Esett az eső, és hideg szél fújt. A temető már önmagában is rideg hely , de a pocsék időjárás csak fokozott rajta. Rengetegen eljöttek, mindenki el akart búcsúzni a fiatal lánytól. Csodás ember volt, míg a vőlegénye meg nem gyilkolta.
Hátul álltam, rejtekhelyem egy fa volt, és megtörten néztem, ahogyan a koporsót, benne a törékeny testtel a földbe vájt gödörbe helyezik, majd...
Zihálva ültem fel. Ez a rettenetes álom már napok óta kísértett, és nem hagyott nyugodni. A mellettem békésen fekvő menyasszonyomra pillantottam. Megkönnyebbülten sóhajtottam, majd nyomtam egy csókot ajkaira, és nyugodtan hajtottam újra álomra a fejem. Elmosolyodtam. Még mindig halott.

----------------------------------------------------
Nos, igen, ez a kis szösszenet lenne az én válaszom annafanni feladatára, akinek ezúton is szeretném megköszönni ezt a csodás kihívást, nagyon élveztem. :3 Danke schön mein Schatz.♥ (csak hogy németezzek kicsit a kedvedért)

Hogy tovább vigyük ezt a roppant érdekes dolgot, én is kihívok pár embert, remélem megcsináljátok a legjobb tudásotok szerint, de ha nincs kedvetek hozzá, hát...nem erőszak a disznótor.

deadheroine (remélem nem bánod, hogy mindig kihívlak valamire xD)

KucKuc09

Köszönöm a figyelmet!