-Jobban vagy?-kérdezi a férfi.
-Azt hiszem igen.-válaszoltam a kérdésére miközben folyamatosan a takarót néztem.
-Ezt örömmel hallom. Szerencséd volt, hogy arra jártam, mert ha most nem mentem volna arra lehet, hogy rosszabb dolgok is történhettek volna veled.-mondja az idegen hangú férfi.
-Nagyon szépen köszönöm uram. Hálás vagyok magának, hogy megmentett attól a férfitől.-köszöntem meg udvariasan.
-Ez a hősök dolga. Mi azért vagyunk, hogy segítsünk a bajba jutottakon.-jelenti vidáman.

Hős? Mikor ezt kimondta erre egyből felfigyeltem és a tekintettemet az ajtónál álló férfira szegeztem. Először nem akartam hinni a szememnek, de tényleg egy hős állt előttem. A neve Hawks volt a jelenlegi 3.számú hős, aki mindössze 18 évesen sebesség rekordot döntött és a sok jó cselekedete után ezzel elérte a mostani rangját. Sok hős nagyon beképzeltnek, gyerekesnek és idegesítőnek tartja, de ahogy olvastam róla a hírekben szinte mindig elkapta a gonosztevőket, nagyon kedves a rajongóival és a gyorsasságával és a ravaszságával szinte sose taszították le erről a pozícióról. Nem vagyok egy nagy hős rajongó, de apám által ismerek pár hőst meg néha olvasom és hallgatom a híreket. Visszatérve eléggé csak ledöbbentem, hogy sikerült pont vele találkozni és hogy ő volt az, aki megmentette az életemet. Nagyon hálás voltam neki, amit ő egy nagy mosollyal viszonzott ezt követően elköszönt tőlem és jó pihenést kívánt a nap további részében utána elhagyta a szobát. Ezután jött egy nővér szólni, hogy apám lassan megérkezik a kórházhoz keresztapámmal együtt. Megköszöntem, hogy szólt nekem és miután elment néztem ki a fejemből. Pár perccel később apa hangjára lettem figyelmes és ekkor egyből az ajtó felé szegeztem a tekintetemet. Amint beléptek a szobába mindegyikőjük egyből odajött hozzám, hogy megöleljen és elkezdtek bombázni kérdésekkel, de sajnos nem mindegyikre tudtam válaszolni. Apa személyesen felhívta Hawks-ot, hogy megköszönje neki, amiért megmentett engem. Addig keresztapuval beszélgettem és még néhány kérdésére válaszoltam aztán mondta, hogy neki most mennie kell, de majd a hétvégén jön hozzánk. Bólintottam egyet válaszként ezután megölelt és elhagyta a szobát, de útközben a legjobb barátjától is elköszönt. Miután apa letette a telefont egy nagy sóhajjal odaült a kórházi ágy szélére. Az arcából ítélve nagyon rosszra számíthatok, ha most megkérdezem tőle, hogy Hawks mit mondott neki a telefonba. Inkább nem kérdeztem meg és egy mosollyal rejtettem el kíváncsiságomat. Az egyik nővér szólt apámnak, hogy jöhet kitölteni a papírokat aztán miután azokkal végzett utána távozhatunk. Ameddig apa rendezte az orvosi papírokat addig én gyorsan átöltöztem és megköszöntem a nővérnek, aki ápolt engem ebben a pár órában. Sok papír aláírás után már mehettünk is haza habár még mindig aggaszt, hogy a 3.számú mit mondhatott apámnak a telefonba. Már az utcánkba jártunk mikor elkezdett csörögni a telefon. Az igazgató volt az aki, azzal kapcsolatban keresett meg, hogy lesz egy rendezvény az iskolában és hogy elvállalom-e nyitóünnepély szövegének a felmondását. Apa gyorsan megkérdezte tőlem az igazgató kérdését, amire egyből igent mondtam. Az iskola vezetője nagyon örült a hírnek és mondta, hogy ha holnap megyek akkor egyből menjek hozzá, hogy áttudja adni a szövegemet, mert neki sajnos el kell utaznia egy fontos családi ügy miatt. Az ünnepségen sem lesz ott és biztos ezért kérdezte meg tőlem, hogy elvállalom-e a szerepet. Nagyon várom már csak remélem nem fog semmi közbe jönni, mert akkor kell valaki más, aki felmondja a szöveget. Hazaérve az igazolást a táskámba raktam aztán főzni kezdtem.

/Eközben Shibuya crossingon:/

Endeavor szemszöge: Mégis hol lehet az a féleszű Hawks?! Akárhányszor hívom fel sem veszi azt a átkozott telefont. Kellene a segítsége egy fontos ügyben, de nem tudom elérni és az időnk folyamatosan csak fogy. Pár perccel később végre belépett a hősügynökségem ajtaján a kicsit fáradt 3.számú hős. Nagy nehezen idesétált az asztalomhoz és karba tett kézzel várta, hogy mit fogok neki mondani. Egy nagy sóhajjal elkezdtem ecsetelni a témát, ami miatt kerestem őt.

-Nos, van ez a gonosztevő, aki gyerekcsempészettel foglalkozik és közben. Egy ideig eltűnt a nyilvánosság elől aztán most megint aktívan dolgozik All For One-nak. A feladata quirk-el rendelkező gyermekek elrablása és erőelvétele, hogy maga All For One használja azokat. Már szóltam a többi hősnek még All Might-nak is, hogy nagy veszély leselkedik ránk.-meséli Endeavor az ügyet hős társának.
-Egek, ez már most nem jól kezdődik. Pont a gyerekeket veszi célba?! Nem elég neki a quirk-el rendelkező felnőtt, áh dehogyis már a gyerekek is veszélyben vannak. Most is egy lányt megkellett mentenem egy undorító férfitól, aki prostitucióra kényszerít fiatal lányokat. Szegénynek szerencséje volt, hogy arra jártam, mert már biztos máshol lenne, ha én nem megyek annak az iskolának a környékére.-mondja a történteket Hawks.
-Na igen és az ilyen emberek vannak még mindig szabadlábon. A rendőrség mindent megtesz, hogy lecsukják ezeket az elkövetőket, de látszik nem igazán megy nekik. Legalább a lánynak nagyobb baja nem esett azonkívül, hogy sokkot kapott. Nekem is van egy lányom és tudom milyen nehéz manapság egy nőnek ebben a mai világban, ezért féltem őt hiába felnőtt és mint hiába, hogy alig foglalkoztam vele. Tehát úgy értsd a szavaimat, hogy azért aggódok az egyetlen lány gyermekemért.-mondja a 2.számú hős.
-Persze megértettem, amit mondtál és igazad van. Nem lehet könnyű szülőnek lenni főleg, hogy ha az embernek lánya van, de a fiúkért is szoktál aggódni vagy tévedek?-kérdezi Hawks.
-Még szép, de mivel nagyok úgy érzem, hogy megtudják védeni magukat mondjuk Shoto-nak még erősödnie kell.-mondja komolyan Endeavor.
-Így van, de most inkább térjünk vissza a munkára. Akkor a férfit minél hamarabb elkell kapni, hogy megelőzzük All For One megerősödését ha jól értem az egészet.-jelenti a szárnyas hős.
-Igen, csakhogy ez nem lesz olyan egyszerű. Minden hős segítsége kell ahhoz, hogy őt megállítsuk.-mondja aggódva a férfi.

Folytatás..