-Bármi megtörténhet -fogtam meg a kezét,mire ő velem együtt kiment az ajtón és elindultunk a konyha felé.

    -Most már nem aggódok érted ,annyira ,mert sosem foglak magadra hagyni -mosolygott rám ,mire elpirultam ,bár most nem volt miért ,de mindig képes zavarba hozni..-Most mi az? Miért lett piros az arcod? Lázad van? -nézett rám aggódva.

     -Neem,dehogy ,csak egy kicsit melegem van ,amúgy az lenne a kérdésem ,hogy Sebastian hol van..? Nem láttam ma még itt és ez furcsa..máskor mindig körülötted járkál és a kivánságaid lesi..

    -Huh..ezt mondtam ,hogy máskor beszéljük meg ,mert sajnos kifogsz nagyon akadni és én nem akarom ,hogy kiakadj igy reggel..-nézett félre ,majd elengedve a kezem és a tányért kivéve a kezemből a mosogatógéphez ment ,majd betette a tányért és még más edényeket.

      -Tudod te azt használni? -néztem rá kérdőn ,mivel nem lehetett sok alkalma használni egy ilyen gépet ,mivel náluk otthon Sebastian mosott ,végülis mindent Sebastian csinált..és ez igy nincs rendjén valaminek történnie kellett ,ha már nincs köztünk...

     -Persze ,hogy tudom! Nem vagyok annyira hülye-nevetett fel ,majd elinditotta a mosást, bár nem tudom ,hogy volt képes megtanulni azt ,hogy hogyan is kell ,mert még nekem se ment.
 
    -Amúgy ,elmondod amit szerettél volna?néztem az arcát fürkészve, mire ő csak elkapta a tekintetét.-kérlek áruld el..Nekem is ugyanúgy jogom van tudni, azt amit te tudsz és idegesit, hogy nem vagy hajlandó kinyögni semmit, ez azt jelenti ,hogy nem is bízol meg igazán bennem..-mentem el a konyhából és a kis nappaliban levő kanapén foglaltam helyet. / nem értem, miért kell mindent eltitkolnia...biztos fontos lehet, de ő nem mondja el az istenért sem/A Tv-t bekapcsoltam ,hogy kicsit kikapcsolhassam az agyam ,de a hírek nem voltak egyáltalán nyugtatóak. A riporternő ezt mondta ,mire kirázott a hideg: " A város utcáit belepte az újjabb csapat vámpírok, kérem ha tehetik maradjanak otthon és zárjanak be minden ajtót, ablakot. " Ciel is közben mellém ült, majd csak sóhajtva nézte a képernyőt.

   -Ideje lenne ,mindent elmondanom..-fordult felém ,tekintetében olyat láttam ,mint amikor elraboltak és megtalált véresen, vagyis  keserű szomorúságot

●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●

Sziasztok, itt az új rész ^^remélem tetszeni fog és nagyon hálás vagyok, hogy ennyien olvassátok a könyvem és, hogy ennyien szavaztok ^^♡