//Dream

Hajnali öt körül elnyomtak az aggasztó gondolataim, elaludtam.

Hétkor viszont már kelni is kellett, az osztályfőnök bejelentette a mai programokat.

Az osztály többsége másnapos volt, és nyavalygott, mert fájt a feje.

Én nem ittam sokat, de a legszerencsésebb George volt, aki egyáltalán nem ivott, és kialudta magát.

A program nem volt más, mint átlagos városnézegetés. Nem izgatott annyira, de ami muszáj az muszáj.

Az osztály egy ideig együtt ment, majd délután kettő körül csapatokra lettünk bontva, és "szabadidő" volt, azaz a szobatársaiddal odamész ahova akarsz, csak fél négyre vissza kell érni a szállásra.

"Mi a szart csináljunk fél négyig?" Morgott Alan, megigazítva a szemüvegét.

"Menjünk el kajálni." Javasolta Leo, de Alan hevesen rázta a fejét.

"Nem hoztam magammal pénzt, max akkor menjünk, ha valaki fizeti nekem." Vigyorgott a barna hajú.

Én csak megforgattam a szememet. Alan egy nárcisztikus seggfej, ahhoz képest, hogy nem a legszebb teremtés, elég öntelt. Talán erősebb szemüveget kéne vennie, hogy lássa magát a tükörbe.

Vagy lehet, hogy csak én utálok ennyire mindenkit? Elvégre, mindenkiben a rosszat látom. De hát tudtok hibáztatni? Ebben a világban mindenki gonosz.

Leo felajánlotta, hogy ő fizeti a kaját Alan-nek.

~~~

Leültünk egy asztalhoz az étteremben, ahol Alan és Leo már az étlapot fürkészte, én azonban a fiatal pincérnő helyes kis fenekét néztem.

"Úgy látom te már tudod mit akarsz enni." Vigyorgott rám Leo; a szeme köztem és a pincérnő között cikázott.

"Na igen, biztosra tudom." Motyogtam egy mocskos mosollyal, a két fiú velem szemben idétlenül nevetni kezdett.

Magam mellé pillantottam, ahol George egy szalvétával játszott, valószínűleg nem figyel a külvilágra.

"Te nem eszel semmit? Neked sincs itt a pénztárcád?" Kérdeztem, ő pedig felnézett rám, és megrázta a fejét.

"Nem, nekem itt van, csak nem vagyok éhes." Mondta George, gyengén megütögetve a pénztárcáját a zsebében.

"Ma még nem is ettünk.. Biztos?" Döntöttem oldalra a fejemet.

Erre már szavakkal nem válaszolt, csak bólogatott miközben könyökölt az asztalon.

~~~

Evés után még elbaromkodtuk az időt, és fél négyre vissza is értünk a szállásra.

Ott még meghallgattunk egy több mint egy órás előadást Norvégiáról, ami kibaszott unalmas volt, plusz még beszélgettünk.

Negyed hat volt, és mivel Norvégiában télen hamar sötétedik, ezért elég hamar sötét is lett.

Mindenki visszament a szobájába, majd egy fél óra után, az egyik lány kopogott be hozzánk.

"A tanárnő üzeni, hogy melegen felöltözve gyertek ki a szállás elé. Ma este sok lesz a hullócsillag."

Felkaptuk a kabátot, és meglepetésemre még az arrogáns Alan, és osztálybohóc Leo is izgatottnak tűnt.

George arckifejezését nem tudtam leolvasni, csak semleges arccal ballagott ki a szállás elé.

A füves területnek köszönhetően, mindenki lefeküdt a talajra, még ha picit nedves is volt.

Az utak lámpái kicsit bevilágították a mező annak részét, ahol az osztály volt, így nem volt annyira látható az ég.

Hát még ez a pillanat sem lehet tökéletes? Megforgattam a szemeimet, majd megpillantottam, ahogy George a szállás épülete mögé sétál.

Összezavarodottan néztem őt egy percig, majd rájöttem, mit is akar.
A lámpák fénye nem ért el addig, így az ég sokkal tisztább volt.

Szétnéztem, és mikor láttam, hogy a tanárnő nem figyel, George után mentem.

És valóban, sokkal sötétebb volt minden, így az összes csillag látszódott az égen.

George kicsi sötét figuráját egyből megláttam, ahogyan a fűben csücsül.

Minden negatív érzelmemet, és minden sértő viccemet próbáltam félretenni, hogy tényleg ne rontsam el
ezt a pillanatot.

Odasétáltam George-hoz, és leültem mellé.

"Nem akarok rosszat, most komolyan. Nem akarlak zavarni, csak nézni szeretném.." Mondtam halkan, a hangom őszinte és komoly volt.

George felém fordította a fejét, és bár nem láttam annyira élénken az arcát a sötéttől, biztos voltam benne, hogy le fog szidni.

De nem, nem tette.

"Oké"

Megszeppenve néztem rá, nem számítottam arra, hogy ilyen jól fogadja azt, hogy még ide is követtem.

Lefeküdtem a fűbe, és az eget bámultam. Egy kis idő után George is így tett.

Hullócsillagot még nem láttunk, azonban valami meleget éreztem, miközben a csillagokat figyeltem.

A szebbnél-szebb csillagképek, a fények, az a sötétkékes-lilás esti ég szín.

"Szereted a csillagászatot?" Kérdeztem George-ot, a szemem sarkából figyelve őt.

"Azt hiszem.. Igen, nagyon." A hangja lágy volt, a szemét nem vette le az égboltról.

Egy ideig csendben maradtam, majd végre megszólaltam.

"George, kérdezhetek valamit?"

"Rajta.."

"Őszintén, miért ilyen szörnyű veled mindenki?" Kérdeztem, a hangom aggodalmas, de nyugodt volt.

"Én.. tényleg nem tudom." Motyogta, a fejét felém fordította. "Próbálok kedves lenni mindenkivel, de úgy tűnik, utálnak, bármennyire is igyekszem."

Annyira fájdalmasan mondta ezt. Mélyen a szemébe néztem, és rájöttem.

Nem utálom George-ot. Ő az egyetlen ember, akiben látom a jót. Annyira ártatlan.

"George.."

"Mivel mindenhol utál engem mindenki, gyakran azon tűnődöm, talán nem is velük van a baj, hanem velem." A hangja elcsuklott, az ajkai lágyan remegtek.

Kicsit felültem, és közelebb hajoltam hozzá.

"Ez nem igaz! Te-" Kezdtem bele, de a szeme felcsillant, és hevesen az égre mutatott.

"Nézd! Hullócsillagok!" Mosolyodott el a fiú, a szemem követte az ujját.

Életemben először láttam meteoresőt.
Hullócsillagok borították az eget, és nem győztem tátott szájjal nézni.

George-ra pillantottam, ezúttal az égi fények megvilágították az arcát, ami édesen piros volt, a szemei csillogtak, és egy izgatott mosoly volt az ajkain.

A szívem nagyot dobbant. Azt hittem, a hullócsillagoknál szebb látványt nem fogok látni, erre mégis, itt van, ahogy George mosolyog.

~~~

Mindkettő gyönyörű látványt csodáltam.

Ahogy több ideig George-ot néztem, észrevettem rajta olyan dolgokat, amiket eddig még nem.

A halvány szeplőket az arcán, ahogyan szégyenlősen babrál a kezével, ahogyan olyan ártatlanul és csábítóan pislog.

Tekintetemet visszavezettem az égre. Pár perc után az utolsó hullócsillag is lezuhant.

George behunyta a szemeit, és összetette a kezeit. Vajon mit kívánhatott?

~~~

A szálláson egész végig ezen agyaltam. Mit kívánt? Van valami, amit szeretne? Van hobbija az íráson kívül? Szeretném tudni az érdeklődési köreit.

Kimentem cigizni, és átgondoltam a mai napot. Tényleg szeretném jobban megismerni George-ot.

Ha tetszett ez a rész, kérlek nyomj egy csillagot! 🤍

"You're in the wind, I'm in the water
Nobody's son, nobody's daughter
Watching the chemtrails over the country club" -Lana Del Rey ★

Sziasztook<33