Dorina szemszöge:

Reggel arra keltem,hogy zsibog a fejem ( ha lehet ilyet mondani), és Csanád rajtam fekszik. Nem,nem én fekszek rajta,hanem ő rajtam.Jó,nem az én hibám lesz,ha elkapja ezt a nyavalyát tőlem.De múgy ez tök ari.Megpróbáltam egy képet csinálni a telómmal,és hát így sikerült:

(szerk.:a képen természetesen nem ők vannak,de nem is selfie módban van.Na mindegy,remélem elnézitek)

Mikor megmozdultam, ő  csak szorosabban úgymond "bújt" oda hozzám.Mindegy alapon, hogy úgysem szabadulok,megnéztem az üzijeimet.Nem nagyon jött semmi,csak anyumék érdeklődtek,hogy hogy vagyok.Így hát rámentem sheinre.Elkezdtem ilyen óriási pulcsikat rakosgatni a kosaramba,majd azért írtam anyumnak,hogy használhatom-e a kártyám.Máris visszaírt.

anyuska:persze,de ne olyan nagy összegben

me:kösziiiiiiii

kb.ennyi volt.

Ugye beraktam 5 pulcsit a kosaramba,majd meg is rendeltem őket.

-Mennyi az idő?-kérdezte Csanád rekedten.Megnéztem az időt,majd elmondtam neki.

-Olyan fura....-kezdtem.

-Mi?-kérdezte,még mindig úgy,hogy rajtam fekszik.

-Hát,hogy úgy viselkedünk,mintha járnánk.

-És?Nem értem ezzel mi a baj.-mondta,majd belefúrta a vállamba a fejét.Én csak mosolyogtam rajta.De akor sem értem.

-Tudom,de......

-Hé,csak vigyázok rád-motyogta,majd szerintem visszaaludt.Ahjjjjjjj.....

Csanád szemszöge:

Jó érzés volt ott feküdni,ahol feküdtem.Na,ez értelmes mondta.Na,mindegy.Próbáltam kitérni Dorina kérdései elől,csak mert nem akarom,hogy veszekedjünk.Nem az,hogy mindenféleképpen ki akarok térni a kérdések elől,csak nem akarom elrontani a szép pillanatokat.Mármint..remélem vele még sok ilyen lesz.Jó, lehet kicsit előre terveztem.Na mindegy.Amúgy tök jó volt rajta feküdni.Csak lehet össznyomtam......

-Nem akarunk felkelni?-kérdezte Dorina.Aha,én aludni próbálok.De látom,nem sikerül.

-Hogy vagy?-kérdeztem,mert számomra fontos,hogy mindennap 600x megkérdezzem,hogy hogy van.

-KIcsit jobban.De fáj a fejem.-mondta,mire ránéztem.Már nem volt annyira sápadt,de azért látszott rajta,hogy még nincs teljesen jól.

-Hányszor is hánytál?-kérdeztem,mert három után már nem számoltam.Szerintem jól is tettem.

-Kb.hatszor.De nem igazán tudom.

-Jó,menjünk.-keltem ki az öléből,amiből amúgy egyáltalán nem akartam.De egyszer minden jónak vége van.Hát remélem vele soha nem lesz.

Dorinával kimentem a konyhába,ahol  a csajszi újból felrakta a kapucniját.De akkora volt a pulcsi,hogy teljesen a szemébe lógott.

Helló.Itt az új fejezet.A képeket azért rakom be,mert nekem most ezek nagyon tetszenek.Remélem nem bánjátok.Egyáltalán nem felvágásból rakom be,csak azt szeretném,ha ti is elképzelnétek.

Na pusziiiii