December 26. Vasárnap
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Elijah simogatására ébredtem. Nagyot nyújtóztam, mielőtt kinyitottam volna a szemem.
Az ágyon ült mellettem és rám mosolygott. Nekem is mosolyra húzódott a szám.
- Bújj vissza - nyafogtam és az ölébe fektettem a fejem. Simogatni kezdte a hajam és az arcom.
- Meglepetésem van a számodra.
- És mi az? - dünnyögtem a hasába fúrva a fejem.
- Ülj fel és megtudod.
Nyűglődtem még egy jó darabig, tudni illik ugyanis hogy a korán kelés nem az erősségem és ahogy éreztem magam még bőven 8 óra előtt járhattunk. Végül megembereltem magam és felültem az ágyban, mire Elijah elém tolt egy tálcát és az ölembe helyezte. Minden volt rajta. Omlett, palacsinta,narancslé, egy bögre kávé, gyümölcsök és egy pici vázában egy szál vörös rózsa. Elmosolyodtam és ránéztem, ő ugyancsak mosolyogva nézett vissza rám.
- Kitett magáért a személyzet... - mondtam és bekaptam egy falat palacsintát. Magasra szökött a homlokomon a szemöldököm. - úristen ez isteni... - mondtam teli szájjal.
- Örülök, hogy ízlik, ugyanis nem a személyzet csinálta. - mosolyodott el hamiskásan.
- Azt akarod mondani, hogy te csináltad?
Bólintott.
- Talán hihetetlen? - húzta fel az orrát sértődötten.
- Hát egy kicsit igen. - nevettem fel.
- Na szépen vagyunk...
- Hé meg sem hallottad, hogy azt mondtam, isteni?
Elmosolyodott.
- De igen.
- Akkor ne hisztizz. - vigyorogtam pimaszul.
- Na várj csak mit fogsz ezért kapni...
Kuncogtam egy sort, majd megettem a tálca tartalmát.
- Köszönöm szépen, minden nagyon finom volt, kedves séf úr. - pimaszkodtam vele továbbra is.
Elvette az ölemből a tálcát, majd újra ott termett előttem és elkezdett csikizni.
- Neee... Hagyd... Abba... - nevettem és már a könnyem is kicsordult.
- Pimaszkodsz még? - nevetett.
- Nem... Séf úr. - nevettem el újra magam.
- Te akartad. - újra csikizni kezdett.
- Neee... Fáj már a hasam... - fészkelődtem alatta, próbáltam kiszabadulni, de természetesen kihasználta, hogy sokkal erősebb nálam.
Tapogatóztam az ágyon és a kezembe akadt az egyik kispárna, amivel fejbe is vertem.
- Hé! - nevetett. - párnával nem ér!
- Vámpír erővel nem ér! - nyújtottam ki rá a nyelvem.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
A nagy viháncolásunknak kopogás hangja vetett véget. Elijah ajtót nyitott és beengedte Liv-et.
- Csak akartam szólni, hogy tőlem mehetünk. - mosolygott és leült az ágyra.
- Pár perc és én is kész vagyok.
Gyorsan felöltöztem Elijah fürdőszobájában és csúnya szokásomhoz híven kicsit hallgatóztam, mielőtt kimentem volna. Annyira jól esett, hogy ilyen jól megvannak.
Bár még új volt ez az egész dolog, amibe belecsöppentem. Először a költözés, aztán Elijah, majd Liv felbukkanása. Bevallom még nem is sikerült felfogni a történteket teljes egészében.
Visszamentem hozzájuk és elköszöntünk Elijah-tól, ez az utolsó nap, amit Liv itt tölt és minden percét ki akartam használni.
Átmentünk hozzám egy gyors zuhanyra és át is öltöztünk, majd elindultunk a városban.
- Reggeliztél már? - kérdeztem, miközben elhaladtunk egy zenész mellett.
- Igen. Kol és Elijah csinálták a reggelit, de szerintem jobbára csak Elijah - kuncogott.
- Elbúcsúztatok? Vagy még átmész este?
Liv csendben meredt maga elé.
- Liv?
- A búcsúzkodás nem az erősségem... - mondta halkan.
- De ugye tudja, hogy elmész?
Egy pillanatra rám nézett, könny csillogott a szemében.
- Olivia... - sóhajtottam. - nem hagyhatod itt így...
- Úgysem vezetett ez sehova. Csak pótlék voltam... És nekem is ő. - rázta meg a fejét. - kérlek te se szólj neki...
- Valamikor úgy is rá fog jönni és keresni fog téged...
- Tudom.
Nagyot sóhajtottam és realizáltam, hogy ezt nekem kell majd elsimítanom, ha elmegy.
- Kérlek hadd ne kelljen erről beszélnünk ma.
Megértően bólintottam.
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Nem volt tervünk arra vonatkozóan, hogy mit akarunk csinálni, így csak sétálgattunk és a vásárban kötöttünk ki. Vettünk egy-egy forró csokit és leültünk a korcsolyapálya mellé egy padra.
Szótlanul néztük a korizókat. Mindenféle karaktert láttunk köztük. Gyerekeket a szüleikkel, fiatal szerelmeseket, magányos tinédzsereket és szép korú embereket.
- Kérdezhetek valamit? - szólalt meg egy idő után.
- Persze.
- Honnan ismered Lucifert?
Kérdőn néztem rá.
- Ő mondta, hogy ismeritek egymást. - mosolyodott el halványan.
Nagyot sóhajtottam.
- Tulajdonképpen az exem.
Liv elkerekedett szemekkel nézett rám.
- Az exed?!
Megszeppenve néztem rá és bólintottam.
- Na hát ezt nem gondoltam volna...
- Miért?
- Mert teljesen más karakterek vagytok. Ő annyira... Nem is tudom egy kicsit félelmetes. - húzta el a száját.
- Igen, valóban van benne valami. Én sem tudom hogy húztam le mellette 5 évet.
- 5 évet?! - sipítozott újra.
- Most mi az? - nevettem fel.
- Hát örülök, hogy megismerted Elijah-t, mert bele sem merek gondolni, hogy milyen hapit szedtél volna össze magadnak ezek után.
Újra felnevettem.
- Szóval azt mondod, hogy Elijah hozzám való?
- Totálisan. - mosolyodott el, mire elpirultam.
- Jól érzem magam vele... - vallottam be őszintén.
- Az a lényeg, nem igaz?
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Jó darabig ültünk ott a padon és mindenféléről beszélgettünk. A percek gyorsan teltek, túlságosan is gyorsan. Azt kívántam bárcsak megállíthatnám az időt, hogy még többet tölthessek el vele.
Már most hiányzott és éreztem a szűnni nem akaró szúró érzést a mellkasomban.
Irtó hülyének éreztem magam abban a pillanatban, hogy nem vettem fel hamarabb vele a kapcsolatot. Annyi mindenről lemaradtam az életében és őszintén eddig nem hatott ez meg ennyire, mert tudtam, hogy jó helyen van, de most, hogy megismertem... Hirtelen tört rám az elvesztegetett 20 év összes fájdalma.
Ahogy néztem a boldog családokat a pályán, odaképzeltem magunkat is, hogy milyen lett volna, ha nem futamodtam volna meg gyáván a felelősség elől. Könnyek szöktek a szemeimbe. Itt ülök 35 évesen a gyönyörű 20 éves lányom mellett, mégsem tapasztalhattam meg, hogy milyen is az anyaság és bevallom fájt. Lenyűgöző természete van, kedves és bájos, nem is kívánhatnék jobb gyermeket magamnak, mégis fájt, hogy nem miattam lett ilyen.
- Minden rendben? - szakított ki a gondolataim markából Liv.
- Áhh, persze - mosolyogtam rá. - nem vagy éhes?
- De, ehetünk valamit.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Betértünk egy közeli étterembe. Igazából az elsőbe, ami szembe jött velünk. Egy tradicionális olasz helyen kötöttünk ki.
Fehérre meszelt falak fogadtak, derékig érően terméskövekkel kirakva. A padló is színes kövekből állt. Mahagóni asztalok és székek sorakoztak egymás mögött. Az asztalokon vörös futóterítők voltak, közepén gyertyával és virágdísszel. Két hatalmas ablak és fali kandeláberek gondoskodtak a fényről.
Leültünk az egyik asztalhoz és egyből ott is termett egy pincérnő. Mosolyogva köszöntött minket és a kezünkbe adott egy-egy étlapot.
Vörös, bőrhatású borítója volt, arany szegélyek díszítették. Belül a papírlapok régiesnek tűntek és minden egyes tétel kézzel, tintával íródott. Igazán stílusos kis hely volt.
Liv nem sokáig nézte az étlapot.
- Már választottál is? - pillantottam rá.
- Olasz helyen mindig arrabbiatát rendelek - vont vállat.
- Ó értem. Tudod mit? Akkor én is azt kérek. - csuktam össze az étlapot és leraktam magam elé.
Hamarosan visszajött a pincérnő és leadtuk a rendelést. Mind ketten kértünk egy-egy nagy pohár vizet az ebéd mellé.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Miután megebédeltünk, úgy döntöttünk, hogy haza megyünk, egyikőnknek sem volt már kedve a városban mászkálni. Egész délelőtt havazott, úgyhogy tele volt a járda friss hóval, ropogott a talpunk alatt.
- Menj csak előre, mindjárt megyek, csak bekötöm a cipőfűzőm. - szólalt meg hirtelen Liv, én meg eleget tettem a kérésének.
Pár perc múlva ütést éreztem a tarkómon, majd megéreztem, hogy a nyakamba folyik valami hideg. Összehúztam a nyakam és hátra fordultam, mire az arcomba is berobbant egy hógolyó, amit Liv dobott felém. Meghallottam, hogy felnevet, mire én is elvigyorodtam és azonnal leguggoltam és gyúrtam egy hógolyót. Újra repült felém közben egy, amit kivédtem és megdobtam őt a sajátommal, csak a derekát találtam el, úgyhogy újat gyúrtam és megdobtam, ezt kivédte és felém dobott egyet, ami újra az arcomban landolt. Bosszúsan, de nevetve letöröltem az arcom és egy másik hógolyót gyúrtam és megdobtam, ami végre az ő arcában kötött ki. Egyre közelebb értünk egymáshoz miközben életünk hócsatáját vívtuk, a végén annyira közel voltunk már egymáshoz, hogy Liv egyszerűen felmarékolt egy adag havat és a kabátom alá gyűrte, mire szinte csillagokat láttam tőle és felszisszentem nevetve.
- Állat. - nevettem és ő is elnevette magát.
Mindkettőnknek kipirosodott az arca a nevetéstől és a hidegtől. Neki még az orra hegye is piros volt, amitől újra nevetnem kellett.
- Úgy nézel ki, mint Rudolf. - nevettem, mire kinyújtotta rám a nyelvét.
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Elkezdett összegyúrni egy kis havat és görgette egy kicsit a földön, hogy nagyobb legyen.
Segítettem neki a hóember gyártsában. Nem csináltunk nagyot, csak egy egészen kis takarosat. A közelben találtunk pár letört ágat egy bokor mellett, amikből megcsináltuk a hóember két karját és arcát. Elég bénácska lett, de legalább mi csináltuk. Liv elővett a táskájából egy piros rúzst és azzal rajzolt neki szájat. Marha viccesen nézett ki a végeredmény.
Belém karolt és úgy néztük még egy kicsit a kisfickót.
- El kéne nevezni. - szólalt meg egy idő után.
- George. Olyan George feje van.
- Dehát lány. - nevetett fel harsányan. Többen is ránk néztek, szinte mindenki ránk mosolygott. Furcsa volt, Los Angelesben tuti furcsán néztek volna ránk, de New Orleansban teljesen másmilyen a légkör, ezt már korábban is észrevettem. Bazi nagy egy város, de valahogy olyan barátságos mindenki.
- Na és? - vontam vállat. - Egyszer volt egy Artúr nevű macskám. Az első tavasszal kiderült, hogy lány, de attól a nevét megtartottam. - nevettem.
- Jó. Legyen George. - mosolyodott el. - Egyébként nekem is volt egy érdekes nevű macskám. Mentett macska volt, az útszélén találtam és haza vittem. Egész éjszaka nem hagyott aludni, úgyhogy elneveztem Faszfejnek. Cindy ki akart átkozni érte, de mikor széttúrta a Yukka pálmája cserepéből a földet a vadonatúj szőnyegére, az ő szájából is elhangzott ez a név, úgyhogy úgy maradt. - nevetett.
- Na szép. - vele együtt nevettem.
Mosolyogva néztem rá, boldog voltam, hogy itt volt. Ő is rám mosolygott és hirtelen megölelt. Szorosan visszaöleltem.
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Elindultunk mostmár tényleg haza. Egy szembejövő McDonald's-ba betértünk, hogy vigyünk haza valami vacsorát és egyenesen a lakásomba mentünk.
Odafent lepakoltunk, Liv pedig felrakott egy teát.
- Gyorsan lezuhanyozok jó? - mondtam és miután bólintott a fürdőbe mentem.
Megnyitottam a vizet és beálltam alá. Hagytam, hogy a meleg víz átjárja a testem, hiszen eléggé átfagytunk odakint.
Nagyon jól éreztem ma magam, végre tényleg egy igazi anya-lánya napot tartottunk és valahogy az volt az érzésem, hogy a mai nap tette fel az i-re a pontot, ami az itt tartózkodását illeti. Bár az elmúlt 20 évet nem hozza vissza s még rengeteg dolgot kell egymásról megtudnunk, de azt hiszem innen már csak felfelé fog ívelni a kapcsolatunk. Persze nincsenek illízióim, tudom, hogy lesznek olyan dolgok, amikben nem feltétlenül, vagy egyátalán nem fogunk egyet érteni és biztos vagyok abban is, hogy fogunk mi még veszekedni is, de nem is lehetne normálisnak nevezni egy gyerek-szülő kapcsolatot anélkül, hogy ezek ne történnének meg.
Gyorsan megfürödtem és felöltöztem a pizsamámba, amit bevittem magammal. Egy mézeskalács emberkés kezes-lábas volt. Imádtam így karácsony tájékán ezt viselni.
- Zuhanyozz le te is. - mondtam Liv-nek, amint kiléptem a fürdőből.
- Áááá, neee, mennyire jó már ez a pizsama! - kiáltott fel és ide is szaladt közelebbről szemügyre venni.
- Ősrégi, de imádom. - vigyorodtam el.
- Tutira beszerzek valami hasonlót! - motyogta mosolyogva, majd bevetette magát a fürdőbe ő is.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Miután ő is megfürdött a kanapéra telepedtünk és benyomtuk a tv-t. Éppen a Reszkessetek betörők ment.
- Ú! Nehogy elkapcsold! - mondta Liv és törökülésbe helyezkedett, kezében gőzölgött a tea. - a kedvenc karácsonyi filmem!
- Nekem is. - vigyorodtam el. - nincs karácsony Kevin nélkül.
- De nincs ám!
Felbontottam egy zacskó chipset és azt csipegettük a film alatt.
- Belegondondoltál már abba, hogy Kevin apjának mi a francból tellett egy ekkora házat fenn tartani?
- Folyton ez jut eszembe, mikor ezt a filmet nézem. - nevettem fel.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Nagyot ásítottam, eléggé elfáradtam ma.
- Álmos vagy? - kérdezte Liv és a szájába vett egy falat gesztenye tortát, amit időközben hozott magának.
- Egy kicsit elfáradtam - mosolyogtam rá.
Odakint már sötét volt, de még nem volt késő. Átpillantottam a szomszéd erkélyre, majd sóhajtottam egyet.
- Liv? - szólaltam meg halkan.
- Hmm? - még mindig a tv-t nézte, rám sem pillantott, annyira belemerült a filmbe.
- Tudom, hogy azt ígértem, hogy nem beszélünk erről, de biztos nem akarsz Kolnak szólni?
Megállt az evésben és letette a villát a tányérra, a tányért meg az ölébe. Jó darabig csak ült és bámult maga elé.
- Nem tudom mit mondhatnék. Hiszen tudja, hogy nem sok időre jöttem.
- Az igaz, de azt nem tudta mikor mész. Biztos szomorú lesz, ha búcsú nélkül hagyod itt.
Liv nagyot sóhajtott és a dohányzó asztalra rakta a tányérját.
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Sokáig babrált a felsője korcával.
- Mindig is bajban voltam a búcsúzkodással, de mióta Tom meghalt... - megrázta a fejét és megcsillant a szemében egy könnycsepp. - nem tudtam bemenni hozzá elbúcsúzni. Ott álltam a kórházi szobája előtt, de képtelen voltam benyitni... Azóta is bűntudatom van... Aztán Cindy is elment, egyik napról a másikra, tőle esélyem sem volt elbúcsúzni, hiszen csendesen elaludt és reggel már nem ébredt fel. - nyelt egyet. Nagyon megsajnáltam, úgyhogy elkezdtem a hátát simogatni. - azóta meg egyszerűen elutasítom a búcsúzkodás összes formáját. - mondta halkan.
- Sajnálom, hogy ezeken egyedül kellett átmenned. - öleltem magamhoz.
Szorosan hozzám bújt és rázkódni kezdett a válla. Rendíthetetlenül sírni kezdett én pedig végre támaszt nyújthattam neki, itt lehettem neki, mint az édesanyja.
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
I wanna wish you a merry Christmas
From the bottom of my heart
Sokáig ültünk ott és csak vigasztaltam, végül úgy döntöttünk, hogy lefekszünk aludni. Nem bajlódtam a kanapé megágyazásával, befeküdtünk az ágyba. Liv szorosan hozzám bújt én pedig simogattam a haját.
- Kérdezhetek valamit? - szólalt meg rekedten.
- Bármit.
- Milyen volt? Az apám.
Megálltam a simogatásban és nagyot dobbant a szívem. Tudtam, hogy egyszer meg fogja ezt kérdezni, így felkészültem erre, de azért mégiscsak hirtelen ért a kérdése.
- Hol is kezdjem... - sóhajtottam. - Tim-nek hívták. Eléggé klisé, de ő volt a foci csapat kapitánya. Borzasztó jól nézett ki. Minden csaj oda meg vissza volt érte, ahogy én is. Őrülten szerelmes voltam. Fogalmam sincs, hogy hogy, de összejöttünk. Már akkor nagyon lehengerlő személyisége volt. Mindig tisztelettel és szépen beszélt mindenkivel. Kb 2 hónapja járhattunk, mikor meghívtak minket egy buliba. Ott történt minden. Neki adtam a szüzességem, utána hetekig nem keresett. Nem volt iskolában, ha volt is, elkerült. Beletörődtem, hogy ennyi volt, csak ennyire kellettem. Aztán jöttek a rosszullétek és Cindy elvitt orvoshoz, akkor derült ki, hogy jössz. Bevallom megrémültem. De Cindyék 100%-ig mellettem álltak és támogattak mindenben. Tom egyszer még fel is kereste Tim-et és a szüleit. Persze elhatárolódtak az egésztől, sőt, Timnek volt képe azt mondani, hogy biztos mástól van a gyerek, miközben pontosan tudta, hogy szerelmes voltam belé és ő vette el a szüzességem. Szóval mindent egybe véve egy oltári nagy seggfej volt.
- Tudod egy pillanatig megfordult a fejemben, hogy őt is felkeresem, de ezek után már eszemben sincs... - mondta halkan.
Homlokon pusziltam és tovább simogattam a gondolataimba merülve, mire egyszer csak meghallottam az egyenletes szuszogását. Elmosolyodtam és a hajába pusziltam.
- Jó éjszakát kicsim. - súgtam halkan, majd lehunytam a szemem és én is elaludtam.
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Feliz Navidad
Próspero año y felicidad
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro