Ábel

Minden összeállt, akár egy puzzle darabkái. Átvettem a fekete ingem és igazából kész is voltam. A dirivel már lebeszéltem, hogy most leplezem le a tettest. Ekkor hirtelen halk kopogás hallatszott az ajtón.
- Szabad - mondtam meglepve. Tatyi volt. Fekete ruhában állt előttem, teljesen kisírt szemekkel.
- Sajnálom - suttogta. - Nem akarom, hogy rosszban legyünk, meg ilyesmi - hadonászott a kezével.

Szemöldökömet felhúzva, karomat keresztbe fonva álltam meg előtte.
- Tényleg sajnálom - győzködött.
- Egy szimpla sajnálom nem hiszem, hogy elég - vágtam rá élesen. - De mivel ebben elég szegényes a magyar nyelv - ingattam a fejemet - elfogadom a bocsánatkérésed.
- És te nem akarsz mondani valamit? - nevetett fel. - Otthagytál a csatornában! - emlékeztetett.
- Nagylány vagy már. Kijutottál, nem? - kérdeztem ironikusan.
- Akkor sem esett jól - affektált.
- Akkor bocs - vetettem oda, majd próbáltam kimenni az ajtón. De hirtelen elállta az utat. - Megígértem Mogyinak, hogy leleplezem a tettest.
- Csak annyit akartam még mondani - suttogta, csillogó szemekkel nézve rám -, hogy nem ismerek nálad jobb nyomozót.
- Köszönöm - löktem óvatosan arrébb, és elindultam lefelé a lépcsőn.

- Azon gondolkoztam - ért be gyorsan. Nem sikerült leráznom! Istenem már...
- A nyomozással kapcsolatos? - kérdeztem rögtön.
- Nem csak a nyomozásból áll az élet!! - csapott a korlátra. - Tudom, hogy messze van még a szülinapod - vezette fel -, de van egy pályázat, ami keretein belül többen kiutazhatunk a Seychelle-szigetekre, a szülinapod idején - fejezte be halkan. - Lenne kedved hozzá? - Megdöbbenve néztem rá. Erre nem számítottam.
- Egy olyan helyen tölthetném a huszonnyolcadik szülinapomat, amire mindig is vágytam? - röhögtem. - Elvesztetted a maradék eszedet a csatornában? - nyitottam ki előtte az ajtót. Az eső halkan kopogott a tetőn.
- Hát, jól ott hagytál - fonta össze maga előtt a karját.
- Bocs. Hányszor mondjam még? - léptem ki akkor én az ajtón.
- Borzasztó vagy Barta Ábel - állapította meg.
- Te meg még borzasztóbb Dr. Kiss Tatjána - vágtam rá rögtön.

- ÁBEL!! - rohant elénk Max, majd kifulladva támaszkodott a térdeire. Az egész kölyök csurom víz volt.
- Mit akarsz kölyök? - kérdeztem, felhúzva a szemöldököm.
- Ki volt? - kérdezte hirtelen.
- Mi ki volt? - nevettem.
- MIKI volt? Én tudtam! Gyanús volt a kis - akadt meg - izé! Ki se hallgattuk, meg izé... - Azt hiszem most tépem ki a hajam, marokszámra.
- Te is elvesztetted azt a marék molylepke eszedet - tettem a kezem a vállára. - Vagy soha nem is volt - mentem el mellette nevetve.
- Leplezd le a tettest - nézett rám Tatyi biztatóan. Csak biccentettem, kinyitottam az esernyőmet és a többiekhez sétáltam. Mindenki fekete esernyőt tartva, várta a műsort. Igaz a mondás: "Kenyér és cirkusz kell a népnek."

Az emelvényen Hazel állt, egyik kezében fekete esernyőt tartott, a másikban mikrofont. Lába remegett és nagyokat nyelt. Felléptem mellé a színpadra.
- Tudom, ha azt mondom, nyugi az nem segít - nevettem. - De azért nyugi.
- Csak lazán - suttogta. - Alan mondta ezt mindig - tette hozzá.
- Csak lazán - ismételtem meg. Bólintott, majd tett két lépést előre.
- Nagyon köszönöm, hogy eljöttek - kezdte a beszédét. - Igazán sokat jelent nekem, hogy megtisztelnek a jelenlétükkel - nézett körbe könnyes szemmel. - Még mielőtt - fordult felém - a nyomozó úr felfedné a tettest, hagyj mondjak pár gondolatot - sóhajtott egy nagyot.

- Még mindig felfoghatatlan számomra, ami történt - vetett egy pillantást Alan fényképére. - Amikor ide kerültünk Gatnelbe, csak Alan volt nekem. Csak ő maradt a régi életemből - szipogott. - Nem volt a legjobb ember, sőt tett igen megkérdőjelezhető dolgokat - ingatta a fejét. - De a bátyám volt. És mindig az is lesz - jelentette ki. - A gyilkosa pedig megérdemli a büntetését. Kíváncsian várom, hogy ki is az - nyújtotta felém a mikrofont.

Mosolyogva fogadtam el.
- Köszöntök mindenkit - néztem körbe a tömegen. Mindenki itt volt. A diákok, az igazgatók, még Simon és David is itt volt. David most is azt a fehér Air Jordan cipőjét viselete, ami már nem annyira volt fehér. - A nyomozás szempontjából fontos leszögezni, hogy több ember áll az ügy mögött - kezdtem egyből. - Nézzük akkor a gyilkos segédjeit, a bábukat, mielőtt leleplezném a játékmestert. Először is kellett valaki aki elintézi, hogy Alan ott legyen a bálon.

- Ez volt Jacquilene Dubois feladata - fedtem fel egy nevet. - Bevallotta, hogy beetette Kathe-t, hogy Alan el fogja hívni a bálra. És akkor ott van Alekszandr Nyikolajevics Gorkij - vetettem fel egy újabb nevet - aki a késeket lopta el. Az étkezőből és a szobatársától, Klaustól. Aztán jött a képbe Kovács Martina, aki az akció után elrejtette Alan ujjait. Oskar Jankowski feladata lett volna talán a legfontosabb, ami nem jött össze. Elrejteni Alan holttestét. Azon kívül, hogy részt vettek a gyilkosságban még egy közös tulajdonságuk, hogy igazából ők mind csak színészek.

- Az akció sikertelenségének valaki nagyon nem örült, a gyilkos - tartottam egy kis szünetet. - Eredeti nevén Kovács Károly, de ez nem mond semmit. Talán úgy, hogy az A Karcsi, aki médián kopogott a Hátsó Ablakon - Erre halk nevetés hallatszott. - Ez a kamera felvételen látszik, hiába nem lett megemlítve. Olyan kis hülyeségnek tűnt. Viszont így jutott be Karcsi, Jean Samuel Inesco segítségével - magyaráztam. - Ez a Karcsi volt Alan dílere, aki információt kért a cuccokért. Mivel a húga ide járt, róla akart információkat megtudni.

- És a gyilkosság indítéka egyszerű - mosolyogtam - tudomására jutott, hogy akit eddig a húgának hitt, az csak egy színész, és ezt Alan pontosan tudta. Pont egy találkozás alkalmakkor látott egy a húgára nagyon hasonlító lányt, de feltűnt neki egy apróság. Az igazi lánynak hiányzott a kisujja. De a színésznő ujjai mind megvoltak - emeltem fel a mutatóujjam. - A cikkek kicsit összekutyulták a dolgot, és nem a legfiatalabb Kovács gyerek maradt életben, hanem a középső. Aki az apjától látottakkal állt bosszút a hazugságért. Felkötötte Alan-t, levágta öt ujját, és beledöfte a késeket. Így történt ugye, David Smith? - kérdeztem szemkontaktust keresve vele. - Vagy hívjalak Kovács Karcsinak?

David csuklóján kattant a bilincs. Simon elégedetten bólintott.
- Hogy jöttél rá? - kérdezte teljesen sokkos állapotban.
- Kamerafelvétel - vágtam rá egyszerűen. - Csak te vagy annyira barom állat, hogy most is ugyanazt a fehér Air Jordan cipőt hordod - röhögtem. - És ezért az egész miatt lettél amúgy nyomozó. Hogy nyomozz a rég halottnak hitt húgod után, aki tényleg meghalt. És, hogyan jutottál be? - tettem fel a kérdést. - A templomkert mögötti résen - mutattam rá.

- Csak egy kérdés maradt. Mi történt az idővel? Hát az igen érdekes - bólintottam. - Gatnel csupán átverés. Ha Gatnel valahol északon van Oroszországban, és most február van... Miért van ilyen jó idő? - tettem fel a kérdést. - Mert Gatnel egy föld alatti bunker. Ahol minden csak - néztem az égre - hologram, ezért nem érezzük a kemény orosz telet - kerestem Igor és Nelson tekintetét. - Úgyhogy indítványozom ennek az iskolának álcázott pénzmosónak, mielőbbi bezárását. Hiszen ebből az okból kifolyólag telefonált Igor. Féltette a kis popsiját, nem akar több milliárd rubel lopással börtönbe menni - vigyorogtam rá. - De ez senkit sem érdekel, hogy nem akar - Mindkettejükön kattant a bilincs. - Köszönöm a figyelmet - hajoltam meg, színpadiasan.

Hatalmas tapsvihar szántott végig a közönségen. Már majdnem lementem a színpadról, amikor még eszembe jutott valami.
- És természetesen a többi elkövetőt is körözzük. Nem juthattak messzire - mosolyogtam. - Nekem csak egy kérdésem maradt - néztem Jean szemébe -, hogy miért pont ezeket a filmeket nézték média órán?
Jean kapott egy mikrofont majd ennyit mondott, miután őt is megbilincselték:
- Ez művészet, ne keressen benne mást.

Hazel

Végigsírtam az egész temetést. Most is egy zsebkendővel törölgettem az egész fejemet.
- Megígértem, hogy megoldom az ügyet - lépett elém Ábel mosolyogva.
- Megígérte - ismétlem halkan. - Annyira köszönöm - borultam hirtelen a nyakába. A tömeg elvonult, gondolom mindenki csomagol. Davet, Jeant és a két igazgatót most nyomták be a rendőrkocsiba és elhajtottak. Csak Tatyi állt a színpad előtt, mosolyogva nézett ránk. Totál beleesett ebbe a nyomozó gyerekbe, aki a pletykák szerint nincs túl a volt barátnője eléggé tragikus balesetén. Elvileg frontálisan egy másik kocsinak ütközött.
- Ez a munkám - vakarta le magáról a kezem. Kimérten biccentett, és sarkon fordult.

- Ugye tisztában vagy vele, hogy Tatyi totál belédzúgott? - kaptam el a karját. - El kell vinned arra a Szesel-szigetekre.
- Igazából Seychelle-szigetek - javítt ki rögtön. - És amúgy ezt kitől tudod?
- Ja, Max mondta - húztam el a számat. - És amúgy én is szívesen elmennék...
- Még átgondolom - legyintett és el is sétált. Max futott elé, kérdezett tőle valamit. Ábel szintén legyintett. Majd Kathe és Klaus. De ő egyenesen Tatyi felé ment.

- Most mit csinál? - állt hirtelen mellém Max. Nagyokat csattogot a rágójával. Ilyenkor izgul.
- Megkéri a kezét? - sikította Kathe. Ez a liba hogyan kerül ide?
- Inkább elmennek szobára? - találgatott Klaus. Egy nagy sallert nyomtam a tarkójára. Fájdalmasam nyúlt a pirosló nyakára.
- Inkább elmennek a Szesel-szigetekre - mosolyogtam.
- SEYCHELLE-SZIGETEK! - hallottam Ábel röhögős hangját. - Menjetek csomagoljatok! - mutatott a koleszra.
- Mi is megyünk? - kérdezte Max izgatottan. Majdnem kiköpte a rágóját.
- Nem is tudtam, hogy bébiszetternek álltál! - bökött Tatyi, Ábel vállába.
- Azért kikérem magamnak én betöltöttem a tizennyolcat! - mutogatott Klaus magára.
- De előre tekerték az időt! Még csak Valentinó nap van! - vágta rá Max.
- Kicsit elkapta diriéket a Vissza a jövőbe láz - nevetett Kathe.
Persze mind felröhögtünk.

Ábel

Mind nevettek. Mogyi talán most nevetett úgy igazán, ezután a három nap után. Tényleg örülök, hogy egy kicsit megnyugodott.
Hát persze, hogy elviszem a kis "sznobokat" a "Szesel-szigetekre". Mogyi posztja nagyot ment.

"#antivalentinisták indulás a Szesel-szigetekre! <3
Kösziiii @abel_barta_the_detective <3
Igazából ha belegondolok, három férfiban bízok meg: Barta Ábel, Jack (Daniels) és Jim (Beam)

max_csakmax: benem sem bizol te boszorkany?? :D

hazelnut: Nem. És írjál normálisan a posztomhoz! Megbuktál nyelvtanból?

max_csakmax: am nem, koszi puszi. ne mond meg mit csinaljak. nem vagy te a nom.

hazelnut: hulye

abel_barta_the_detective: az SEYCHELLE!!! És előtte még meg kell nyerni a pályázatot.

kittykathe: DE MIÉRT??? :D

klaus.mann: Ez nagyon jó!!

abel_barta_the_detective: Már vártam...

A kommentek özönleni kezdtem.
De az már egy új történet kezdete.

Vége

Nagyon köszönöm, hogy ennyien szeretettétek ezt a sztorit! Kommentbe várom a véleményeket! (Elég fontos lenne, mert ez a sztori egy sulis projektnek indult, majd egy könyvvé nőtte ki magát.) ❤️
És még egy kérdés! Meglepett a gyilkos személye?
Még egy fejezettel készülök! Maradjatok velem!