NofaceNoname11

  Szia!Ha gondolod, akkor tedd bele az én történetemet is!

Volt tavaly egy depressziós időszakom...Ebbe az osztályom kergetett bele....Miután összevesztem a legjobb barátnőmmel, az osztályomban öt ember kivételével, mindenki ellenem fordult.Hónapokon keresztül mindennap emlékeztettek rá, hogy: EGY SENKI VAGYOK, HOGY SENKI NEM SZERET ÉS PERSZE AZT SE FELEJTETTÉK EL MEGEMLÍTENI, HOGY MINDENKINEK JOBB LENNE, HA ÖNGYILKOS LENNÉK.Ez naponta így ment, aztán eljött a nyári szünet, de nem lett jobb... Hiába minden, mert egyedül maradtam, és senki nem volt mellettem.Csak a Wattpades könyvembe tudtam menekülni.Amíg a könyvet írtam, addig nem fájt semmi... Így visszagondolva, csak vállba tudom veregetni a szeptemberi énemet.Ennek pedig az az oka, hogy az egyik lány egyszer írt egy commentet, amiben megkérdezte, hogy lehetünk-e Internetes Legjobb Barátok.Természetesen igent mondtam, feldobott a dolog, hogy pont engem kérdezett... Szóval beszélgetni kezdünk és a vidámságával, az életkedvével és azzal a sok szeretettel, amit tőle kaptam.. kikerültem a depresszióból!Ezzel a lánnyal a mai napig nagyon szorosnak érzem a kapcsolatom.Habár, szerintem Ő nem is tudja, hogy a szakadék széléről hozott vissza!Remélem, hogy mindig velem lesz, NEM TUDOM NEKI ELÉGSZER MEGKÖSZÖNNI HOGY MEGMENTETT... Remélem, hogy Ő is elolvassa és azt is, hogy magára ismer!  

Megszeretném köszönni azt a több mint 900 megtekintést, és sok sok szavazatot. Boldog vagyok, hogy sokan itt vagyunk egy ilyen mondhatni összetartó közösségben, és az is jobb kedvre tud dobni, hogy írhatok. Igazából, jelenleg nekem /sem/ nincs valami jó korszakom, de ezt majd a legutolsó részben elolvashatjátok, amikor a saját történetemet írom le.