Majd elindultam Ciel szobája felé..

   Nem mentem gyorsan,inkább csak sétálva haladtam az úti célom felé. Vonakodva néztem ki az ablakon keresztül a sötét udvarra. Mindenhol csak a sötétség. Unalmas az este.
   Mikor Ciel szobájának az ajtójához érkeztem,csak benyitottam,de megis bántam ,mert Ciel épp akkor öltözött,elpirulva mentem ki az ajtón,majd becsuktam és neki dőltem szégyenkezve.
     Vártam ,amíg nem hallottam meg a hangját.
     -Bejöhetsz (Név),kész vagyok-a hangja nyugodt volt,nem volt jele zavarnak vagy annak ,hogy mérges lenne a történtek miatt. Benyitottam,majd végig néztem rajta és ő is így tett velem.
    -Bocsánat-hajoltam meg ,kicsit dadogva kérve bocsánatot.
    -Megesik. Nem történt semmi-vont vállat majd az ágy szélére ült.
    Csak néztem rá,majd leültem mellé.
     -Többet nem fordul elő.-mondtam rá nézve ,ő csak mosolygott.
     -Biztos elfáradtál a hosszú út miatt.-feküdt le az ágyba-Gyere te is.
    Mellé feküdtem ,tartva a távolságot. Mindketten háton feküdtünk.
    Ciel felém fordította a fejét.
    -Ma aludj itt. Rég nem aludtam valakivel-kuncogott.
     -Rendben,ha te akarod-mosolyogtam rá ,én is felé fordulva.
     -Te is egyke vagy,ugye?-kérdezte.
      -Igen. Sosem aludtam még senkivel ,mármint amióta ovódás letttem.
      -Én mindig egyedül aludtam,persze  amikor kisbaba voltam,akkor aludtam a szüleimmel. De azóta minden este egyedül.
      -Velem is így van.
      -Szerintem aludjunk,már későre jár.-mondta ,majd egy puszit adott a homlokomra.
       -Jó éjt-pirultam el a tette miatt.

************************************

Reggel ,amikor felébredtem Cielt láttam ,ahogy alszik. Igy nagyon aranyos ,habár ,mikor nem az?Miket gondolok...
    Vissza aludtam,mert nem akartam felébreszteni,ezért ezt láttam a legjobb megoldásnak.
    Arra ébredtem ,hogy valaki gyengéden megsimogatja az arcomat.
Kinyitottam a szemem,majd egy mosolygó Ciel-lel találtam szemben magam.
    -Jó reggelt,(Név)-cuki mosoly.
     -Neked is. Amúgy nem gond ,hogy itt aludtam?
      -Semmi gond. Jó volt veled aludni-ült fel az ágyba-Ma elkell menjek a városba egy gyilkossági eset miatt. Gyere velem ,ha gondolod.
       -Oké,de mivel fogunk oda menni?-néztem rá,mire ő nevetett az arcom láttán.
        -Lovaskocsi is létezik-kuncogott-Nem csak autó van,mi nem használunk autókat itt ,sem a városban,szóval szokj hozzá.
         -Hmm..amúgy sem ültem még ezelőtt lovaskocsiba,biztos jó lesz.
         -Én imádok utazni.-mosolygott ,majd kimászott az ágyból. Az este nem figyeltem ,de most végig néztem rajta és arra jöttem rá ,hogy csak egy egyszerű ingbe volt. Kicsit zavarban néztem félre ,majd a tekintetem megállapodott a kis asztalra,ahol Ciel szemkötője volt,erről jut eszembe ,hogy nem láttam még a másik szemét.
      Hirtelen megijedtem,mert kicsapodott az ajtó,Sebastian lépett be.
   -Úrfi,(Név) eltűnt...oh..hát itt van kisasszony-hajolt meg ,kicsit gúnyosan nézett végig rajtam,majd Ciel felé fordult-Hozzam fel a reggelijét a szobájába.
     -Hát. Igen,de (Név) reggelijével együtt ,ha kérhetlek. De először végezd el a feladatod.
      -Igenis,úrfi.-majd a szekrényből kezdte kivenni Ciel ruháit.
       -Én ,akkor megyek is -mondtam az ajtó felé menve. Ciel csak bólintott és végig nézett rajtam,amitől nyeltem egy nagyot,de kimentem.
    A folyósóra besütött a reggeli nap sugara,igy kellemee hangulatot adott neki. Lassan haladtam a szobám felé,majd bementem és kiszedtem minden ruhát és válogatni kezdtem.
Végül arra jutottam ,hogy ma,hamár a városba megyünk ,kicsit kiöltözök ,ezért egy fekete szoknyát és egy kék pólót választottam. A hajam kiengedve hagytam ,de jól kifésültem. Majd egy kis rúzsot tettem az ajkaimra és kész is voltam.
    A folyósón Sebastian ,amikor meglátott jól megnézett,majd félre pillantott. Biztos most megy a reggelit csinálni. Én Ciel szobájához mentem,ahova amikor oda értem,bekopogtattam,mert nem akartam ugyanazt a hibát elkövetni.
    -Gyere-hallatszódott a válasz bentről.
   Bementem ,majd végig néztem a fiún ,aki nem mellesleg ,nagyon helyes volt ebben a ruhában,de ráadásul az a mosolya ,egyszerűen tökéletes.
    -Hmmm...-mért végig.
    -Igen?-nyeltem egyet.
    -Csinos vagy..-pirult el és egyúttal megfordult ,hogy ne mutassa zavarát. Ezt sem gondoltam volna ,hogy valaki miattam legyen zavarban.
    -Te,pedig jól nézel ki -kuncogtam.
  Erre felém fordult enyhe pirrel az arcán,majd leült az ágy szélére és megütögette maga mellett a helyet,hogy üljek le mellé. Mosolyogva helyet foglaltam.
    -Mindjárt itt lesz a reggeli,addíg is várjunk-nézett rám.
     -Igen. Amúgy apa vajon már elment? Nem keresett?
     -(Név) végig veled voltam ,honnan tudhatnám ,hogy mit csinált az édesapád ,de szerintem nincs itt ,mert akkor még keresne ,látszott rajta ,hogy félti a lányát-vigyorgott rám.-Van is miért..-sutogta a végét,majd az ajtó kicsapódott és Sebastian lépett be a szobába ,kezében a reggelinkkel...

************************************

U.I.: Köszi a 88 megtekintést❤c: