Pufff...

Hallottam meg egy hangos puffanást és szemeim egyből kipattantak.

A franciaágy bal oldalán elhelyezkedő éjjeliszekrényhez hajoltam, hogy felkapcsoljam a lámpát, közben pedig telefonomat felemelve csekkoltam hány óra is van jelenleg. Hajnal egy.

Komótosan kikeltem az ágyból és az erkélyajtó felé indultam meg, mert innen érkezett a zaj.

-Daniel?-néztem az erkélyen fekvő férfire döbbenten amikor kinyitottam az ajtót. -Mégis mi az édes bánatot csinálsz itt hajnali egy órakor?-fontam karba kezeimet, mert kissé csípős volt ez a kora tavaszi hajnal.

-Mondtam, hogy jönni fogok.-szólalt meg fájdalmasan miközben az oldalát fogta.

-Aha, én meg mondtam, hogy ne játssz Pókembert.-masszíroztam meg a homlokomat.

-Hát látod, játszottam.-nyögött fel.

-Azt is mondtam, hogy majd jön Lily és elintézi, hogy, ha este az ő közelében nem is, de napközben a farkadat a helyén tartsd. Vagy igazából az is elég, ha az én közelben a helyén tartod.-néztem az égre hátha valami isteni csoda megsegít.

-Tudod, hogy Lily a nagyszüleinél van.-nézett rám féloldalasan a földről.

-Eggyel több ok amiért nem az én erkélyemen kéne feküdnöd.-tártam szét a kezeimet.

-De mondtam, hogy jövök és adok neked sok gyönyört.-tornázta fel magát ülő helyzetbe.

-Mennyit ittál?-guggoltam le hozzá - mert rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem józan - hogy a szemét csekkoljam, bár a pia szag egyből megcsapott szóval nem volt nagy dolog, hogy kitaláljam, egyértelműen sokat.

-Mit csináltok?-hallottuk meg Lando fáradt hangját bal oldalról miközben az ő erkélyéről át nézett ránk.

-Semmit. Lando menj vissza aludni.-szóltam rá a fiúra, legalább egyikőnk legyen már kipihent holnap.

-Jó volt az este Maxal?-nevetett Danielre a fiú.

-Verstappen?-néztem Danielre. -Te komolyan leittad magad azzal az isten csapásával? Szórakoztok velem?-tártam szét a kezeimet tanácstalanul. -Nézz rám.-ragadtam meg a férfi állát és a gyér fényben vizslattam a szemeit drog, vagy füvezés apró jeleit keresve bennük. -Nem volt fű vagy drog ugye? Daniel jézusom! Tudod ugye, hogy ezért ki is tehetnek?-néztem a férfire aki bár bólogatott szerintem a világáról sem tudott.

-Megoldod egyedül vagy segítsek?-nézett rám Lando várakozóan.

-Menj aludni nyugodtan, megoldom.-mosolyogtam rá bíztatóan.

Bólintott a fiú, majd elköszönt tőlünk én pedig zsibbadó lábakkal és fázó végtagokkal néztem a részeg férfira.

-Na gyere, átviszlek a szobádba.-fogtam meg a jobb kezét azzal a szándékkal, hogy felsegítem.

-Újra átfogok mászni hozzád.-figyelmeztetett. -Meghalni meg nem akarok szóval mi lenne, ha megspórolnánk a felesleges részeg mászkálásomat és akár most odaadnád magad.-nézett rám a férfi vigyorgva.

-Ritka hülye vagy erre nem tudok mást mondani.-löktem meg a vállát gyengéden. -Tehát azt mondod, hogy addig fogsz pókemberesdit játszani amég a szobámba nem kötsz ki?-néztem kérdőn a férfira, aki bólintással jelezte, hogy értem én ám mi a dörgés. -Aha, oké, vágom. Tiéd lehet a fotel vagy a föld.-jelentettem ki miközben a kezénél fogva felemeltem.

Bebotorkáltunk a szobába és megszólalt a lelkiismeretem, hogy nem lehetek ennyire kegyetlen, ezért az ágy jobb oldali része felé indultam, a takarót félrehúztam és leültettem a férfit, Daniel pedig egyből hátra is dőlt.

-Remek.-forgattam meg a szemem. Leguggoltam leoperáltam róla a két cipőjét, majd két lábát megfogva raktam fel az ágyra és takartam be őt.

-Nos, akkor jó éjszakát Alpaka uraság.-motyogtam magamnak, majd az éjjeliszekrényen lévő kis lámpához nyúltam és lekapcsoltam azt, majd elkerültem ismét az álomvilág mély bugyraiban zsubbadt és átfagyott végtagokkal.

-De szar.-hallottam meg közvetlenül a fülem mellett egy fájdalmas nyögést, nos, igen a másnaposság tényleg elég szar, főleg annak aki még hajnalok hajnalán erkélyeken át mászkált.

Megfordultam, hogy megnézzem Daniel milyen állapotban van és ekkor tudatosult bennem, hogy kezei erősen közrefogják derekamat.

-Um elengednél?-húztam el a számat.

-Jó reggelt Lyn.-mosolygott rám szélesen miközben reggeli rekedtes hangját hallatta kezeit pedig szófogadóan levette rólam.

-Nyilván jobb lenne, ha nem te feküdnél mellettem, de neked is.-forgattam meg szemgolyóimat, majd kezemet kinyújtva a mellkasát próbáltam eltolni magmtól.

-Mikor szerváltad le magadról a pólót?-rémültem meg miközben ujjaim a csupasz mellkasával találkoztak.

-Nemrég. Tiszta pia szaga volt.-dörzsölte meg szemeit.

-Nem csodálom, ez a nagy helyzet.-ültem fel.

-Átmegyek felöltözni a szobámba.-ült fel ő is, majd kikelt az ágyból és elindult az ajtó felé.

-Fogalmam sincs mit mondtam az este.-méregette arcomat kutatóan.

-Csak a szokásos szisztémák, tudod.-rántottam meg a vállam, majd rendezetlen kazalként elterülő hajaim közé vezettem az ujjam.

-Elnézést kérek. És köszönöm szépen, hogy nem hagytál egyedül, ez most jól esett McLaren.-jelentette ki majd kilépve a szobából hagyott magamra én pedig figyeltem a kidolgozott izmos hátának távolodását, majd hátra vetettem magam az ágyban és a plafonnal szemeztem egy jót azon filózva, hogy Daniel Ricciardo mindig képes meglepni és ledöbbenteni.

Miután összeszedtem magam és úgy nem nyilvánítottam ki, hogy e kinézettel mehetek emberek közé bepakoltam a Chloé táskámba a pénztárcámat és egy palack vizet, majd elindultam a lépcső felé, hogy levágtassak a többiek közé reggelizni.

-Melyik újabb divatház kreálmányát láthatjuk viszont a kezeden fityegni kontyos McLaren kisasszony?-hívta fel Daniel a figyelmemet az étteremben hangosabban odaszólva, így megtaláltam őket és elindultam az asztaluk felé.

-Jó reggelt neked is.-néztem körbe, majd blézeremet lekapva és a székre terítve foglaltam helyet mellette és Lando mellett.

-De mi már...-kezdett bele Daniel értetlen arccal.

-Ti mit esztek?-vágtam közbe a férfi mondandójába.

-Angol vagyok, úgy érzem ez nem is lehet kérdés..-mutatott Lando a tányérjára amin tojás volt és bacon.

-Remek, akkor megyek szerzek valamit magamnak.-bólintottam majd felállva indultam el a svédasztal felé.

-Lyn mi volt ez?-jött oda mellém Daniel.

-Lando este felkelt a kis akciódra.-kezdtem bele rá se nézve miközben telepakoltam a tányérom szendvics alapanyagokkal. -Fogalmam sincs igazából, hogy miket hallott a zavarbaejtő hülyeségeidből, de mondtam neki, hogy menjen aludni, mert vissaviszlek a szobádba. Nagyon imádom, de nem akarom, hogy többet gondoljon bele, mint ami valójában történt. Gyakorlatilag közölted velem, hogy úgyis átmászol hozzám, ha visszaviszlek, szóval emiatt történt meg az, hogy az ágyamban kötöttél ki, és cserébe, ha lehet egy kérésem akkor maradjon ez köztünk, mert nem akarok hülye és alaptalan pletykák áldozatává válni.-mondtam neki, majd tányéromat megemelve indultam vissza az asztalhoz Danielt magam mögött hátra hagyva.

. ✿❀✿❀✿❀✿❀✿❀✿ .

Sziasztok!💖

Igen, bizony! Itt az újabb rész.
Nem mondom azt, hogy teljesen kilábaltam az ihlet hiányból, de már sokkal jobban állok ihlet szinten. Tudom mi lesz a vége és milyen fordulatok lesznek, úgyhogy kicsit megnyugodtam, e minimális nyugalomnak hála olvashattok egy újabb részt.🥺💖

IrisBlack94

Amíg a Daniel Ricciardos könyvemet írtam nem szerettem volna másik könyvet olvasni, ám muffins004 egyik délután megtalált, hogy ezt muszáj elkezdenem, és úristen milyen jól tettem, hogy belekezdtem, csoda könyv egy csoda csajszimajszitól, akinek a profilján 4 további könyv található.

Daniel és Ivy történetét mindenképpen csak ajánlani tudom. 💖🥺