Jól vagyok

Ahogy magassarkú cipőm sarka a vörös szőnyeghez ért, a tömeg sikítani kezdett. Mikor kiszálltam a fekete limuzinból mosolyogva néztem végig a tömegen.
Egy vörös szőnyeg húzódott végig középen, vele párhuzamosan kettő mozgatható, vaskerítés. Mögötte pedig örjöngő emberek. Sokan általuk gyártott fa táblákat lengettek a levegőben amire a nevem volt felvésve.
Odasétáltam az egyik oldalhoz és elkezdtem aláírni a felém nyújtott posztereket, pólókat vagy éppen alkarokat.
Körülöttem a fényképezők vadul kattogtak, szinte megvakultam, úgy villogtak. Rögvest mögöttem állt, Robert, a testőröm akihez odahajolva közöltem, hogy vak vagyok. Erre ő nevetésbe tört ki amit én is viszonoztam.

Aztán hirtelen egy másik kocsi fékezett le az épülettel szemben. Ujjaimmal átfésültem váll felé erő barna, egyenes hajamat és kihúztam magamat. Az autó ajtaját kinyitották és kipattant belőle az első Bosszúálló.
Tony Stark önelégült mosollyal nézett végig a visongó tömegen majd hozzám sétált és nyomott kettő puszit az arcomra. Viszonoztam gesztusát majd mosolyogva néztem a szemébe.
-Indulhatunk?- érdeklődött és a mögöttünk elterülő hatalmas épület felé biccentett.

~

Egy hatalmas csarnok volt elöttem. Az üres tér elött volt egy kisebb színpad, ahová felvezettek minket. Három négy személyes kanapé volt elhelyezve félkör ívben, a nézőtér felé nézve.
-Izgulsz, Timothy?- lépett mellém zsebre dugott kéttel a híres Pietro Maximoff.
Elegánsan volt felöltözve. Fekete nadrágot és világoskék inget viselt. Karóra fonta körbe bal csuklóját.
-Foglaljatok helyet, kérek!- mutatott a kanapékra a műsorvezető, Rey.
Kérésének eleget téve ültem le az egyik fekete kanapéra és mellém ült még három Bosszúálló. Kaptunk egy palack vizet amkre elhúztam a számat. Műanyag.

-Három, kettő és egy!- kiáltott Rey majd az ajtók kinyíltak és a visító tömeg elkezdett beözönleni az ajtókon.

~

Az első sorban lévők egyfolytában engem néztek. Nem tudtam eldönteni, hogy öltözékemmel van-e a bajuk -ami egy lenge, barna nadrágból és egy betűrt, hófehér röviddujjúból állt- vagy csak azon gondolkodnak, hogy tényleg én vagyok e az. Egy apró mosolyt küldtem feléjük mire ők is egyből elvigyorodtak.
-Üdvözlöm önöket én Rey Collins vagyok! - kezdett a kamerának beszélni az ifijú műsorvezető miközben kezében szorongatott egy távirányítót.
-Itt vannak velem a Bosszúállók, és egy sztárvendég is, Timothy Down is. - mutatott felém Rey mire egy mikrofon segítségével beszélni kezdtem.
-Nagyon örülök, hogy itt lehetek!- mosolyogtam őszintén a műsorvezetőre.
-Hogy érzed magad, Timothy?- ült le az eddig álló Mr. Collins.
-Jól vagyok, köszönöm!- ahogy kimondtam orromból vér kezdett csöpögni. Ez határozottan megcáfolta előző kijelentésemet.

A mellettem ülö Pietro zsebéből egy papírzsebkendőt kapott ki és orromhoz nyomta. Jobb kezével halántékomat támasztotta, míg balljával a véremet törölte.
Mikor végezett ezzel megszólaltam.
-Igen, jól vagyok! -mosolyogtam és a szemem sarkából láttam, hogy Pietro ajkai is mosolyra húzódnak.

Helloka!
Ez itt az új könyvem. Remélem tetszeni fog. ❤