7
//Dream
December. Nagyon gyorsan eljött a tél, de én nem bánom.
A reggel nagyon hűvös volt, mindent hó borított. Egy nagy mosollyal néztem körül az iskolaudvaron.
Ismét korán jöttem, és George-ot szokásosan annál a buta cseresznyefánál találtam.
Ezúttal viszont George valahogy más volt.
Az arca piros a hideg levegőtől, a nagy kabátban amit viselt szinte el tudott volna veszni. Barna fürtjein egy kötött sapka volt. Tetején egy bojt, és a sapka füles volt, egy-egy megköthető madzag lógott belőlük.
A fiú egy nyugodt tekintettel és mosollyal nyúlt izgatottan a hóba, mit sem sejtve arról, hogy őt nézem.
Lehajoltam, és a kezembe vettem egy kis havat, hógolyóvá gyúrva azt, majd halkan megközelítettem George-ot, és a fejének dobtam a hógolyót.
"Ah!" Fogta meg a fejét, és ijedten felnézett, a mosolya elhalványult.
"Oh már. Ennyire elrontom a kedvedet?" Kuncogtam, majd leguggoltam George mellé.
"E-ezt miért kellett!?" Nézett rám idegesen, mire én csak sóhajtottam.
"Csak próbáltam játékos lenni, de te túl érzékeny va—." Próbáltam volna befejezni a mondatomat, de hirtelen éreztem a hideg havat az arcomon.
"Így már kvittek vagyunk." Mondta George egy önelégült vigyorral, mire én is elmosolyodtam, és belemarkoltam a hóba, majd a nyakába nyomtam azt.
"Remélem befagy a segged!" Nevettem mire a szemei kikerekedtek.
"Eek- ez nagyon hideg baszki! A-ah!" Rezzent össze a fiú, az ajkai remegtek a hidegtől miközben kisöpörte a havat a nyaka hátuljából.
~~~
Nem figyeltem kémián, csak az ablakon pillantgattam kifelé.
Miért nem esik a hó? Csak éjszaka esik, nappal pedig nem, így pont nem tudjuk látni. Szuper.
Az óra második felében George feje hátulját néztem. Azon gondolkodtam, milyen vicces lenne, ha beleverném a fejét a padba.
Persze ez semmi személyes, bárkivel megtenném. Néha vannak agresszív gondolataim, amiket legtöbbször úgy elégítek ki, hogy megverek egy nálam gyengébb embert.
Kívánom, hogy a pokolra kerüljek.
Kivéve, ha egy földi angyal nem tisztít meg.
Nagyon sok helytelen dolgot tettem már. Minden este azon agyalok, mikor fog elérni engem a karma.
Kicsengettek, és mindenki előkapta a telefonját, majd kisétált az osztályból.
Kivéve George.
Az ablakhoz rohant, és izgatottan kinézett. Csak csendben néztem értetlenül.
"Mit lesel annyira..?" Emeltem meg a szemöldökömet miközben George arcát fürkésztem.
"Esik a hó!" Mondta, majd egy lágy mosollyal indult a kijárat felé.
Az ajkaim kicsit szétnyíltak, és én is kinéztem az ablakon. Valóban esett a hó. Pislogtam párat, majd kifutottam.
Kiértem az udvarra, ahol George már boldogan bámult az égre. Az ég borús volt, és kicsit sötét lett. Gyönyörű hópelyhek szállingóztak le a fellegekből, és egy nagyobb darab épp George göndör hajára esett.
Elmosolyodtam a látványon, majd odasétáltam hozzá.
"Szép, igaz?" Néztem felfelé én is.
"Igen! Nagyon szép." Motyogta miközben fel-fel pillantott, de inkább engem figyelt.
"Ezeket a seggfejeket nem is érdekli.." Morogtam ahogy szétnéztem az udvaron, és az összes diák kezében csak a telefon volt.
Amint visszanéztem George-ra, ő már sétált a cseresznyefa felé. Követtem, és egy unott tekintettel sóhajtottam, mikor megfogta a fa törzsét.
"Nem unod még?" Meredtem George-ra, amint megrázta a fejét.
"Unom a fenét. Hogy lehetne unni ezt a gyönyörűséget?" Kérdezte egy vigyorral amint kaparta a fakérget.
"Ah, érdekesebb neked a hülye fa, mint én?" Tettem a kezemet a mellkasomra.
"A fa nem ad nekem migrént." Forgatta meg a szemét.
"Miért, én igen?"
"Igen."
~~~
A tél egy nyomasztó évszak. Mégis ilyenkor születik a legtöbb versszak.
Fiatal költőként a tél jó inspiráció, vagy talán egy szomorú hallucináció.
"Kedves arcodon édes a mosoly,
Ártatlan lelked segítségért zokog.
Fájdalmadat hideg alá temeted,
Szeretteidet bátran megveted.
Sosem tudnálak bántani,
Gyere a hóba játszani!
Te vagy a legszebb karácsonyi ajándék,
Érted bármikor meghalnék."
Téli Dal / -R
~~~
A levegő nagyon lehűlt, így George ismét feltette a sapkát a fejére. Azzal szórakozott, hogy kilélegzett, és a lehelete látszott a hideg hőmérséklet miatt.
Gyerekes.
Ha tetszett ez a rész, kérlek nyomj egy csillagot 💕
Nagyon élem ezeket a rímeket. Azt a rövid verset 3 perc alatt írtam, mert megittam egy pohár kakaót lol
Sziasztook<33
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro