egyet és azzal tusoltam le...-Fordította oldalra fejét zavartában.

-Az egész tested beborítja az illatom...-Suttogta,azután lejjebb hajolt és lassan végig nyalt a nyakán,majd a fülén is,amire kissé ráharapott.

-Kacchan...-Lehelte.
-Mi ez az egész? Ha a szemeibe nézek azonnal elvesztem az eszem. És most,itt van előttem szinte majdnem meztelen...
Gondolta.
-Talán nem baj ha- Karjait kinyújtotta egészen Bakugou mellkasáig,óvatosan végig simított rajta,melleit pedig megmarkolta.

A szőke ekkor elmosolyodott,lejjebb hajolt és egy lassú mozdulattal végig nyalt felső testén.

-Uhm Kacchan...Nem gondolod,hogy elég-
Szólalt volna meg,de szava elakadt amikor Bakugou a nyelvével izgatni kezdte mellbimbóját. Ettől hangosan felnyögött,és ahogy folytatta és fokozta a műveletet, úgy Izuku folyamatosan hallatta hangját. A jóleső érzés miatt bele markolt a szőke hajkoronájába,szemei ekkor könnybe lábadtak.

Bakugou kezével lejjebb simított mellkasától kezdve,feszes kocka hasán át egészen az alsó nadrágjáig,ahol óvatosan alá nyúlt. Azonban csak egy pillanatra érintkezett az ujja Midoriya férfiasságával. Mert akkor észrevette hogy mit is művelt vele. Határozottan érzékelte a fiú merevedését, ezért kezét gyorsan vissza húzta és rémült tekintettel Izuku felé pillantott. Mikor meglátta könnyes szemeit, kipirult arcát,és karját ahogy szája elé helyezte,hatalmas megbánást érzett.

-Kacchan...Furcsán érzem magam....-Szólalt meg rekedtes hangon.

-Talán jobb lenne ha most azonnal eltűnnék...
Mondta keserves hangon Bakugou.

Izuku ekkor hírtelen felpattant ülő helyzetbe és szorosan magához ölelte,olyannyira hogy hátába erősen belemart.
-Kérlek ne menj...Folytasd...Érints meg újra...-Nyöszörögte.

-Tck-Csikorgatta fogait Bakugou.
Majd óvatosan simogatni kezdte haját és hátát,azzal a céllal,hogy hátha elalszik és megnyugszik. Bakugou végig figyelemmel tartotta,hallgatta ahogy szipog és közben a levegőt is hangosan kapkodva veszi. De mikor már csak szuszogást hallott óvatosan lefektette az ágyra. Ő pedig az ágy szélére ült és kezét a fejéhez kapva koccintotta össze fogait. Mivel ő nem bírta lenyugtatni magát,kiment a fürdőbe,ledobta az alsót,beszállt a zuhany kabinba és jég hideg vizet engedve könnyített magán.