-Max!-kiabáltam utána.
A futástól lihegve álltam meg mellette.
-Lou!-nézett szemeimbe meglepődötten.
-Nem mehetek veled. Sajnálom.-öleltem meg.
-Semmi baj. Anyukád nem enged igaz?-kulcsolta kezeit törzsemre. Bólintottam egyet.
-De ha hazaérsz, írj rám.-mosolyogtam.
-Mindenképpen.-vált el, majd elsétált.
Egész este vártam. A telefonom mellett ülve vártam, hogy megjelenjen Max chatfeje, miközben kivillan az üzenet, miszerint otthon van és jól. Nem aludtam egy szemhunyásnyit sem.
Reggel eszeveszettül szaladtam át hozzájuk.
-Szia Louis. Ilyen korán?-kérdezte Amelia, Max anyukája, de arca nyugtalan volt, szemei vörösek.
-Max hazaért?-néztem szemeibe aggódóan. Újra előtört belőle a sírás.
-Mi történt?-kezdtem könnyezni. A szívem, mintha ezer darabra hullott volna szét. A torkom összeszorult.
-Max...eltűnt.-rogyott térdre a nő.
-Nem...Nem lehet!-kiabáltam. Szaladni kezdtem Elena háza felé.
-Nem lehet!

-Ne!-ültem fel ágyamban.
-Minden rendben?-jött egy fáradt hang mellőlem.
-Csak egy rossz álom.-vettem egy mély levegőt. Éreztem, hogy a friss oxigén átjárja a tüdőmet. Idegesen bámultam ki az ablakon a sötétkék égre, amit milliónyi csillag borított amit csak a néha elrepülő egy-egy denevér a hold fényében.

-Te csókolóztál már Louis?-kérdezte Max mosolyogva.
-Nem.-néztem fel, szemeibe.-Te?-érdeklődtem, majd a süti tésztáját kezdtem keverni.
-Igen. De nem volt túl jó a csaj.-nevetett.
-Mekkora egy barom vagy tizennégy évesen.-nyújtottam ki a nyelvem.
-A kor egy szám, az érettség egy választás.-mondta bölcsen.
-Ezt egy sztár magazinban olvastam egy sráctól.-vigyorgott.
-Idióta.-nevettem vele.

Reggel hirtelen szakadtam ki görcsös álmomból. Lassan a hideg padlón lépkedve mentem le a konyhába.
-Szia.-köszönt Harry, miközben egy megsült palacsintát forgatott.
-Szia.-ültem le komótosan.
-Jó étvágyat.- tette elém az egyik tényért, amin egy palacsinta kupac foglalt helyet, rajta áfonyából egy szivecske.
-Mindig ilyen romantikus voltál?-nevettem.
-Voltam, vagyok és leszek.-ült mellém.
-Odaadod a szirupot?-néztem rá boci szemekkel. Felém nyújtotta, mire elkezdtem a kupacra folyatni az édes, ragacsos finomságot.
-Mennyit nyomsz rá?!-kérdezte meglepődve. Bekaptam egy nagy falattal, majd teli szájjal vigyorogva válaszoltam.
-Tudod, hogy édesszájú vagyok.-húztam össze szemöldököm.

-Legjobb barátok?-nevetett boldogan.
-Örökre.-nevettem vele.
A világ homályosodni kezdett, fejemben mintha ezer tűt szúrtak volna.

-Louis!-kiáltotta valahonnan, de nem láttam.
-Max!-forogtam körbe, de sehol nem láttam. Teljes sötétség vett körül. A szívem, mintha egy ideges szörny stresszlabdája lenne, olyan erővel és gyorsasággal pumpált.
-Max hol vagy?!-kapkodtam a levegőt.
-A fűznél várlak!-kiáltotta, de alakját sehol nem láttam.

-Lou nyugodj meg. Itt vagyok.-hallottam meg egy hangot. Hideg érzés csapott meg, majd éreztem lefolyni homlokomon az izzadtságom.
-Hazz.-leheltem.
-Itt vagyok.-suttogta.
-Menjünk a fűzhöz.-mondtam könnyes szemekkel.
-Menjünk.-segített felállni, majd elindultunk. Egész úton fogta a kezem és figyelt, nehogy megint összeessek. Odaérve a tóba néztem.
-Van rá mód, hogy lássam. Azt írta az az ember. És a fűz volt a lap másik oldalán.-gondolkodtam.
-Ugye nem arra gondolsz, hogy itt tartja fogva a közelben?-kérdezte ijedten.
Ne! Nem lehet! A fa korhadt és üreges. Pont akkora, hogy elférjen benne egy...egy...
A fához mentem és tapogatni kezdtem. Megláttam rajta egy rést. Belakasztottam ujjam és húzni kezdtem, mire a fa száraz kérgéből egy jókora darab esett ki.
-Nem!-kiabáltam könnyes szemekkel. A fában egy zsák volt. Egy hullazsák.
-Nem! Max!-ordítottam.
-Lou mi...-jött oda Harry.
-Jézusom.-csuklott el hangja.
A fülem sípolni kezdett, a szemem elhomályosodott.
-Max!-estem térdre. Élettelen teste ott állt.
A zsákhoz értem, de kék ruhás alakok ráncigáltak el onnan.
-Max!-kiabáltam, miközben testem elernyedten hullott Harry kezei közé.-Nem halhatott meg! Nem! Harry mondd, hogy ez egy rossz álom! Hazz. Kérlek.-szorítottam pólóját.
Könnyes szemekkel átölelt, én csak szorítottam.

Max Connor-t, a tizennégy évesen eltűnt fiút, megtalálta volt legjobb barátja, parkbéli öreg fűzfa belsejében. A fiút megkínozták, majd megfolytották. A kivizsgálások szerint Max, már évek óta halott lehetett, a tettes ismeretlen, a nyomozást újraindították.