Calum szemszöge:

A gondolataim egész délután Michael körül forogtak. Féltem,hogy valami nagyon rosszat fog csinálni. Mert egy nyomorék vagyok. Ő nem,de én igen. Már vágdostam magam,de anya észrevette a vágásaimat. Még ma is ott vannak a heget,es belefáradtam rejtegetni őkez.Nem akarom,hogy bárki is tudjom róla.

-Szia Calum. Milyen napod volt?-rángatott ki anya a szarságaimból. Észre sem vettem,hogy már itthon van.

-Hmm..szia anya. A napom...jó volt..azt hiszem.-mosolyogtam rá.-Milyen volt a tiéd?

-Elment.-mosolygott vissza.

-Nekem..be kell fejeznem a házimat.-leültem az asztalomhoz,kinyitottam egy random könyvet ami ott volt. Ez egy kibaszott könyv volt az állatokról. Ez mit keres itt?

-Nem hiszem,hogy ezt tanulnátok idén.-nevetett.

-Rossz könyv-nevettem fáradtan és most a jó könyvet nyitottam ki.

-Oké,fejezd csak be-egymásra mosolyogtunk,és kiment. Bezártam az ajtót és bedobtam magam az ágyamba. Egy perccel később apa nyitotta ki az ajtót. Nagyon idegesítenek. Soha semmi fontosat nem mondanak,akkor miért nem tudnak békén hagyni? Ez megint több a soknál.

Reggel nagy nehezen felkeltem és elindultam suliba. Nem akarom újra és újra ezt csinálni.
A garázsba mentem és beszálltam a kocsimba.Mély levegőt vettem,mielőtt elindítottam a motort.
A suli előtt álltam meg.

-Oh Istenem,most segíts.-mondtam magamnak és bementem az épületbe.

A mai volt az egyetlen nap mostanában,amikor akartam,hogy Michael jöjjön suliba. Beszélni akarok vele. Nem tudom mit akarok neki mondani,de érzem,hogy meg kell tennem. Megint késik,de végül megérkezett. Egész nap őt néztem. Vártam a megfelelő pillanatot.
A nap végén volt. Ki fogok futni az időből. Kiment az osztályteremből. Felkaptam a táskámat,és utána rohantam.

-Michael-mondtam,de ő úgy tett, mint,aki meg sem hallotta.-Michael,kérlek állj meg.

-Mi a faszt akarsz megint?- megfordult és mondta.

-Beszélhetnénk...kérlek?-a hangom remegett.

-Nincs mit beszélnünk.

-De van.

-Nincs.-elsétált.

-Michael,kérlek.

-Hagyj békén.

Miért gondoltam,hogy beszélni fog velem? Igazán hülye vagyok. Én sem akarnék magammal beszélni. A folyosó tele volt emberekkel,amikor megfordultam. Nem akartam találkozni a barátaimmal,szóval a kocsimhoz mentem és haza vezettem.