(Sirius szemszöge)

  Mióta hazajöttem (haza?) a Roxfortból a Black-kúriába anyámhoz, apámhoz az öcsémmel, egy szót sem váltottam velük szokás szerint, ha csak nem számítjuk beszélgetésnek azt, amikor drága egyetlen édesanyám azért sipítozott, mert folyton baglyok repkednek a házban, mert a "félvér" és "véráruló" barátaim levelekkel bombáznak, vagy mikor próbált kirángatni a szobámból, és rávenni arra, hogy "úgy viselkedjek, mint egy igazi aranyvérű" - csak, hogy őt idézzem.

  Szinte már számoltam vissza a napokat július tizennegyedikéig, mikor is találkozok Jamesszel, és az szünidő hátralévő részét Remusnál töltjük. Sajnos Peter nem jöhetett, mert a szülei kötelezték valami hülye nyaralásra, de azért így is tuti jól fogjuk érezni magunkat. A három Tekergő újra együtt, Merlinre, de várom már!

  Holnap, csak legyen már holnap! Már ma este bepakoltam az összes cuccomat, hogy tizennegyedikén - holnaaap! - csak át kelljen settenkednem a szomszédos szobába, onnan pedig hop-porral a kandallón át Jamesék kandallójába teremhessek.

Ja, és mondtam már, hogy alig várom?