Taehyung szemszöge:

A Nap már eltünőben van, maga után sötétebb árnyalatot hagyva az égbolton. Ezt a pillanatot nem lehet megunni, nem lehet vele betelni. Érezni a másik testének közelségét, hallani ahogy szuszog a fülem közelében s egy mélyebb lélegzetvételnél testem belebizsereg  az ajkai közül kieresztett levegőtől. A vállamon pihenő Jungkook ismét cselekvésre késztet. Fél karja már rajtam pihen, de én szembefordulok vele és szoros ölelésbe vonom. Belebújok nyakhajlatába és légutaimba eljuttatom azt az illatot ami egészemet kellemes érzéssel tölti be. Most már nincs annyira zavarban az ölelésemtől, viszont annál jobban van bátorsága hogy jobban elmélyítse. Bátorkodik hogy orra hegyével végigsimítsa a nyakamat és ujjaival a hátamat cirógassa vagy éppen tarkómnál lévő tincsek között jártassa azokat. Isteni érzés és egyben erdőtüzet gyújt a szívemben amiért testem is a szokásosan azaz hevesen reagál. Próbálom elfolytani de néha nem megy...Lehetetlen egy ilyen angyal mellet nyugodt állapotban lenni. Képtelenség. Az, hogy odalent sincs minden rendben, az azt kockáztatja hogy lebukok ha észre veszi. Nem lehet hogy ne legyen ott problémám, hogyha mindene ilyen isteni! Ő nem csak szimplán izgató,kívánatos és iszonyatosan szexi, hanem emellett csak azt mondanám: Nem lehet leírni Jeon Jungkook lélegzetellálítóan gyönyörű testét és lelkét. Még rengeteg külső és belső tulajdonságát sorolhatnám, de akkor még nagyon sokáig elidőznék a gondolattal. Pontosabban tökéletesen rá illő szavak nincsenek, vagyis az én szememben nem léteznek olyanok amivel szemléltetni tudnám hogy milyen csodálatos gyönyörűség.  Ha valakit kívánsz akkor nincs megállás, ilyenkor a testnek nincs parancsolás főleg a szervezetemnek. Hallom ahogy szíve zakatol s levegővétele kissé szabálytalan sőt az átlagnál gyorsabban kapkodja az életető gázelegyet és mikor kifújja a kellemesen meleg, szinte forró lehelletét, lágyan megcirógatja a nyakamat fedő érzékeny bőrt. Hogyha nem lennék az óvatosság híve akkor már rég kieresztettem volna a kellemes sóhajt amit csakis ő tud kiváltani belőlem, de mivel nem merek ilyesmit tenni, ezért alsó ajkam beharapásával meggátolom a hangadást. Egy érintés és máris a fellegekben vagyok.  Ez az ölelés pontosan tökéletes arra hogy viszonozhassam édes pusziját s én is végre valahára megérinthessem ajkaimmal Jungkook bársonyos és puha arcát mely még érintetlenebb bárminél is, hisz még nem hintett rá senki egy ártatlan puszit sem. Ez önzőségemnek és kisajátító vágyamnak köszönhetően, iszonyatosan jól esik hogy érintetlen. Szembefordítom magammal s ennek következtében kicsit kibontakozok az öleléséből. Magam előtt látom megszeppent arcát, ahogy gyönyörűszép bőrfelüleletét még a gyér napfény is megvilágítja, ezzel beárnyékolva azt, s egyik szeme a fénytől világosabb árnyalatot vesz fel. Észre veszem hogy éjfekete pupillái a szokottabbnál is tágabbak melyekkel immáron az én arcomat tanulmányozza.
-Ne mozdulj, Kookie...Viszonozni szeretnék valamit amit csak tőlem kaphatsz, mert csak én érinthetlek meg, senki más, értve?-Mondom határozottan mégis lágy hanglejtéssel hogy nehogy azt higgye hogy erőszakoskodni szeretnék vele. A határozottsággal csupán az a célom hogy tudassam vele, hogy Ő kié. Miközben a szavak elhagyták számat,  finoman végigsimítottam az arcélén a lehető leggyengédebben, leglassabban, hogy én is kiélvezhessem hogy bőrét tapinthatom ujjbegyeimmel. Jelenleg képtelen vagyok cselekedni hisz szinte egy elbűvölt állapotba kerültem és nem tudom eldönteni hogy tényleg belesimult a tenyerembe, vagy már csak képzelgek. Szépen ívelő ajkaiból szavak hangoznak el melyet csak kis fáziskéséssel tudok eljuttatni a tudatomig.
-Tae mit szeretnél?-Kérdezi egy félénk mosollyal, miközben arcát cirógató kezembe még jobban belesimul, engem ingerelve arra hogy cselekedhessek vègre valahára, de ismét meghallom az angyali hangot mely a mellettem ülőtől származik.
-Mondták már hogy milyen puha a kezed? -Mondja miközben meglepettségemre még sajátjaival hozzányomja tenyeremet az arcához. Eljött a pillanat amit már terveztem.
-Na Jungkookie, csukd be a szemed és majd valamit megérzel, csak ne ilyedj meg lehetőleg, bár nekem nehezebb lesz mert...-Itt abbahagyom mondatomat mielőtt már butaságot mondanék és időt nem hagyva neki a gyanakvásra, hüvelyujjamat arréb rakom és miután angyalom lehunyta lélektükrét, lassan közeledek hozzá s miután már vészesen közel vagyok és érzem arcomon a kifújt levegőt, ajakaimat benedvesítem és mint a pecsét a papírra, úgy nyomom az arcára s gyengéd szájmozgással hagyom ott szerelmem jelképét. Ez nem csak egy puszi hanem egy csók, melybe minden érzésemet  próbálom belevinni, de hogy igazán ki tudjam mutatni, annyi csókot lehelni arcára már a lehetetlennel versenyezne, mert nincs annyi csók hogy kifejezzem, mennyire is szeretem Őt, aki minden egyes pillanattal gyökeresen mindent megváltoztat. Cseppet sem zavartatva magam elidőzök orcáján és mielőtt eltávolodnék, még egy röpke puszit nyomok ismét az érintett felületre, mert ha nem állok meg most, akkor már szája széléhez közeledtem volna.  Miután arcát megcsókoltam, a szám jobban bizsergett mint valaha és felülmúlhatatlan érzés kerít hatalmába. Isteni ahogy hozzáérhettem s ennél selymesebb és puhább bőrt nem is tapinthatnék kezemmel, érinthetnék ajkaimmal.  Csak csodálni tudom milyen gyönyörű és pompás látványt nyújt nekem ez a teremtmény. Nincsenek rá szavak, mindig ez a gondolat foglal helyet nyűzsgő és túlbuzgó gondolataimban. Eddig nem voltak még soha szexuális hajlamaim, mindenki azt hitte hogy valami más élőlény vagyok, hisz soha nem izgultam fel és nem voltak vágyódásaim senki iránt. Ez igaz is egyben de ezt a napokban teljesen megcáfolom. Amióta Jungkookkal töltöm az időmet, nagyon furcsa érzéseim vannak, ami egyben mámoros, mégis úgymond ilyesztő hogy mit művel az emberrel egy személy jelenléte. Más embereknél mindig is semleges, mondhatni aszexuálitást tituláltak sokan akik egy kicsit is ismernek, de ebben nagyon is tévednek. Nem érzek szexuális vonzalmat mások iránt, de Jungkook teljesen más. Másokkal rideg vagyok, de vele... Ő a határaimat feszegeti és nem tudom hogy mi lesz, mert már egyetlen egy érintésétől erős szorítást érzek a nadrágomban ha értitek mire gondolok, ez az én problémám amit említettem...Ilyen még soha nem volt velem, de emiatt a tekintetem is elködösül amint egy kicsit izgatóbban ér hozzám. Az izagtó alatt körübelül mindent értek. Amikor hozzáér a nyakamhoz, kezemhez vagy felülmúlhatatlan ölelésében részesít, már akkor nagy bajaim adódnak hisz legszívesebben felnyögnék hogy tudja mit művel velem, de  szerencsére eddig nem vett észre, még... Lágy puszim után egymás szemét tanulmányozzuk és a tücskök ciripelésére mind a ketten kicsit kilibbenünk az iménti állapotból. Nekem még mindig az az érintés jár a fejemben, viszont az előttem tartózkodó angyal gondolataiba nem tudok beférkőzni így csak csillogó szemeit láthatom és résnyire elnyílt ajkait, ami más embereknél bambulásnak számitana ugyebár, de én tudom hogy pontosan engem néz...csak nem tudom hogyan is kérdezhetném meg tőle hogy ilyenkor mit gondolhat vagy éppen min dolgoznak az agytekervényei. Milyen jó lenne ha megfejthetném, hisz sokkal könnyebb dolgom lehetne vele.

Jungkook szemszöge:

Elvesztem.  Szerelmemnek puha ajkai megérintették a bőrömet, nem is egyszer s nem száraz ajkakkal ahogy azt mások szokták.  Miközben becsuktam a szemem, éreztem ahogy Taehyung nedves ajkait szorosan hozzáérinti arcomhoz s érzem ahogy gyengéden mozgatja és miután hosszú másodpercek elteltek, már azt hittem hogy majd elemeli onnét. Számításomat elvágva még egyszer egy pillanat elejéig visszahelyezi oda ahol volt. Szemeim lassan napvilágot látnak s látom ahogyan élvezettel teli arca eltávolodik tőlem, miközben szemét lassan kinyitja és a sajátoméba fúrja tekintetét.  Fel sem tudom fogni hogy  Ő is megérintette az arcomat azokkal az ajkakkal melyeket szeretnék megízlelni, kényeztetni és addig falni míg bírom s miután utat engednék nyelvének, szerelmes táncra hívnám azt. Felettébb mennyei érzès hogy arcommal tenyerébe simulhattam. Megőrülök mindenétől...
Már teljesen elbambultam és csak a tücskök ciripelése zökkentett ki, míg felnéztem az égre, a Nap helyett már Holdat pillantottam meg. Halványan készült kirajzolódni ezzel azt bizonyítva, hogy már esteledik, bár még nem sötétedett be. Már gondoltam hogy megemlítek vagyis inkább kérdezek tőle valamit ami nem hagy nyugodni, amióta észre vettem egy dolgot. Megfigyeltem hogy nekem is ugyan olyan problémám van mint neki...bár ha nevezhető ez problémának. A nadrágján felfigyeltem arra, hogy van egy méretes dudor, szinte mindig... Az lenne a kérdés hogy neki is abból az okból ered mint nekem? Hát ugye...amiket érzek azok nem járnak következmények és eredmények nélkül, vagyis hát..Ezt zavarba ejtő még végiggondolni is, de merevedésem van miatta ami még soha de soha nem volt... Taehyung nem csak a szívemet dobogtatja meg hanem a testemet is teljesen megbolondítja...Amint nyugodtabb állapotba kerültem a találkozásunknál, már azóta ez van és nem tudom hogy ilyenkor mit kéne nekem csinálnom azaz inkább bele se gondolok hisz ilyesmikre nem szabad... Nem mintha rossz érzés lenne csak roppant zavarba ejtő s teljesen túl akar uralkodni a testemen. Túlságosan pezsdítő és mámoros. Megtapasztalom Taehyung közelében hogy milyen is hogyha szexuálisan vágyódunk egy másik személy iránt. Bevallom, soha nem akartam ezt érezni és egy embernek sem adtam volna oda a tisztaságomat de eljött Ő és neki mindenemet felajánlom. Bár elfogadná egyszer az én ajánlatomat...Nem járna rosszul, hisz egy életre az Övé lennék. Még szerencsém van hogy nem olyan feszes a nadrágom, bár ahogy rápillantottam így is eléggé szembetűnő ez az ügy...Úgy megmutatnám neki hogy mit is művel velem...Nem tudom mit csinálhatnék de ez az érzés egyre erősebb és erősebb, ha mondhatom nem igen kényelmes, mert a hely az egyre kevesebb lesz...Lenne ötletem hogyan is...csinál...hat...Nem ezt most azonnal abba hagyom, nem lehetnek ilyen mocskos gondolataim mert még egyszer felszínre tör ha nem nyomom el s abból nem fog semmi jó sem származni ahogy magamat ismerem...Ezen a téren teljesen tapasztalatlan vagyok, ez az egész ismeretlen számomra, viszont egyet tudok, ez az érzés baromi erős...Egy kérdés kering a fejemben...Vajon neki is emiatt van egy dudor a nadrágján? Nem tudhatom ha meg nem kérdezem tőle. Hisz ez egy ártatlan kérdés, nem igaz? Naná hogy nem...Hogyan is kérdezhetném tőle, az egy jó kérdés...Furdal a kiváncsiság, tudni akarom!Viszont ha ugyanabból az okból kifolyólag? Ha neki is szintúgy miattam? Mi van hogyha az én egyetlenem is azt érzi mint én? Vegyük a dolgokat reálisan...A legjobb barátok nem így viselkednek egymással, talán még a lányok ahogy azt néha láttam a tévében amikor otthon vetettem afelé egy pillantást az adásban lévő filmre, de az is már régen volt. Lehet szégyen, de fogalmam sincs hogyan viselkednek a barátok egymással. Nagyon tudatlan vagyok de egy dolog nem hagy nyugodni. Az az, hogy Tae viselkedése nem olyan mint a többi emberé. Tudom és teljesen tisztában vagyok azzal hogy Ő merőben különbözik a többiektől ahogy azt tapasztalom, bár korombelivel rajta kívül még nem beszéltem, de ahogyan Ő viselkedik velem az egyben megijeszt abból az értelemből hogy nem tudom megfejteni... viszont kiváncsivá tesz. Nagyon de nagyon. Minden vágyam hogy megtudjam mi is rejlik azokban a titokzatos gondolatokban, érzésekben. Ezeket a gondolatokat inkább megtartom magamnak, nem szeretnék vele elrontani semmit. Ez a fiú, aki egy angyallal felér, túl értékes és felbecsülhetetlen ahhoz, hogy egy olyan ember mint én bármit is eltörjön a lelkivilágában. Ha valaha rosszat is okoznék neki azt biztos hogy nem bocsátanám meg magamnak, nem ez a legjobb barát dolga hogy szerelmet valljon neki nem foglalkozva a másik érzéseivel. Egyáltalán megint honnan gondoltam hogy homoszexuális? Nem szabad róla semmit sem feltételeznem, de rengeteg kérdés sóvárog a fejemben a válaszért, amikre gondolom hogy nem a mai napon fogom megkapni, sőt szerintem erre a megfelelő válasz a soha. Még egy kérdést se tudnék megfogalmazni ami a fejemben cikázik, nemhogy kimondani a szemébe. Lehetetlen a jelen pillanatban. Bár kiszedhetném azokat a válaszokat amik a tudatalattimban raktározódnak, kegyetlen módra megkínozva engem azzal hogy nem kaphatom meg kérdéseimre. Egy idő után bele kell törődnöm, viszont abba a szívem fog összeroskadni, de legalább egy olyanért aki pótolhatatlan és még a jobbnál is a jobbat érdemli azaz még az is csoda hogy én megérinthetem. Személyes véleményem szerint nincs olyan jó ember mint Taehyung, ezért senki sem érdemelné meg Őt úgy igazán...
-Kookiem, nem megyünk be a faházba? Mielőtt elmennénk még meg szeretném mutatni mielőtt besötétedne és ugye majd haza is kéne érni. -Mondja miközben a kezemet megfogja és elindulunk a szűk, faházhoz vezető ösvényen keresztül.
-Már meg sem várod a válaszom? Bátor vagy Tae.-Mondom játékos hanglejtéssel míg a mosolyomat is megvillantom az előre törő Taehyungnak.
-Szerintem igen lett volna a válszod szóval cselekedtem, mivel nem ellenezted ezért el is indultam. Viszont vigyázz nehogy valami bogáncs beleakadjon a nadrágodba, múltkor én is rosszul jártam. - Mondja miközben hátra pillant felém hogy találkozzon tekintetünk és részesítsük egymást őszinte mosolyunkban. Ismét elbambultunk és már csak azt veszem észre hogy hanyatt esek s fekve kémlelhetem a sötétedő eget egy pillanatig, míg egyetlen szerelmem nem terített volna be testével mint egy takaró. Hajajj ha mindennap ilyen takaróm lenne...Ahogy befedte testemet az Övével már az az egekbe vitte az izgatottságomat s most arca vészesen közel díszeleg felettem. Mit mondhatnék...Az a két dudor a nadrágunkon pontonsan egymással érintkezik szorosan, teljesen egymáshoz nyomódva...Na most vihet el a mentő...Nem hittem volna hogy ilyen kemény, uram isten! Taehyung na erre kérek majd magyarázatot, csak hát akkor szerintem ezzel én is lebuktam mert ugyan olyan keménységű a nemességem. Ez az érintés olyan intenzív érzéseket kelt bennem, hogy alhasam is beleremeg és érzem ahogy szerelmem keménysége kellemes melegséggel kényezteti a sajátomét. Ha nem kapom oda a számhoz a kezemet akkor most biztos hogy az egész telket  hangos, cseppet sem férfias nyögésem töltené be. Jézusom, ha nem száll le rólam akkor biztos hogy én itt fogok meghalni...Bár azt se szeretném hogy leszálljon rólam, de túlságosan ingerel engem. Már alig bírom hogy ne adjak ki hangot, de Taehyung megelőz...Egy halk, visszafojtott,mély orgánomú nyögés hagyja el ajkait. Kipirult arccal és roppant zavartan próbálja elfedni a történteket, de már késő. Lesokkolódtam, lehetséges hogy...fe...fel...izgult...rám..?
Kezd bennem összeállni egy-két dolog...Uram isten...Míg én sokkos állapotban kémleltem a felettem lévőt s közben lehető összes gondolat végigfutott agytekervényeimen, hogy miért nyögött fel s egyre többször viszhangzik a fejemben: Talán ő is szeret engem? Már az ismerős örömkönnyek előtörnek könnycsatornámból s cseppként gördülnek le az arcomon. Pár másodperc múlva egy hosszas szemezés után Taehyung erőt vesz magán hogy megszólaljon, kívánatos ajkait szóra nyitja.
-Jézusom Jungkook ne haragudj, megbotlottam és mind a ketten elestünk...Kérlek ne haragudj! Jól vagy? Nem ütötted meg magad? Miért sírsz? Annyira fáj valamid? Annyira sajnálom!- Teszi fel a kérdését hadarva, sajnálkozik ilyedten s szemében látom az aggódás jeleit, mégis egy sóhajjal kezdte a mondandóját s közben egy pillanatra becsukta gyönyörű szemeit, falnivaló ajkait meg gyengéden beharapta. Más embernek nem tűnt volna fel, de nekem mint egy lassított felvétel, úgy játszódtak le előttem a történtek. Kivéve az esés, ami meglepően cseppett sem fájt mint ahogy azt mást gondolná. Amikor Taehyung rámesett, akkor szinte azt sem éreztem, hisz teste könnyű és törékeny mint egy porcelán baba. Engem óvva kezeire támaszkodott a fejem mellett, gondolván arra hogy ne nehezedjen rám. Ó ha rám nehezedne nem bánnám cseppet sem, csak éppen a nadrágomban szűkölködnék...Mióta lettem ilyen magabiztos abban, hogy mit szeretnék? Mielőtt idiótának nézne ezért inkább megszólalok minthogy kezemet szám előtt tartva folytsam el a feltörekvő sóhajt. Nagy levegőt veszek és szóra nyitom ajkaimat és a felettem elidéző személyhez szólok.
-Ugyan nem lett semmi bajom az ég adta világon sem! Nyugodj meg TaeTae ez csak egy kis esés!-Mondom egy kacaj kiséretében hogy meglágyítsam Tae aggódó arca lágy vonalait amit ezúttal sikerként tárgyalhatok el.
-Már megnyugodtam, tényleg ne haragudj rám.-Mondja immáron mosolyogva, s próbál felkelni rólam de amint megmozdul, nemességeink mégjobban találkoznak egymással, ezzel mind a kettőnk feladja azt hogy visszafolytsuk sóhajunkat...Ilyen egy angyal sóhaja? Mindennap hallani akarom.Levegőt kapkodva próbálom felfogni hogy mi történik de elmém képtelen feldolgozni az eseményeket...Arcom ég a vágytól és nem bírom hogy ne eresszek ki az ajkaim közül egy jóleső sóhajt melyet oly rég óta magamban tartok...Nem érdekel hogy mi lesz a következménye...Tudnod kell Kim Taehyung, én angyalom... véglegesen s visszavonhatatlanul belédszerettem, örökkön örökké még az idők végezetén is túl, te vagy az én egyetlen szerelmem, szívemnek első és örökös tulajdonosa!

Taehyung szemszöge:

Uram isten kegyelmezz nekem. Már ismét nem tudtam a pillantásától megválni ezért figyelmetlenségem miatt mind a ketten a földön hevertünk...Pontosabban, jómagam Jungkook testén foglaltam helyet, ami nem is lenne rossz, sőt a legeslegjobb a világon, csak éppen az ott alul mind a kettőnknek összeért ezért belőlem egy nagyon erős nyögést hozott ki hisz nem éppen a legnyugodtabb állapotban vagyok...Ezzel most mindent elrontottam? Ha odakapom a kezemet a számhoz, akkor talán sikerült volna, de mind a két kezemen támaszkodtam ezért nemigen volt mivel befogni. Hmmm szerintem azért lett volna mivel... Jungkook az ajkai látványát eltakarta előlem  kezével melyet nekem kéne fognom, de amikor odaszorította tenyerét akkor jópár pillanatig csukott szemeivel találkozott a tekintetem. Míg Ő lehunyta, addig lehetőségem volt szívem tulajdonosának természetfelettien gyönyörű testét ilyen közelről tanulmányozni, hát persze hogy éltem a lehetőséggel. Éreztem ahogy a mellkasa gyorsan emelkedik, nyaka szinte hivogatóan tárult elém hogy ajkaimmal rá tapadjak és szerelmem jelképéül élénk foltot hagyjak bőrfelületén. Ez természetesen megmaradhat az én élénk fantáziámnak. Amikor végig mértem, visszagondolván arra a dudorra ami Jungkooknak is van..Az lehetetlen hogy miattam van ez..vagy netalán mégis? Míg én nézem tökéletes arcát és próbálkozok felemelkedni hogy ne nyomjam súlyommal, mégjobban hozzányomódok férfiasságommal...Ezzel elszakadt nálam a cérna és nem bírtam ki hangadás nélkül, de Kookie sem fogta vissza magát...Az a hang olyan mint olaj a tomboló tűzre...Nem bírom...Nem megy. Nem tudok leállni. Mostmár nincs visszaút...Jeon Jungkook lehet életem legnagyobb hibáját követem el, bocsáss meg ha úgy lesz. Egy utolsó pillantást vetek szempárja felé. A szívemet nyugodtság tölti be hisz egy olyan látvány fogad amit csak álmaimban gondoltam volna. Jungkook arcán nem látok semmi haragot, gyűlöletet vagy éppen undort...Ehelyett egy két sóhaj közt, szamóca vörösre kipirult arcára mosoly telepedik. Lélektükréből örömkönnyek csordulnak elő s ez rám is kihatólag beindítja a könnycsatornámat és angyalom ajkaira hullik egy-két sós csepp. Olyat tesz amit soha nem gondoltam volna. Ízlelő szervét meglátom ahogy előjön ajkai közül s egy gyengéd mozdulattal lenyalja onnét a frissen hullatott könnyeimet és egy jóleső hümmögés hallat. Csak ámulok és bámulok az események sorozatától, szívem megállíthatatlanul dobog. Nem hiszem el...Bátorságot veszek magamon. Nem állok le, most vagy soha! Egy erotikus mozdulat keretében, meredező férfiasságommal egy gyengéd lökést mérek Jungkook kőkemény nemességéhez.
-Ez tetszik Jungkookie? Hmmm?- Mondom pimasz mosollyal ajkaimon és elkezdek lassan körözni csípőmmel miközben már én sem bírom ki hogy ne mutassam meg szerelmemnek hogy mit is művel velem...Olyan erős bizsergést érzek az egész testemben, hogy azt elmondani se tudnám. Egyre jobban nő a bátorságom felé irányulva. Nem tudom mi történik velem, de úgy érzem kockáztatok s remélem ebből semmi rossz nem fog kisülni. Ha bármi okból kifolyólag elveszíteném őt akkor biztos hogy eldobnám magamtól az életemet, mert nélküle nincsen élet, hisz szívem nála van, nem is lehetne jobb helyen. A tudta nélkül már rég odaadtam neki. Ő lett az egész életem csupán pár nap leforgása alatt, bárki mondhat nekem bármit hogy ez túl gyors vagy éppen csak egy tini fellángolás. Én erre csak azt tudom mondani: Fogadni merek hogy kevesen tudják milyen ez az érzés. Hiába szembesültem gyorsan ezzel az egésszel, de szívem gyönyörű virágszirmait azonnal kibontogatta. Nekem épp, nem úgy mint sokak hervadt, haldokló az úgynevezett szerelemből fakadt virága. Az enyém arra várt, hogy eljöjjön az a személy akinek megmutassa hogy milyen szép, tiszta, érintetlenek a szirmai s csak egy emberért nyílik ki teljes pompájában,  ezzel örök életet adva a szerelemmel mely mindig frissen és üdén tartja. Tinéndzsereknél nincsen elkötelezettségi érzés, de nálam van. Elköteleztem magam és ennél jobb érzés nincsen, valakihez tartozni, aki csak a tiéd.Virágaink bácsak összefonnák gyökereiket, egymást életetve amíg világ a világ. Jungkook pirosló orcáján még mindig nem látok nemtetszést, ezért folytatom amit elkezdtem s egyre jobban hangosodik bennem az kérdés: Ő is szeret engem? -Tae...h..hyung...mit..művelsz..ve..lem?-Mondja egyre jobban zihálva...Már-már alig tud megszólalni és a beszédet egyre hangosodó sóhajok váltják fel.
-Csukd be a szemed és csak akkor nyisd ki hogyha én mondom...- Lágy csókot lehelek arcára nedves és felhevült ajkaimmal.Egy bólintással jelezve lehunyja két szép szemét és átadja nekem az irányítást. Pár pillantást vetve elémtárulkozó tökéletesség felé még tekintetem elkalandozik...Nem érdemlem meg Őt, de már visszavonhatatlanul az enyém, én meg az Övé. Ujjaimat végig táncoltatom oldalán míg fogást nem találok karcsú derekán. Egyik kezemmel tarkójától egyre lentebb, gyengéden végigsimítva jelzést adok hogy felüljön fekvő helyzetéből de szavak formájában is tudtára adom hogyan cselekedjen.
-Kookie kérlek ülj fel!-Szavamra cselekszik s miközben felső teste egyre jobban távolodik a föld felszínétől, kezem a tarkójától halad egyre lejjebb, míg háta közepénél meg nem állapodik. Amíg végigsimítottam az említett testrészen, Ő addig már gátlásait leküzdve mintha a gondolataimban olvasott volna, bátran nyakam köré fonja karjait miközben a sötétben feketének látszó szempárjait az enyémekbe fúrja. Nem foglalkozva azzal hogy nyitva a szeme, közel húzom magamhoz és a füléhez súgom a következő utasítást.
-Kookie, gyere álljunk fel a földről!- Nem is húzva az időt lassan felsegítem a talajról, eközben egyikünk se eresztette el a másikat. A szemkontaktusunk nem szűnik meg ezért újra megkérem hogy becsukja szemeit.
-Naaa csukd be a szemed, Jungkookie!-Mondom édesded hangon míg arcélén ujjaimat végigtáncoltatom. Hátától elindulva egy ujjal gerincvonalán haladva s izmos, kerek fenekére tenyereimet ráhelyezem s gyengéden belemarkolok míg Jungkook térdei megremegnek.
-Ahh Taehyung, miért csinálod ezt?- Kérdezi heves hangletéssel amit egy kevéske meglepődöttség fűszerez s beharapom ajkaimat a válaszadás előtt hogy meggondoljam hogy mit is mondok neki. Kezemmel pedig kezének érintését keresem hogy összekulcsolhassam a sajátoméval.
-Gyere velem, kövess és akkor megtudsz mindent!-Mondom miközben pár lépés választ el a házikótól. Megtesszük a rövid távolságot és az ajtón belépve megcsap a kellemes levendula illat amit még illatosító gyanánt akasztottam fel a héten a plafon fagerendájára s azt a hatást érte el, amit szerettem volna. Míg én a házban körültekintettem hogy minden megvan, addig arra eszmélek fel hogy angyalom a szemem előtt áll és gyönyörű drágakő szemeivel figyeli a sajátomét. Egy nagyot kell nyelnem hogy visszafogjam magam hogy ne támadjam le Őt...Ma véghez viszek valamit, nincs visszaút. Tudnia kell.

Jungkook szemszöge:

Mit művel velem ez a fiú...Valaki válaszoljon nekem. Ez. Nem. Egy. Barátság. Hogy volt képes ezt tenni? Felizgult állapotomat még azzal is növeli hogy a fenekemhez ér...Még senki nem érintett ott, kivéve a bőröv kemény felülete.A szájából szeretném hallani hogy Ő is ugyan olyan őrülten, betegesen és visszavonhatatlanul belémszeretett s vele se volt még ilyen, neki is olyan új ez az érzés mint nekem. Ha ez álomnak is marad én már nem titkolom tovább. Minek? Gondoljunk bele, jobb tisztázni a másikkal minthogy magunkat ostorozzuk a tudattal. Lehet hogy ezzel elrontok mindent, de...tudnia kell.
-Taehyung, el szeretnék mondani neked valami olyat, ami nagyon fontos lenne...-Mondom mire hangom kicsit megcsuklik és az imént összeszedett bátorságom kezd az inamba szállni.
-Jungkookie, szedd össze a gondolataidat, addig én mondok neked valamit.-Közel hajol a fülemhez és ezt mind a suttogva mondja majd gyengéden ráharap...Nem tudok megszólalni...Ez egy álom. Soha nem akarok felkelni. Tiéd vagyok, te meg az enyém, örökkön örökké az idők végezetén is túl. Szavak nélkül elkezdünk hátrálni a
babzsákokhoz s Taehyung a derekamnál fogva velem együtt huppan le a puha ülőalkalmatosságra. Lábaimat dereka mögött keresztezem, karjaim nyaka köré fonódnak össze s ujjaim selymes hajával játszadoznak. Kezét végigsimítja a gerincem mentén és az egyik a fenekemen állapodik meg.
-Isteni vagy Kookie...-Intézi felém szavait amitől már teljesen...felizgulok...Mi lesz velem? Amikor hozzámér akkor valami olyan érzés fog el amit nem igazán tudnék elmagyarázni.Ha most azt mondanám hogy nincsen merevedésem akkor hatalmasat hazudnék. Egyszerűen olyan intenzív érzésem van hogy most biztos Taehyungnak esnék és megmutatnám neki hogy mire képes az a szerelem amit érzek iránta...Vajon mit szeretne mondani? Nem látok bele a fejébe így várnom kell...
-Mit szeretnél mondani nekem Taehyung? Mindig titokzatos vagy és egyszerűen lehetetlen megfejteni amit gondolsz...Igen, most ebből  rájöhettél hogy mit szeretnék. Az én vágyam az hogy kimondjad a gondolataidat, az érzéseidet vagy bármit, csak arra kérlek hogy oszd meg velem mert ezzel az őrületbe fogsz kergetni hogy nem tudhatom meg...Tudni akarom, azt mondtad a tiéd vagyok, ugye? Akkor ezt a kijelentést én is kézbe veszem. Az enyém vagy, így jogomban áll megtudni hogy miket is gondolsz rólam...Mert amiket csinálsz...-Folytatni készültem a mondandómat, de Tae félbeszakított engem azzal, ahogy gyönyörű mosolyával megajándékoz, ahogy ajkait megnyalja s utána hófehér fogait kivillantva örjít meg engem azzal a tekintettel amit mindig a sajátoménak tudhatok...Hideg s mégis bársonyosan puha bőrfelülettel rendelkező tenyereit arcomra helyezi és a lehető legmélyebben furakodik  a tekintetembe, mint szellem a tükrön áthajolva.
-Kookie, eljött az idő hogy valamit elmondjak neked...-Mondja mély orgánumán, melynek hallatán testem minden porcikája beleremeg.
-F...Figyelj ide Kookie, mert amit én mondok azt most nem fogod elfelejteni egy jó ideig. M...Mindent elmondok, amit csak kérsz. Tied minden gondolatom, érzésem. Lelkemet is odaadom, szívem érted dobog...Mindig te diktálod neki a h...heves tempót akár akaratlanul is. Hozzám érsz és máris az egekben van a p...pulzosom...Hogy miért is? Jungkook...Nálad szebb teremtést még nem láttam...H...Hogy hogyan lehetsz ilyen gyönyörűszép, szerintem erre senki nem tudna választ adni. T...Tudom hogy nagyon alábecsülöd magad, de hidd el amit mondok. Természetfelettien sz...szép vagy s nincs olyan pillanat hogy tekintetemmel ne téged figyelnélek. A személyiségedre pedig szavak nincsenek milyen csodálatos és szeretnivaló. Beteges amit csinálok, de azt akarom hogy csak az enyém legyél és senki másé. Lehet hogy a m...megszállottad lettem sőt már biztos, de ez mind azt mutatja hogy mennyire szeretlek téged. Ha mást látnék melletted, akkor abba b...belebetegednék. Elkövetkezett a pillanat hogy elmondjam azt amit akarok. J...Jungkook...Amióta megláttalak téged, azóta csak te töltöd ki a g...gondolataimat. Már az első pillanatban amikor  elszaladtál előlem, akkor már nem tudtalak kiverni a f..fejemből. Megláttam azt a gyönyörű arcodat s elég volt egy pillantás. Őrültség hogy ilyen gyorsan, de mindenkinél jobban és visszavonhatatlanul beléd szerettem. T...Te mindent kihozol belőlem, még olyan gondolatok is cikáznak a fejemben amiknek nem n...nagyon kéne. Most kockátatatok, igen, mert nem tudom mit érzel irántam...Én egyetlen angyalom, szememnek fénye s szívem első és egyetlen birtoklója, őrülten...betegesen...szerelmes vagyok beléd...Te vagy az első aki egyáltalán felkeltette az érdeklődésemet, mert másoknak még figyelmet sem szenteltem. Elején nem tudtam mit érzek, olyan ijesztő volt ez az egész...U...Utána rájöttem hogy ez bizony szerelem de nem is akármilyen. Jungkook, a te nézőpontodat nem tudom hogy hogyan tekintesz rám, de mostmár az én érzéseimet tudod, ahogy kérted én elmondom neked. Nem hittem a szerelemben de amikor megláttalak már akkor éreztem valami furát amit nem tudtam beazonosítani. Nincsen p..pillanat hogy ne rád gondolnék.. V...Végtelenül szeretlek...Mostmár mindent elmondtam neked amit szerettem volna. Még ezer kérdés és érzés van a fejemben de szerintem ez pont elég volt neked...Szeretlek Jeon Jungkook...bákinél és bárminél  jobban...Szívem a tiéd, örökkön örökké az idők végezetén is túl...-Ezek után nem tudok megszólalni..Kim Taehyung szerelmet vallott nekem. Ő akit én is szeretek. Ez egy tündérmese vagy tényleg megtörtént?Nem tudom mit mondhatnék...Uram isten ez most komolyan megtörtént! Szerelmes belém. Mivel érdemeltem ki? Jézusom mi történik? Szívemben egy megmagyarázhatatlan érzés egyre jobban fokozódik. Melegem van, remegek és dobogóm irdatlan gyors tempót vesz fel. Ha így folytatom akkor elájulok. Taehyung arca kezd ilyedt lenni amint meglátja kibuggyanó könnyeimet melyek arcomat áztatva végigfolynak államon összegyűlve egy nagy cseppet alkotva. Válaszolnom kell, de olyan nehéz ezek után akár megszólalni is hisz ilyesmire nem lehet igazán szavakat találni...
-T...T...Tae..hhyung..-Nem bírtam tovább szavakkal és hüppögésen kívül más nem hagyja el a számat.
Látom ahogy arcán megjelennek a magabiztosság jelei amint egy kicsit mosolygok, helyesbítek, megpróbálok. Vissza kell folytanom a sírásomat. Amennyi boldogsággal megtelt a szívem az már egy megszámolhatatlan mennyiség lenne. Hihetetlen érzés. Nem bírok lenyugodni..Könnyeim megállíthatatlanul potyognak így szerelmem arca egyre homályosabb képet alkot. Ez az érzés ami most lezajlik bennem..leírhatatlan dolog...Uram isten még most sem fogom fel!
-A..A..Akkor úgy érzem én jövök TaeTae...-Mondom könnyeimmel küszködve míg Taehyung félbe nem szakít.
-Jungkook...Nem bírom k...ki- Suttogja vággyal túlcsordult hangján. Gondolkodni se tudok, érzem ahogy közeledik felém...

Taehyung szemszöge:

Messzire elmentem ezzel a vallomásommal...Mostmár csak a pecsét hiányzik amit annyira vártam, melynek gondolata mindig a fejemben járt, melytől a testem is belebizsereg ha rá gondolok. A csók. Meg akarom Őt csókolni...Életem első csókját neki akarom adni, mint mindent ami hozzám tartozik. Azt akarom hogy tisztaságunk egymásé legyen. Csakis egymásé. Ha rá gondolok, ajkaim könyörögnek azért hogy megérintsem testének minden egyes porcikáját, csókolhassam száját amíg csak bírom szusszal. Lassan közeledek felé, látom hogy fél... de mégis becsukja szemét, ahogy én is amikor már olyan közel vagyok hogy már a látásom is elhomályosul. Érzem forró lehelletét ahogy gyengéden kifújja  kissé szaggatottan. Még utoljára  végigvezetem pillantásomat hibátlan arcán és lehunyom szempáromat, benedvesítem ajkaimat s utána félve, de Jungkook puha szájával érintem össze. Pár másodpercig meg se tudok mozdulni és még csak ajkainak érintésével barátkozok de miután kellőképp felkészültem, gyengéd mozgásba vonom édes párnáit míg kezemmel tarkójánál fogva közelebb húzom magamhoz, miközben karjaival átkarolja nyakamat. Eleinte félénken, de finom s lassú mozdulataimat viszonozza és innentől elkezdve ajkaink egymásba forrnak és mozgásuk teljesen összehangolódik. Minket egymásnak teremtettek. Nem tudok betelni... Gyengéd rántással a szenvedélytől feltüzelve közelebb húzom magamhoz vékony testét és  még jobban egymáshoz simulunk, egy pillanatra sem elválva egymástól. Ennek következtében számba belesóhajt hirtelen mozdulatom miatt. Kisebb hangadása csak olaj volt a tűzre, ami még nagyobb bártorságot ad nekem hogy mégjobban ellazuljak s utat törjek a szevedély elsöprő ösztöneinek. Lassú ajakmozgázból gyorsabb tempóra váltunk s a másikunk puha és isteni száját még jobban megízleljük ezzel egymás nyálától csillogó bőrfelületünk még jobban egyé válik. Pillanat töredéke alatt alsó ajkát beharapom s fogaim közé veszem miközben nyelvemmel simogatom s meg-megszívogatom vöröslő pámácskáját. Miután kényeztettem és alaposan meg dolgoztam ajkait, nyelvemmel szájüregébe hatolva táncra hívom sajátját. Ízlelő szerveink első érintkezése valami leírhatatlan érzés, nem tudom leírni hogy mennyire érzelmes és mennyei. Testemet átjárja a bizsergés, az izgalom és a földöntúli szerelem s azzal járó túlfőtött szemvedély.Nyelvét szerelmes táncra invitálom s el is fogadja az első táncfelkérést. Ajkaink vadul s érzelmekkel feltüzelve mozognak, ízlelőszervünk nem tud betelni a másik érintkezésével. Szerelmem néhányszor párnácskái közé veszi sajátomét s megizleli pászor megharapva, belőlem jóleső és önfeledt nyögéseket kihozva.  Megannyiszor belesóhajtva csókunkba megszakítás nélkül folytatjuk egymás ajkainak mohó szeretgetését. Jungkook szorosan hozzámsimul testemhez, ezzel  még jobban magamhoz láncolom. Képtelenség betelni ezekkel a mézédes ajkakkal...Isteni...Felülmúlhatatlanul jó...Leírhatatlan. Ajkaink összeforrtak s egy pillatnat elejéig sem vállnak el. Megduzzadt párnácskáink nem tudnak betelni a másikéval s nyelvem megannyiszor elmerül szerelmem szájüregében hogy találkozhasson pàrjával. Teljes mertékben tapasztalatlanok vagyunk, de ez a csók mégis olyan, amilyennek elképzeltem,  ugyanis felejthetetlen élmény  volt átélni ezt az egészet, sőt még merőben túlszárnyalta. El sem tudom hinni hogy Jungkook csodaszép ajkait a sajátjaimmal érinthettem, magaménak tudhatom első csókját, ahogy ő is az enyémet. Képzelegtem hogy milyen lehet egy csók, de az érzés mindent felülmúlt, átélni, érezni a másikat egy felbecsülhetetlen élmény. Órákig tartó csókcsatának nézek elébe a mai nap...Egymás szűzebbnél is szűzebb ajkait magunkévá tettük. Én az Övé, Ő az enyém lesz életem végéig és még azon is túl.

------------------------------------------------------
Ha érdekel amit szeretnék mondani, akkor kérlek olvasd tovább amit ide irtam!👇❤

Sziasztok!
Nem is tudom ide mit írhatnék, pontosabban ugyanazt elmesélhetném mint az előzö előbukkanásomnál, szóval ugyanaz volt a helyzet mint akkor, de most időm se volt. Na de nem tartok itt hegyibeszédet, viszont őszintén sajnálom azt hogy aki várta, jó sokat várhatott erre a részre, szóval tényleg ne haragudjatok! Remélem nem vesztettem olvasókat és még érdekel a történetem!😅❤

Remélem tetszett a rész, ez lett az eddigi leghosszabb. Történtek benne olyan dolgok amit szerintem páran vártatok már! Soha életemben nem írtam még se vallomást, se csókjelenetet szóval nem lett a legjobb de rengeteg munkám van benne. Tudom tudom, sok a szóismétlés az egész részben, de egyszerűen nem tudtam másképp megoldani. Szóval arra kérlek titeket hogy most az egyszer nézzétek el nekem, de remélem ezt eltekintve tetszett nektek a rész!❤❤

Nagyon szépen köszönöm hogy elolvastátok, szántatok időt a könyvemre, ha tetszett akkor kérlek írjatok kommentet, esetleg hogy mit kedveltetek a részben vagy éppen mit nem, lehet kritika is, én mindennek örülök! Nagyon kiváncsi vagyok a véleményetekre!❤❤

Már 4,9K megtekintés és 680 szavazat! Nem is tudom hogyan köszönhetném meg, valami fantasztikus érzés hogy ennyien olvastátok! Köszönöm mindenkinek aki itt van!❤❤

Bejelentésként, szeretném közölni veletek hogy javítás alatt lesz a könyv, szerintem értitek miért és nem kell magyarázkodnom😅❤ De aki szeretné tudni, annak leírom.
A történet semmiben nem változik, csak éppen fogalmazás szempontjából és egyebekben, mert az első rész óta fejlődtem, így a mostani részek sokkal minőségibbek mint az azelőttiek. Szóval szerintem megérdemli ez a könyv hogy minden egyes rész színvonalas legyen. Próbálom nem sokáig elhúzni a javítgatást.

Legyen további szép napotok! Az iskolához pedig mindenkinek sok szerencsét és kitartást!☺❤

ÉS! Nagyon igyekszek aktív lenni a könyvemnél de nem ígérhetek semmit, viszont komolyan mondom, igyekezni fogok hogy ne ilyen ritkán legyen rész!🙏❤

~Peaceandlove✌💕