Szerda

Repülünk

Pietro megállás nélkül nézte szemeimet.
-Olyan gyönyörű vagy! -mondta majd nyakamba fúrta a fejét.
-Au! -kiáltottam mire a fiú ijedten kapta fel a fejét.
-Ne haragudj, életem! -lépett el tőlem.
-Mit mondtàl? -kérdeztem lepetten. Nyakamon lévő seb már nem is fájt, sokkal inkább a fiú szavaira figyeltem.
-Ne haragudj! -ismételte értetlenül a fiú.
-Nem.
-Életem? -kérdezte zavartan a srác mire bólogatni kezdtem.
-Pietro ne hívj így! Félek, hogy érzel irántam valami olyat amit nem érezhetsz!
Pietro lehajtotta a fejét majd felnézett rám, mosolyogva.
-Gyere nézzük meg a filmez!

~

Már egy órája nézhettük az akció filmet amikor Pietro felállt és rám nézett.
-El kell mennem valahova. Várj meg itt. -mondta és kiment.
Egyedül maradtam Pietro szobájában. A fiú ágyán ülök, a fiú takarójába takarózva, a fiú pólójába öltözve. Ő pedig elment valahova. Pár percet vártam rá majd úgy döntöttem, hogy utánna megyek.

Kikeltem az ágyból és magamra terítettem a takarót. Kinyitottam az ajtót és lassan kisétálam rajta. A folyosón sötétség uralkodott, semmit sem láttam. Tapogatni kezdtem a falat, ahol meg is találtam a megmentőmet, a villanykapcsolót. Benyomtam, majd hunyorogni is kezdtem.
-Pietro? -suttogtam, de nem jött válasz.
Azonban a hátam mögött hangokat hallottam, ezrrt megfordultam.

Egy sötét személyt láttam, engem nézett.
-Pietro, végre, hogy megvagy! -indultam el felé de Pietro nem válaszolt.
Mikor odaértem elé megfogta a kezemet és magához rántott, megfordított majd a nyakamhoz szorított egy pengét.
-Ha sikítani mersz, meghalsz. -suttogta fülembe amitől kirázott a hideg.
-Engedj el! -nyögtem de nem tette.
-Mit akarsz tőlem? -kérdeztem és ficánkolni kezdtem a szorításában.
-Tőled semmit. -ahogy kimondta, Pietro befordult a folyosó végén, kezében egy plüss mackóval. Ahogy meglátott minket a mackót eldobta és közeledni kezdett.

-Most enedd el! -parancsolta de a férfi még jobban fogta a nyakamhoz a pengét.
Éreztem, hogy lassan közeledni kezdtük a mögöttünk lévő ablak felé majd hirtelen kirántott rajta.
Ajkaimat elhagyta egy óriási sikoly majd kapálózni kezdtem. Mellkasomat nem éreztem, egyszerűen összenyomta a nyomás.
-Timothy! -ordított a fent maradt fiú.
Vártam a becsapódást, de nem jött el. Helyette derekamra gyökerek fonódtak és ledobtak a mosmár fél méterre lévő földre.

Nyögve fordítottam el jobbra a fejemet, ahol a férfi nézett vekem farkasszemet. Azonban a férfi nem élt, meghalt. Remegve keltem fel és lépdeltem el a halottól. Szám elé emeltem a kezemet és szemeimből könnyek kezdtek folyni.

-Timothy! -szólt valaki mögülem mire megfordultam.
Pietro rohant hozzám mire én is felé siettem. Mikor odaértem átöleltem és zokogni kezdem. Idő közben a többiek is megérkeztek, Tony elemezni kezdte a halottat Stevevel együtt, a többiek átkutatták a tornyot, hátha van még ilyen kedves vendég.
Miközben ezt tették én teljes erőmből szorítottam Pietro pólóját és nyakába fúrtam arcomat.

Bocsánat, hogy csak kost teszen ki, tegnap nem voltam itthon :). Ettől függetlenül remélem tetszett Nektek❤