Calum szemszöge:

Egész este egy barátunknál voltunk. Kivéve,hogy most nem voltam részeg,de ittam néhány rövidet. Ezért gyalog mentem haza és persze az utolsó busz már régen elment.
Az utca kihalt volt,csak néhány taxi állt a parkolóban,és egy srácot láttam a távolban. Egy Nirvana dalt "énekelt". Ha a Nirvana dalokat lehet énekelni.
Rövid ideig csak mosolyogtam rá,de ahogy közelebb értem hozzá,megláttam azt az ismerős kék hajkoronát.
Átfutottam az út másik oldalára,amikor láttam,hogy egy részeg fiú leül a padra.

-Michael?-mondtam,de szerintem nem hallotta,szóval megfogtam a kezét.

-Mi van?-rámnézett-Oh szia,van valami piád?-totál részeg volt. Ezt pár pillanaton belül észre vettem. Azért csinálta,amit tettünk vele ma a suliban.

-Velem jössz?

-Hova?

-Uhm,kapsz inni,ha velem jössz.-ez rossz ötlet,de végül is működhet.

-Persze,hogy megyek.-felállt,de megingott az egyensúlya,szóval köré fontam a karjaimat.

-Lassan,oké?

-Bulizni akarok menni.-megállt.

-Nos,bármikor mehetsz.

-Nem,én most akarok.

-Ez nem buli,megyünk haza....úgy értem inni.

-Okéééééé.

Lassan haza értünk. Nem lesz baj,ha a szüleim nem vesznek észre minket.

-Nos,csendbe tudnál maradni egy kicsit?

-De ember,mi ez? Igazán nem tudom,hogy fogsz nekem adni inni?

-Nem lényeg,csak kussolj-kinyitottam az ajtót.-Vedd le a cipődet.

-Miért?

-Csak fogd be és vedd le a cipődet.

Egy ideig bámult,aztán vállat vont,és azt tette,amit kértem,de pár perc múlva újra beszélni kezdett. Valahogy a  szobámban kell tartanom.

-Oké,1 perc és visszajövök,csak maradj itt és nézz körül vagy nem tudom,csak maradj itt.

-Hozol nekem alkoholt?

-Igen.-kimentem a szobából. Mi a francot akarok most csinálni? Részeg Michael a szobámba van,és nem tudom mit csinálok,gondolkoznom kellene mielőtt cselekszek.
Vittem neki egy üveg vizet.

-Nem elég erős.-ráncolta a homlokát.
Másfél óráig próbáltam az ágyba tessékelni.

-Tudod,szar ez az egész.

-Mire gondolsz?-kérdeztem.

- A suli,tininek lenni és minden.

-Miért?-tudtam mire gondol.

-Miért nem szerethetem azt,akit akarok? Tényleg,senki sem tud semmit se csinálni az életemmel és velem. Mégis mindenki jobban tudja az életemet,mint én.

Semmit se tudtam mondani. Rosszul éreztem magam. Úgy éreztem,hogy bocsánatot kellene kérnem,de már másról beszélt.

-Figyelj,hallottam ma egy jó viccet. Tudod mi a leghangosabb állat,amit kaphatsz?

-Nem tudom,mondd el a hatalmas viccet.

-A trumpet(=trombita)-nevetni kezdett. Pár másodpercig komoly arccal ültem ott,de ahogy néztem őt,ahogy nevet,én is elkezdtem. Szóval hajnal 3-kor Michael Clifforddal röhögtünk. Nem tudtam elképzelni ezt pár órával ezelőtt.

-Aludj,Mikey-mondtam,ahogy abba hagyta a röhögést.

-Mikey-újra nevetni kezdett,de most kicsit lassabban,és szerintem elaludt.
Beismerem,én is fáradt voltam,szóval pár pillanattal később én is elaludtam.
Reggel valaki szuszogására/horkolására keltem. A hang irányába fordultam. Minden testrészem fájt. Szerintem a fotel nem a legjobb hely az alvásra. Michael arról beszélt,hogy mennyire fáj a feje. Felült és megdörzsölte a szemeit.

-Mi a fasz?-néhány másodpercig rám nézett,láttam,hogy felháborította,amit látott. Mire észrevettem az ajtóban volt.-Mi a francot csinálok itt? Hmm? Hogy kerülök ide?

-Részeg voltál és ide hoztalak. Nem akartam,hogy bajod essen.

-Tényleg azt hiszed,hogy hülye vagyok?

-Miért?

-Tönkreteszed az életemet és azzal jössz,hogy nem akarod,hogy bajom essen? Néhány napja azt mondtad,hogy meg kellene ölnöm magam. Tudom,hogy te küldted el a képet a többieknek. Mondd sose tudod befogni? Szánalmas vagy-a szemei könnyesek voltak.-Hol van a táskám?Megnézted azt is? Ez valami beteg vicc?

-A táskád lent van,nem nyúltam hozzá.

-Nagyszerű-lement a lépcsőn,felkapta a táskáját,és felvette a cipőit.

-Várj,Mikey,beszélni szeretnék veled.

-Ne hívj Mikey-nak. Ne hívj sehogy.-kirontott az ajtót és elment.

-Ez mi volt?-anya állt meg mögöttem

-El fogom mondani,de most mennem kell.-Michael után futottam.