20. rész
Az elkövetkezendő hetek során Lilith és Benjamin kapcsolata egyre mélyebb és szenvedélyesebb lett, még ha elsősorban a testi vonzalomra épült is. Kezdetben minden találkozásuk egy váratlan kalanddá vált. Együtt vacsoráztak egy elegáns étteremben, ahol Lilith kihívó pillantásai és Benjamin sokatmondó mosolyai már az étkezés közben is feszültséget teremtettek. Mire a desszert megérkezett, mindketten tudták, hogy a mosdóban zárul majd az este és valóban, az étterem szűk helyiségében egymásnak estek, mintha alig bírták volna tovább visszatartani a vágyat.
Egy másik alkalommal egy régi moziban ültek, ahol Lilith az ujjait lassan Benjamin combján pihentette, míg a film alatt a teremben rajtuk kívül senki sem volt. A sötétség és a csend cinkostársukká vált, ahogy Lilith egyre közelebb húzódott hozzá, és végül a film eseményei eltörpültek az intim pillanatuk mellett. A vászon előtt szinte megállt az idő, miközben az ő kapcsolatuk egyre felfokozottabb és szenvedélyesebb irányba terelődött.
Egyre újabb és izgalmasabb módszereket találtak arra, hogy felfedezzék egymás határait és játékosan teszteljék, mi az, ami még izgalmat okoz. Egy nap Lilith viccből felhozta az ötletet, hogy mi lenne, ha kipróbálnának egy telefonos appal vezérelhető vibrátort, amivel Benjamin bármikor irányíthatná a rezgést, akár nyilvános helyen is. Benjamin azonnal lecsapott az ötletre, látva a lehetőséget, hogy a játékot ne csak szórakozásként, de egy kis tanítóleckeként is használja Lilith számára.
Amikor Lilith egyértelműen olyan dolgokat tett, hogy csak Benjamin kedvére próbált tenni, nem pedig a saját vágyait követte, Benjamin a vibrátorral finoman, de könyörtelenül jelezte ezt neki. Egy alkalommal, mikor egy forgalmas utcán sétáltak, Benjamin elővette a telefonját, és a vibrátor rezgését a legalacsonyabb fokozatról egészen magasra állította, ahogy Lilith arcán a meglepetés és zavarodottság keveréke megjelent. Lilith megpróbálta fenntartani a nyugalmat, de Benjamin mosolyából tudta, hogy ezt a játékot ő irányítja.
– Minden oké? – Kérdezte Benjamin ártatlanul, miközben Lilith remegő lábakkal próbált lépést tartani. Amikor Lilith ismét csak Benjamin kedvéért tett valamit, és nem a saját öröméért, Benjamin megint szórakozottan megnyomta a gombot, és a vibrátor intenzíven rezegni kezdett. Lilithnek tanulnia kellett. Ha valami nem neki is örömet okozott, akkor Benjamin nem kímélte.
Ez a fajta játékos, de tanulságos szórakozás végül is mélyebbre vezette Lilithet. Idővel megértette, hogy Benjamin valóban azt szeretné, ha mindketten egyenlő élvezettel és vággyal lennének jelen a kapcsolatukban.
Az ilyen titkos, szenvedélyes pillanatokon keresztül nemcsak egymás testét, de egyre jobban egymás személyiségét is felfedezték. Ahogy teltek a napok és a hetek, Lilith és Benjamin egyre jobban megtanulták, hogyan reagálnak a másik legapróbb gesztusaira, hogyan olvassák egymás pillantásait és mozdulatait. Minden egyes találkozás közelebb hozta őket, és bár még mindig a testi kapcsolat dominált, fokozatosan épült valami mélyebb is.
Most is épp egy bevásárlás közepette akarta megbüntetni Benjamin, ahogy az elmúlt hetekben számtalanszor tette. Ahogy végigjárták a bevásárlóközpont sorait, Lilith próbált a megszokott módon válogatni a polcokról. De minden lépésnél érezte a vibrátor finom, de egyre erősödő lüktetését, amit Benjamin irányított. Egy ponton, mikor egy csokit akart levenni a legalsó polcról, Benjamin észrevette az alkalmat. Ahogy Lilith előrehajolt, hirtelen, a legmagasabb fokozatra állította a vibrátor ütemét.
Lilith térde megremegett, ahogy megérezte az erőteljes pulzálást. Egy pillanatra meg kellett kapaszkodnia a polc szélében, és mély lélegzetet vett, hogy ne essen össze. Próbálta összeszedni magát, de a hirtelen érkező izgalom kis híján elragadta. Benjamin pedig mintha csak véletlenül tenné, lazán a bevásárlókocsira támaszkodva mosolygott rá. Lilith visszanézett rá, tekintete könyörgő volt, de Benjamin csak megvonta a vállát, mintha semmi köze nem lenne a történtekhez.
Lilith végül felállt, arca kipirult, és óvatosan a kosárba ejtette a csokit. Tudta, hogy Benjamin minden lépését figyeli, és élvezi az uralkodását rajta, miközben a vibrátor továbbra is halk, de határozott rezgésekkel játszott a testén.
Ahogy haladtak a sorok között, Lilith egyre jobban próbálta tartani a látszatot, de belül tudta, hogy a következő pillanatban akár össze is rogyhat a vágytól.
Lilith alig bírta tartani a tempót Benjamin játékával, és már minden izma azt kívánta, hogy gyorsan végezzenek a bevásárlással. Ahogy közeledtek a pénztárhoz, elhatározta, hogy végre pontot tesz ennek a kínszenvedésnek a végére. Szinte szaladva kezdett haladni, hogy minél hamarabb kikerülhessen a helyzetből.
Ám Benjamin, érzékelve Lilith sietségét, egy cinkos mosollyal megállította őt. Mutatóujját lassan felemelte, jelezve, hogy még nem jött el a megkönnyebbülés pillanata.
– Még nem végeztünk! – Mondta halkan, de határozottan. – El kell mennünk a húspulthoz is, ahol a húst félretettem mára.
Lilith szeme egy pillanatra összeszűkült, belül pedig összeszorult a gyomra. Azonnal tudta, hogy Benjamin még fokozni akarja a helyzetet. Ahogy elindultak a húspult felé, érezte, hogy a vibrátor hirtelen ütemet váltott, nemcsak lüktetett, hanem szívni is kezdte a csiklóját, teljesen felborítva az önuralmát.
Amikor odaértek a húspulthoz, az eladó egy idős, szószátyár férfi, akit Lilith mindig is kedvelt a barátságossága miatt, rögtön beszélgetésbe elegyedett vele. Azonban Lilith képtelen volt figyelni a beszédére. A szívó hatás minden idegszálát megrángatta, és minden erejével próbálta visszatartani a remegését, miközben az eladó valamit magyarázott az aznap beérkezett húsokról.
Az eladó mosolyogva folytatta a beszélgetést, mintha semmi furcsát nem vett volna észre, bár Lilithnek minden izma feszült az idegességtől és az izgalomtól. Az idős férfi barátságosan érdeklődött, közben Benjamin egyre játékosabban kezelte a vibrátor távirányítóját, éppen akkor, amikor Lilith a legjobban próbált volna koncentrálni.
– Na, és megvan még az a kiskutyád? Hogy is hívják? Bogi, igaz? – Kérdezte az eladó vidáman, miközben Lilith alig tudta kontrollálni magát.
Pont abban a pillanatban, hogy válaszolni próbált volna, Benjamin hirtelen bekapcsolta a vibrátor egyik különleges funkcióját, ami nemcsak rezgett, hanem olyan mozgást imitált, mintha előre-hátra mozogna benne. Lilith szeme egy pillanatra kikerekedett, ahogy megérezte az új hullámot, ami átjárta a testét.
Lilith alig tudta kontrollálni magát. Pont abban a pillanatban, hogy válaszolni próbált volna, Benjamin hirtelen bekapcsolta a vibrátor egyik különleges funkcióját, ami nemcsak rezgett, hanem olyan mozgást imitált, mintha előre-hátra mozogna benne. Lilith szeme egy pillanatra kikerekedett, ahogy megérezte az új hullámot, ami átjárta a testét.
Lilith próbálta összeszedni magát, bár minden szava mintha küzdelemből született volna.
– Ööö... nem, igazából Stormy... a neve Stormy. – Korrigálta az eladót nehezen, miközben az arcán halvány pír futott végig. Az idős férfi azonban észre sem vette a zavarát, csak bólogatott mosolyogva.
– Ó, hát persze! Elnézést, rosszul emlékeztem. Stormy, igaz, igaz! Hát, mindig összekeverem a neveket. Mindenesetre biztosan örül, hogy van valaki, aki gondoskodik róla. – Az eladó jókedvűen folytatta a csevegést, mit sem sejtve arról, mi történik valójában.
Lilith fogai összeszorultak, és próbálta megőrizni a pókerarcát, de érezte, hogy mindjárt felrobban a belső feszültségtől. Benjamin nemcsak az irányítást vette át, hanem szándékosan a legváratlanabb pillanatokban változtatott a vibrátor sebességén, ami olyan érzést keltett, mintha valaki valóban mozogna benne, ami még inkább fokozta az élményt.
– Jól van... minden rendben vele. – Suttogta Lilith, miközben próbált mélyeket lélegezni, és közben elkerülni, hogy az eladó észrevegye az egyre küzdelmesebb állapotát. Próbált koncentrálni a beszélgetésre, de közben Benjamin tovább játszadozott vele.
Az idős férfi még mindig barátságosan csevegett, mintha semmi furcsa nem történt volna.
– Örülök, hogy hallom! Meg kell, hogy mondjam, mindig is kedves kis társ volt az a Stormy. De... te biztosan ma is nagyon elfoglalt vagy. Sokat vásárolsz, úgy látom.
Ekkor az eladó egy pillanatra megállt, majd észrevette, hogy valami nincs rendben.
– Minden rendben, kedvesem? Olyan furcsán remegnek a lábaid, és mintha izzadna a tenyered is... meg az arcod is egészen kipirosodott.
Lilith szinte már képtelen volt válaszolni, miközben az izgatottság és a feszültség egyre nőtt benne. Ekkor Benjamin ártatlan mosollyal megszólalt.
– Csak egy kicsit izgatott. Ma mutatom be őt az anyukámnak. Lilith arca nemcsak a vibrátortól, de a váratlan hírtől is kipirult, szinte megdermedt, ahogy a szavak elhangzottak.
Az eladó szája tátva maradt, majd szélesen elmosolyodott.
– Ó, hát ez nagyszerű! Most már értem, miért vagy ennyire izgatott, kedvesem. A bemutatkozás mindig egy nagy pillanat!
Lilith arca nemcsak a vibrátortól, de a váratlan hírtől is kipirult, szinte megdermedt, ahogy a szavak elhangzottak.
Miután az eladó befejezte a csevegést, Lilith nagy nehezen kinyögte a búcsú szavait, majd Benjaminnal együtt lassan elindultak a pénztár felé. Minden lépésnél érezte, ahogy a vibrátor mozgása belülről tovább feszíti a határokat, és a szíve egyre hevesebben vert, már nemcsak az élvezettől, hanem Benjamin szavai miatt is. Ahogy haladtak a sorok között, nem bírta tovább, és halkan kiakadt.
– Te most komolyan mondtad azt, hogy találkozunk az anyukáddal? – Kérdezte, miközben féloldalasan rá pillantott, aggódó és kissé riadt arccal.
Benjamin halkan nevetett, szinte pajkos mosollyal nézett rá, majd visszahalkította a vibrátort, hogy Lilith kicsit összeszedhesse magát.
– Igen, komolyan gondoltam – De nem ma. Ne aggódj! – Mondta nyugtatóan, ahogy elővette a pénztárcáját. – Nem lenne még alkalmas.
Lilith megkönnyebbülten fújta ki a levegőt, bár továbbra is kissé zavartan nézett rá.
– Jó, mert... ez most azért egy kicsit sok lenne egyszerre! – Mondta, és próbált higgadtan beszélni, bár a vibrátor még mindig dolgozott benne, ha épp csak lassabban is. – De nem fogsz csak úgy bedobni egy ilyen találkozóra anélkül, hogy előre megbeszélnénk, igaz? – Tette hozzá, miközben a pénztárhoz értek.
Benjamin halkan felnevetett, mintha az egész csak egy kis tréfa lenne.
– Megígérem, hogy szólok előre. De addig is... azt hiszem, van itt még valami, amit be kell fejeznünk. – A szavaiban rejlő kihívás ott vibrált a levegőben, és Lilith érezte, hogy nem lesz ennyivel vége a napnak.
Ahogy Lilith és Benjamin az üzlet pénztárához léptek, Lilith gyomrában egyre fokozódott az izgalom. Az apró, diszkrét vibrátor, amit Benjamin távirányítással szabályozott, láthatatlanul, de annál intenzívebben játszadozott vele, amikor észrevétlenül megemelte a rezgést. Lilith arcán a zavar és kétségbeesés kezdett kirajzolódni. Szinte könyörgő szemekkel nézett Benjaminra, remélve, hogy ő fizet majd helyette, mert ő képtelen volt koncentrálni ebben az állapotban.
Az eladó egy mosollyal várta, hogy valaki elővegye a pénzt, de a pillanat feszülté vált. Benjamin, kihasználva a helyzetet, hosszan megnyomta a távirányítót, és a vibrátor erőteljesen rezegni kezdett. Lilith belső combjai összeszorultak, és alig bírta elfojtani a nyögést.
– Ki fizet? – Kérdezte türelmesen az eladó, miközben a vibrátor folyamatosan dolgozott Lilith testében.
Egy pillanatnyi mély csend telepedett rájuk, Lilith szíve a torkában dobogott. Képtelen volt megszólalni, ahogy a rezgés egyre intenzívebb lett, de végül összeszorított lábakkal, remegő hangon kibökte.
– Én... én fizetek. – Mondta alig hallhatóan, próbálva megőrizni a méltóságát, miközben belül teljes káosz tombolt.
Ahogy Benjamin átnyújtotta neki a tárcát, egy pillanatra finoman megpaskolta Lilith kezét, csendes, de egyértelmű figyelmeztetésként. Ez most a büntetés volt azért, hogy Lilith nem szólt korábban, hogy nincs kedve szexelni. Ahogy Lilith fizetett, már tudta, hogy legközelebb nem lesz ilyen csendes, ha saját vágyai nem találkoznak Benjaminéval.
A fizetés után Lilith és Benjamin felszálltak a buszra, amely hazafelé tartott velük. Lilith egy mély sóhajjal engedte ki a feszültséget, remélve, hogy végre lesz egy kis nyugalma a nap izgalmai után. Benjamin továbbra is huncut mosollyal figyelte őt, de Lilith abban bízott, hogy talán egy kis szünetet kap tőle. Ahogy elhelyezkedtek a busz ülésein, Lilith már-már ellazult, amikor egy fiatal kisgyerek szállt fel, aki azonnal sírni kezdett.
A sírás betöltötte a buszt, és Lilith bosszúsan felsóhajtott. Úgy érezte, hogy már csak ez hiányzott a nap végére. De Benjamin arckifejezése megváltozott, ahogy a síró gyerek felé pillantott. Egy pillanatra elgondolkodott, majd mintha valami zseniális ötlet jutott volna az eszébe, gonoszkás mosoly terült szét az arcán.
– Figyelj csak. – Suttogta Lilithnek, miközben elővette a telefonját, amin a vibrátor távirányítója futott korábban. Lilith értetlenül nézett rá, de mielőtt bármit kérdezhetett volna, Benjamin odalépett a gyerekhez, és odaadta neki a telefont.
– Nézd csak, ez egy játék! – Mondta Benjamin barátságos hangon a gyereknek. – Ha megnyomsz rajta egy csomó gombot, és húzogatod az ujjaddal, akkor egyre jobb lesz, és nyerhetsz egy csokit!
A kisgyerek szeme felcsillant, és azonnal elhallgatott. Lelkesen nekilátott a „játéknak", Benjamin pedig hátradőlt az ülésen, mintha semmi különös nem történt volna. Lilith eközben megdermedt, amikor érezte, hogy a vibrátor hirtelen erősödni kezd benne. Benjamin elégedett mosollyal nézett rá, miközben Lilith próbálta elrejteni zavarát és izgalmát a buszon utazók előtt.
Lilith lábai önkéntelenül is keresztbe fonódtak, miközben próbálta visszatartani a nyögést, és minden erejével küzdött, hogy ne adja át magát az egyre fokozódó izgalomnak.
– Benjamin... – Suttogta remegő hangon. – Nem bírom tovább!
– Csak még egy kicsit kell. – Mondta, kezét a combjához húzva, ujjaival köröket rajzolva a bőrén. – Azt akarom, hogy átlépd a korlátaid!
Lilith az ajkába harapott, és megpróbálta visszatartani a nyögést, ami azzal fenyegetett, hogy kiszabadul a szájából. Érezte, hogy egyre közelebb kerül a peremhez, teste megremeg a gyönyör minden hullámától, ami elöntötte.
Végül, mikor elérték a busz végállomását, és leszálltak, Lilith fellélegezhetett. Benjamin pedig csak egy csokoládét húzott elő a szatyorból, mintha semmi különös nem történt volna.
– Tessék, kis haver! – Mondta, és átadta a velük szemben álló fiúnak. – Megérdemelted.
Ahogy Lilith és Benjamin hazaértek, a nap izgalmai után végre megnyugodhattak. Benjamin levette a kabátját, Lilith pedig csendesen sóhajtott egyet, örülve, hogy végre otthon vannak. Az estét lazítással tervezték folytatni, így Lilith bekészített egy filmet, amit már régóta meg akartak nézni, és leültek a kanapéra egy takaró alá. Benjamin közelebb húzódott, és átkarolta Lilithet, aki boldogan bújt hozzá.
A film lassan elindult, ők pedig csendben, összebújva figyelték a jeleneteket. Időnként váltottak néhány szót, néha csak egy – egy mosoly, nézés vagy apró érintés volt köztük, de mindketten érezték, hogy ez egy különleges pillanat. Ahogy a film vége felé közeledtek, Benjamin egyszer csak félretette a távirányítót, és a szemébe nézett.
– Lilith. – Szólalt meg halkan, finoman megsimogatva az arcát. – Mondjunk el egymásnak egy titkot. Valami olyan dolgot, amit még senkinek sem mondtunk el.
Ahogy Lilith elgondolkodott Benjamin kérésén, a szeme egy pillanatra elsötétült, majd visszatért a könnyed, kedves mosoly az arcára. Még sosem beszélt erről senkinek. A pillanat meghittsége és Benjamin figyelmes tekintete azonban bátorságot adott neki, hogy megossza vele a múltjának egy titkos, sötét szeletét.
– Benjamin. – Kezdte halkan, szinte suttogva. – Van valami, amit még soha senkinek nem mondtam el. Valami, amiről azt gondoltam, hogy örökre eltemetem.
Benjamin egyre komolyabb arccal hallgatta, látta Lilith arcán az érzelmek kavargását.
– Tudod, volt egy időszak az életemben, amikor nagyon rossz helyen voltam. Úgy éreztem, mintha menekülnék az egész világ elől. És... egyszer, akkoriban, olyan helyzetbe kerültem, amire azóta sem vagyok büszke. Valójában rémálmaimban sem akartam volna, hogy valaha is megtörténjen.
Benjamin figyelmesen várta, hogy folytassa, de óvatos volt, semmit sem siettetett.
– Embert öltem.
Nyilvános kivégzés lesz, vajon ki lesz a hóhér, és kinek a nyaka válik meg a fejétől?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro