Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

4.rész

Reggel arra ébredtem, hogy valaki szorosan átölel hátúlról. Lassan kinyitottam a szemeimet, és nem a saját szobámban találtam magam, és akkor eszembe jutott, hogy elaludtam Steven-nél. Óvatosan megfordultam az engem ölelő fiú karjaiban, és néztem ahogyan mélyen alszik. Szemei levoltak csukva,hosszú szempillái súrolták a bőrét, így eltakarva gyönyörű kék szemeit. Telt ajkai enyhén szét voltak nyílva, a szája sarka mentén pedig volt egy kis nyál vonal, amin felkellett nevetnem. Mocorogni kezdett, majd közelebb férkőzött hozzám, arcát a mellkasomba fúrta, kezeivel pedig átölelte a derekam.

- Aludj még! - motyogta bele a pólomba.

Felkuncogtam - Hát nem hiszem, hogy visszakéne aludnom. Suliba kell menni. Éppenséggel neked is.

- Dehogy kell. Na, aludj csak.

- Lógjak a suliból? - fontolgattam meg - Miért is ne? - vontam meg a vállam.
Úgyis utáltam iskolába menni, sőt én majdnem mindent utáltam, úgyhogy nem foglalkoztatott tovább a dolog. Inkább élveztem a mellettem fekvő fiú társaságát, vagyis inkább azt, ahogyan belém csimpaszkodik.
Nem tudom meddig fekhettem ott, őt bámulva. Egyszerűen nem tudtam betelni a látványával. Késztetést éreztem, hogy megcsókoljam, de nem igazán tudtam, hogy megmerjeme tenni. Csak feküdt ott póló nélkül, végig nézve kockáshasán, éreztem, hogy egyre keményebb lesz a farkam. Nem bírtam tovább, fölé hajoltam és röviden megcsókoltam. Elkezdett mocorogni, majd rámgördült. Két kezét fejem mellett támasztotta meg a lábaink meg teljesen összegabalyodtak. Fáradtan kinyitotta szemeit, majd lepillantva az arcomra rám mosolygott. Éreztem, ahogyan a lépkék, vagy valami ahhoz hasanoló dolgok felélednek a hasamban.

- Azt hiszem eltudnám viselni minden reggel, hogy így kelts fel - vigyorgott le rám, majd elkezdte csókolgatni a nyakam. Mikor az érzékeny pontomat kezdte el szívni felnyögtem.

- Lekéne fürdenünk, nem? - leszállt rólam, és megállt az ágy mellett - Adok neked tiszta alsót meg ruhát. Ameddig te fürdesz keresek neked. A folyósó végén van a fürdő. Van kitéve tiszta törölköző, és a szekrényben találsz tiszta fogkefét.

Felkeltem az agyból, majd elindultam a fürdőbe. A helyiségbe lépve becsuktam magam mögött az ajtót, majd levetkőztem, és belépve a zuhanykabinba megengedtem a vízet, hogy megtisztítsam magam. Steven tusfürdőjét használtam, és a samponját. Sietve lemostam magamról őket, majd kiszállva a kabinból megtöröltem a hajam, majd a derekam köré csavartam a törölközőt, és a szobába sétáltam. Steven egy száll alsóban állt. Bele kellett harapnom alsó ajkamba, hogy fel ne nyögjek.

- Khm - köszörültem meg a torkom - Kész vagyok.

Steven felém fordult, majd elvigyorodott - Gyors voltál. Mi lenne, ha visszakísérnél a fürdőbe?

- Oké - nevettem fel - Ha ezt akarod.

Visszamentem vele a fürdőbe, aztán fogalmam se volt, hogy mit csináljak, csak álltam ott, és vártam.

- Mire vársz Jason? - mosolygott rám Steven, miközben elém sétált.

- Téged várlak - néztem fel rá.

- Gyors leszek, oké? Addig nyugodtan elmehetsz felöltözni - két keze közé fogta az arcom, majd homlokon csókolt. Szorosan lehunytam a szemem, és élveztem a pillanatot.

Ha így folytatja tényleg belé fogok szeretni...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro