Christa szemszög ♡

Egy hete voltam Olaszországban. Ez idő alatt megismerkedtem a lakótársaimmal. Annie Leonhart-tal és Historia Reiss-sel. Szerencsére hamar összebarátkoztunk annak ellenére, hogy mindhárman teljesen más személyiséggel bírtunk. Ráadásul egy osztályba is jártunk. Annie Németországból jött ide tanulni, viszont Historia olasz volt. Ez megkönnyített mindent, hiszen lett saját idegen vezetőnk. Pár nap alatt már otthonosan mozogtunk a városban. Imádtam itt lenni, meglepettségemre nem éreztem hatalmas honvágyat Magyarországra. Az olaszok pont ugyanolyan hevesen veszekednek, mint a magyarok.

A kedvenc helyem a Soul Caffe lett, kellemes hangulat volt. Az utolsó szabad péntekemen is itt voltam, mikor megláttam. Sosem fogom elfelejteni, ahogyan az arany íriszeinek fénye rám szegeződött. Mint mikor megvilágítják az est fénypontját. Úgy nézett rám, mint ha valami különlegességet látna. Igazán magával ragadó volt az egész férfi. Arany íriszei a lelkemig hatoltak. Ezüstös hajába belekapott a lágy őszi szellő, az ajkain pedig mosoly játszott. Csak ebben a percben jöttem rá, hogy a hajam csavargatom az ujjaim között. Zavartan felpattantam és elindultam haza a csavargós utcákon, miközben ez a vonzó férfi körbefonta a gondolataimat.

A szombat még egy kis városnézéssel ment el, miközben áradoztam az ismeretlen aranyszemű angyalról. Tulajdonképpen max olyan laza húsz évvel lehet idősebb. Hm. Nem is rossz a harminchoz képest. Kicsit meg is nevetem magam. Milyen csodálatos a plátói szerelem. Késő délután már örült módjára készültünk a bulizásra. A Colosseum klubnak ma lesz a megnyitója. Historia még akkor volt azon a helyen, mikor még Cézár néven futott. A tulajváltás miatt a név is ugrott.

A neonfények táncába mi is belemelegedtünk. Már az azutáni pohár italom hűtött, ami végleg nem kellett volna. Az asztal tetején állva roptam, mikor valaki jéghideg keze a karomon csattant. Egy kicsivel magasabb éjfekete hajú férfi húzott maga után, erősen a falnak lökött. Acél kék íriszei szinte felfaltak. Gúnyos mosoly mellett felém hajolt, kitéptem a kezem és erőteljesen felpofoztam.

- Még is ki a francnak hiszed magad!

Sértetten és hitetlenkedve simította a kezét a piros területre. A mutató ujján egy hatalmas kék köves gyűrű pihent. Mikor újra rám nézett menekülőre fogtam. Jóval idősebb volt nálam, olyan volt a kisugárzása, mint „nekik" volt. A lányok már kicsit idegesen kerestek, de egyből meg is nyugodtak. Azt hiszem nem kell aggódnom, ők sem fognak magamra hagyni. Dolores sem hagyott magamra otthon sosem és én sem Őt. Taxit fogva mentünk haza, ott pedig mindenki elmesélte mi történt. Historia egy vagány, dögös csajról magyarázott. Annie pedig nem tetszését fejezte ki néhány ismerősnek tűnő lányról vagy fiúról. Akiknek minden mindegy mit tesznek velük, csak legyen meghonorálva. Én is elmeséltem az afféromat azzal a beképzeld sráccal. Annie bírónőnek készül, kedve támadt színészkedni. Mivel nem ment ki egészen a koktél hatása, mesésen előadta az ítélethozást.

- Ötven óra etikett lecke! A tárgyalást berekesztem, bum-bum.

Dobolt a nappalinkban lévő kerek, üvegasztalon finoman. Mi majd megszakadtunk, már napok óta ismerkedünk és most jutottunk el a teljes felszabadultságig.         

- Csajok akárhogy vesszük, holnap megkezdjük egyetemista éveinket. Ti nem izgultok?

Kérdeztem, miközben kényelmesen szétterültem a puha szőnyegen. Mindketten elgondolkoztak kicsit. Tényleg vajon Angelina, hogy van? Őt ismerve halál nyugodt, sosem volt az a kefeevős alkat.

- Annyira nem, ott leszünk hárman. Ugye?

Kérdezte Historia mosolyogva. mi pedig beleegyezően bólintottunk. Végül elérkezett az első nap az egyetemen és én jó szokásomhoz híven késtem. Nem akartam, hogy a lányok is bajba kerüljenek. Mondtam nekik, hogy menjenek csak és igyekszem utánuk. Mikor feltéptem az ajtót és beestem a terembe. Abban a percben tudtam, hogy életem legpicsásabb formájára lesz szükségem. Amint az aranyíriszek teljes figyelme rám szegeződött még vagy negyven emberével együtt. Szóval ez a férfi lenne, Solt Blake professzor. 

- Úgy nézz ki mindenki hamarabb ért ide nálam. Örülök Christa Robin vagyok!

A lányok majd megpukkadtak, nem mertek nevetni. Közvetlen direkt az ajtó mellé ültek nekem köztük fent tartva egy helyet. Két lépés után az aranyíriszek megvillantak és végre hallhattam a hangját.

-Hölgyem! Komolyan gondolta, hogy ilyen késés mellett bevágódhat az órámra?

A hangjától egészen libabőrös lettem, de kellemes értelemben. Ráemeltem tekintettem és magabiztos  félmosolyt villantottam.

- Természetesen, igen.

Leültem a  lányok közzé és még mindig tartottuk a szemkontaktust. Ez most jóval másabb volt, mint pár napja a Soul Caffe-ba. Most is a lelkemig akart látni, de volt benne valami megmagyarázhatatlan. Az édenben Ő lenne a kísértő, aki megkörnyékezi Eva-t. Letette a piros könyvet az asztalára és neki dőlt. Az ajkain mosoly bújt el. 

- Vörösbegyem legyen, üdvözlöm az órámon!

Az ajkaim elnyíltak, de hang nem jött ki rajtuk. A hatása alá kerültem, egyszerűen leírhatatlanul megigézett. Azt hiszem ez az amit akart és el is érte. Én is ezt akartam, hatással lenni rá. Nem szabadna és már azon agyalok, hogy lehetne még több figyelemben részesülni. Mert az egészen biztos, hogy egyenlőre megkaptam ezt.

Míg ment az óra megfigyeltem, hogy más lányok is hasonlóan epekedtek érte. Viszont nem méltatja őket semmire sem. Miért is tenné? Ahogy felmérem bármikor kap kellő szórakoztatást. Elkalandoztam az ajkaira és mire újra a tekintetét kerestem, az már rég megtalálta az enyémet. Az ajkain épp egy pillanatig játszott, egy lopott, diadalittas mosoly. Nekem pedig ez elég volt, hogy tudjam mennyire tart figyelemreméltónak. Az óra végeztével elindultam én is kifelé, de a kezem egy meleg kéz fogta meg és úgy húzott vissza. A szívem egyre hevesebben vert. Erre a beszélgetésre, erre a mély figyelemre nem igazán állok készen. Mégis, ahogy az aranyíriszeivel megint csak engem nézz megnyugszom. Megmelengeti a lelkem, pedig olyan magány ül a szemeiben, ott mélyen legbelül.

 "Mert maga a szerelem ugyanolyan ártatlan, mint a májusi rózsák, és tiszta fehér, mint a bűn."

Nos Zsizsikéim, ez lenne az első része ennek az alternatív verziónak. Remélem elnyeri a tetszéseteket és mindamellett, hogy feljavítás alatt vannak az első kötetek ezen is dolgozhatom! Köszönöm, hogy elolvastad!