Michael szemszöge:

3 hónapja vagyunk együtt Calummal.
Beszéltem apával rólam,a melegségről és azt mondta,hogy sajnálja,amit mondott. Csak váratlan volt neki ez az egész,és tudja,hogy nem ezt kellett volna neki mondani. Megértettem őt és nem törődtem ezzel többet. Elfogadták a kapcsolatomat Calummal. Szerencsére a szüleim szerették őt. Otthon rendben mennek a dolgok.
Gondolkoztunk,hogy Calal magán tanulók leszünk,de végül nem akartuk,hogy a szüleink dupla pénzt fizessenek,így maradtunk a suliba. Csak 2 hónapunk van hátra. Megleszek itt.
Minden héten pszichológushoz járok,segít ,hogy jobban érezzem magam. Egyre jobban vagyok. A depresszió nem az egész életem. Nem határozza meg többé a napjaimat.
De még mindig Calum a legjobb dolog az életemben. Ő segített a legtöbbet az elmúlt hónapokban,de az otthoni dolgai nem mennek valami jól.
A szülei napokig nem mennek haza és  még üzenetet sem hagynak. Ha a szülei otthon vannak,akkor sem törődnek Calal. Ha beszélnek vele bántják és csak veszekednek vele és tudom,hogy ez nagyon bántja őt.
Mondtam Calumnak,hogy maradjon nálunk ha szeretne,így  sok időt tölt velem. Még akkor is, ha nehéz neki is, bármikor és bármiben ott van nekem. Legtöbbször boldog.
Megfogadta a tanácsom és kisgyerekeknek kezdett el tartani fociedzéseket. Gyakran elmentem megnézni,hogy játszik. Sose gondoltam volna,hogy valakit így tudok szeretni,és az a valaki így tud szeretni,mint Calum.

Ma van a szülinapom. Otthon fogunk ebédelni a szüleimmel és utána Cal elvisz engem valahova,ez meglepetés.  Azt mondta 2-re jön. Izgatott voltam. Minden alkalommal izgatott vagyok,ha láhatom. A szobámban ültem,amikor csengettek. Rohantam ajtót nyitni neki. Egy perccel később a lépcsőházban jelent meg.

-Hello-mosolyogtam rá.

-Szia-mosolygott rám és adott egy csokor virágot.-Boldog szülinapot,Mikey.-megcsókolt.

-Köszi-elpirultam és beengedtem. Ebéd után beszálltunk Cal kocsijába és a városba mentünk. Este discoba vitt. A sarokban volt egy kis színpad néhány hangszerrel beleértve a gitárral,amiről évek óta álmodtam. Egy igazi Gibson Les Paul Junior. A srác aki a színpad mellett ült,úgy tűnt ismeri Calt,mert amikor megérkeztünk ránkmosolygott és odamentünk hozzá.

-Hé haver mizu?-mondta-Nem akartok valamit játszani? Nincs élő zenénk mára.

-Oh,miért ne? Michael?-nézett rám.

-Nem tudom-basztattam a pulcsim ujját.

-Oh,gyerünk csak egy dalt-mosolygott.

-Játszhatok ezen a gitáron?-utaltam a les paulra.

-Persze.-mondta szóval odafutottam és a kezembe vettem a gitárt. Sosem gondoltam,hogy valaha a kezemben fogom fogni. Választottunk egy dalt,amit mindketten tudunk és eljátszottuk. Az első pillanatokban nagyon izgultam,de nagyon élveztem,hogy Calal játszhattam. Mindigis akartam egy bandát,és most olyan érzés volt,mintha egy banda lennénk. Ahogy befejeztük a dalt,felálltam és le akartam tenni a gitárt,de Cal megállított.

-Nagyon örülök,hogy ezt a gitárt választottad,hogy játsz rajta.-mosolygott.-Tudtam,hogy ezt fogod,de mindegy. Tudom,hogy évek óta erről a gitárról álmodtál,szóval milyen érzés volt eljátszani az első dalodat a saját Les Paul Juniorodon?-ledöbbentem.

- Hogy érted,hogy a sajátom?

-Ez az ajándékom neked. Boldog szülinapot,Michael.-megcsókolt. A szemeim könnyesek lettek. Ez nem lehet igaz.

-Úristen...Nagyon szépen köszönöm.Nem kellett....

-Fogd be-neveltem,megöleltem és így voltunk percekig.

Este Caléknál voltunk. A teraszon ültünk egy üveg bor társaságában és sok mindenről beszéltünk.

-Írtam neked egy dalt.-mondtam.

-Tényleg?-nézett rám.

-Igen. Szeretnéd hallani?

-Persze.-mosolygott. Az új gitárt hoztam.

-Szóval,szerintem sosem mondtam el igazán,hogy mennyire rohadtul szeretlek,szóval,igen,megírtam ezt neked.-pengettem az első akkordokat.
 
"I, need your love
Need your love
The taste in your tongue, oh
The smoke in your lungs and I
And I need your love
And I need your love
The salt on your skin
Is pulling me in
And I need your love
And I need your love

I don't wanna say goodbye to another night
And watch you walk away
And I don't wanna let it burn in the city lights
And make the same mistakes, this time

I don't wanna waste it, don't wanna waste it
I don't wanna waste it, don't wanna waste it
I don't wanna waste it, don't wanna waste tonight

The scratch in your voice
Leaves me no choice
And I won't give up
And I can't give up

I don't wanna say goodbye to another night
And watch you walk away
I don't wanna let it burn in the city lights
And make the same mistakes, this time
I don't wanna wasteit, don't wanna waste it
I don't wanna waste it, don't wanna waste it
I don't wanna waste it, don't wanna waste tonight"

-Tényleg nekem írtad?-könnyeket láttam a szemében.

-Uh huh-elpirultam.

- Nagyon szeretlek-megölelt.

-Én is szeretlek és tudod mit? Mostanában sokat gondolkoztam rajtunk. Tudod,ez jó,hogy mindketten megtaláltuk magunkat. Mert elsőnek azt kell tudnunk, hogy kik vagyunk mi, hogy megismerhessünk más embereket. Ezen a módon tudunk szeretni és szeretve lenni. Szerintem ez minden, amire szükségünk van az életben. A történetünk megtanította hogy a legnagyobb ellenségünkből is válhat a legfontosabb személy az életünkben, ha nem adjuk fel az első próbálkozásra. Az élet néha nehéz,és mindenkinek vannak problémái,de végülis ez rendben van. Csak tudnunk kell mit akarunk és megtenni. Bármi megtörténhet,ha akarjuk. Talán nem kell sokat várnunk rá.-hosszan megcsókoltam.-De a legjobb dolgok időt vesznek igénybe.

Vége❤

Hey,guys❤

Nos,igen,sajnos jól látjátok...vége a Metanoia-nak. Nagyon szerettem fordítani,és nagyon a szívemhez nőtt.
Nagyon köszönöm a drága egyetlen tezsvíremnek Invisiblestrawberry (lelekvározta az ajtómat😑),hogy lehetőséget kaptam lefordítani. Jó lenne már idegesíteni téged.😞❤ DE!!!már remélhetőleg nem sok van hátra.😇

Köszönöm mindenkinek,aki elolvasta,szavazott és támogatott a kommentekkel,vagy máshogy. Szeretlek titeket❤